Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-17 / 13. szám

www.ujszo.com | 2018. január 17. KULTÚRA I 5 Ajánlott olvasmányok a kicsik polcára Hogyan szól a kattogógyík bőre? Kinek milyen jogai és kötelességei vannak egy családban? Mire jó a pókcsapda? JUHÁSZ KATALIN Az alábbiakban néhány érde­kes gyerekkönyvet ajánlunk figyelmükbe az elmúlt hóna­pok terméséből - annak a kor­osztálynak, amely még a szülőkkel lapozza a meséket vagy éppen csak ismerkedik az önállé olvasás élményével. Dániel András: A világ első kuflizenekara Nem valószínű, hogy részletesen be kell mutatnunk Dániel András vi­zuális és verbális fantáziájának szü­leményeit, ezeket a fura alakú, se nem kifli, se nem kukac lényeket. Ez már a sorozat nyolcadik kötete, ezért meg sem lepődünk, hogy a kuflik elérke­zettnek látják a pillanatot a zenekar­alapításra. A legfurcsább dolgok vál­toznak hangszerré a Kuflikupac Kis­együttes jóvoltából. Kiderül például, hogy ha megrázzuk egy kattogógyík levedlett bőrét vagy összeütünk két likacskövet, érdekes hangok kelet­keznek. De olyan apró, ám hasznos információkat is összecsipegethe­tünk, hogy például a zsákfejű békák délutánonként egyáltalán nem um­­mognak. A megszokottnál is több kitalált bogár, fii, fa, virág szerepel ebben a részben. A szerző szinte lubickol a flúgos biológus szerepében. A ké­pekbe most is extra szövegek épül­nek be, a minduntalan odaszemtelen­­kedő mellékszereplők az eddigieknél is epésebb megjegyzéseket tesznek a kuflikra, illetve az aktuális helyzetre. Ezek a beköpések eleinte főleg a gye­rekeiknek felolvasó szülők körében arattak nagy sikert, de mostanra már a kicsik számára is megszokottak. Kiváló módszer ez arra, hogy már 3-5 éves"korban megtanuljanak párhuza­mosan több dologra figyelni egy adott felületen - később a számítógép előtt nagy hasznát veszik majd ennek a készségnek. A másik mesében leheveredhetünk a legidősebb kufli, Bélabá mellé a fűbe, hogy kellemes semmittevés közben megismeijük a macskale­gyeket, a levemyót, a kócférget, a ne­­vetkét és még egy csomó pici lényt. A fűben ugyanis izgalmas dolgok zaj­lanak, csak figyelni kell rájuk. A rajzoló/író Dániel András jelen­leg a magyar gyerekirodalom egyik legszínesebb szerzője, aki idén il­lusztrátorként felkerült a A Gyer­mekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) dicsőséglistájára egy másik könyvével. (Pozsonyi Pagony, 2017, 52 oldal.) Vadadi Adrienn: A titkos reggeli A családi mesék alcím kissé be­csapós, mert ezek nem mesék, hanem rövid történetek, olyan hétköznapi konfliktusokkal, amelyek minden családban előfordulnak. Kell-e anyunak is sapkát húznia, ha gyer­mekeitől megköveteli ezt? Hazavi­­hetik-e a hozzájuk szegődő kisku­tyát? Kinek milyen jogai és köteles­ségei vannak egy családban? Egy négyéves kislány és egy hétéves kis­fiú nyúzza a szüleit ilyesfajta kérdé­sekkel. Apró hisztiket kell kezelni a játékok birtoklásától a csámcsogás csökkentésén át a habfürdő mennyi­ségének megszabásáig. Vadadi Ad­rienn olyan problémákat ragad ki a gyerekek mindennapjaiból, amelye­ket mi, felnőttek előszeretettel baga­tellizálunk, pedig a kicsik fennakad­nak rajtuk. Szeretetteljes, vidám csa­ládi légkör lengi be a történeteket, amelyek a szülőknek is szolgálnak pár problémamegoldó ötlettel. Mit csi­náljanak például a strandon, amikor hosszú sorban állás után az egyik gyerek kitalálja, hogy mégsem lek­város palacsintát szeretne, hanem ka­kaósat. Vagy amikor azon vesznek össze, melyikük szereti jobban anyut. Vagy amikor félnek a sötétben. A kötet nyelvezete egyszerű, könnyen érthető, a feloldás pedig mindig frappáns. Andris és Juli szülei jól buják a gyűrődést, a két gyerek pedig a kis olvasó cinkostársává vá­lik. Közben az olvasó gyerekeknek alkalmuk nyílik arra, hogy bepillant­sanak egy másik család életébe, vé­leményezzék a történteket, vagy megállapítsák, hogy náluk is előfor­dult már hasonló konfliktus. Legin­kább közös olvasásra ajánljuk ezt a könyvet, mert közösen lehet leszűrni a tanulságot, megbeszélni a helyze­teket. Kálmán Anna kedves illuszt­rációi mindig a lényeget ragadják meg, nincsenek túlrajzolva, de elna­gyolva sem. (Pozsonyi Pagony, 2017, 64 oldal.) Kertész Erzsi: A feltaláló A hétéves Fecó feltaláló akar lenni. A magától játszó zongora és a mindig kapuba guruló focilabda után végre kialakítja saját műhelyét, és egy ko­molyabb találmányon kezd dolgozni. El is készül a repülő cipő, csakhogy ez már olyan okos szerkezet, hogy néha magától is felröppen, amiből az­tán nagy kalamajka lesz. A Most én olvasok! kötetek egy szisztematikusan felépített, pedagó­giai szakértelemmel megtámogatott kortárs „olvasni tanulok” sorozat ré­szei. Az ötlet remek, hiszen az önál­lóan olvasni kezdő gyerekek fantázi­áját nyilván izgatja egy velük egyko­rú kis feltaláló, aki eddig nem létező dolgokat alkot. A megvalósításhoz azonban rögös út vezet, Fecó anyu­kája például jobban szeretné, ha a kis­srác inkább szakács lenne, ha felnő. Az apa már valamivel haladóbb szemléletűnek tűnik, hiszen azt akar­ja, hogy fia festő legyen. Am a kö­vetkező oldalon kiderül, hogy a szo­bafestő szakmára gondolt. Többet nem árulunk el, ennyiből is láthatják, hogy nem könnyű a kezdő feltaláló dolga. Fecó egyik találmánya, a pók­csapda például sajnos apukája lábuj­ját kapja el, aki úgy feldühödik ezen, hogy a kukába vágja a találmányt. Egy-egy oldalon maximum négy­öt sornyi szöveg szerepel a képek fö­lött, és Bemát Tamara illusztrációi szinte beszippantják a kis olvasót egy izgalmas, mozgalmas világba. Ez a könyv „eteti magát”, a gyerek észre sem veszi, hogy önálló olvasásra kényszeríti őt a furfangos szerző. (Pozsonyi Pagony, 2017, 48 oldal.) Anna Taub«: Hercegkisasszonyok Egy hasonló sorozat, az Olvass ve­lem! szintén az olvasóvá nevelést cé­lozza meg, de itt különválasztják a „lányos” és a „fiús” könyveket. Míg a kislányokat sellők, királylányok és hercegkisasszonyok szórakoztatják, a srácok általában egy ügyes, bátor, ta­lálékony kis főhőssel azonosulhat­nak, aki kalózokkal harcol vagy szel­lemeket üldöz. A kulcsmondatokat vagy a főszereplők megnyilvánulá­sait nagyobb és színes betűkkel szed­ték a gyerekeknek, a hosszabb, leíró részeket pedig a szülők, idősebb test­vérek olvashatják fel. A legújabb részben négy lányos mese szerepel, Mesés Péter fordí­tásában. Viktória hercegnő beso­­kall az udvari etikettől, és elhatá­rozza, hogy a lovagok helyett ő ma­ga fogja legyőzni a veszedelmes sárkányt. Ágota hercegnő csak rí­mekben tud beszélni, kellene vala­ki, aki megtöri ezt az átkot. Sarolta hercegkisasszonyt rablók hurcolják el. A szemüveges Amália pedig vo­nakodva bár, de elmegy a bálba nő­véreivel, ahol az ifjú herceg kíván valami fontosat bejelenteni. (Manó Könyvek, 2017, 64 oldal.) Elhunyt Ökrös Oszkár cimbalmos Búcsú a The Cranberries hangjától Tóth Lászlóval a teátrom hasznáról Budapest. Meghalt hétfőn Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szol­nokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irá­nyításával kezdett cimbalmozni, nyolcévesen megnyerte a televí­zió népzenei versenyét. Később a Zeneakadémián Gerencsér Fe­renc tanítványa volt. A legna­gyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az USA- tól Vietnamon át Ausztráliáig. A kritikák „a cimbalom Liszt Fe­­renceként” emlegették. A klasszikus és cigányzenei ha­gyományokat egyaránt ápoló előadóművész pályafutása során a leghíresebb prímásokkal ját­szott együtt, a Budapesti Feszti­válzenekar vendég-cimbalom­­szólistájavolt. (MTI) Negyvenhat éves korában váratlanul meghalt Dolores O'Riordan, a The Cranberries ír zenekar énekesnője. London. O'Riordant, aki stúdió­munkálatok miatt Londonban tartóz­kodott, hétfőn a hotelszobában érte a halál. A rendőrség tegnap bejelentet­te, hogy nem merültek fel gyanús kö­rülmények, de a halál okát boncolás után lehet csak megmondani. Az ír államfő is részvétét nyilvá­nította: „ Dolores O'Riordan és a The Cranberries óriási hatással voltak a rock- és popzenére Írországban, de nemzetközileg is” - olvasható Mi­chael D. Higgins közleményében. Az 1971-ben született énekes­dalszerző 18 évesen egy hirdetésre jelentkezve csatlakozott Noel Hogan és Mike Hogan zenekarához. A The Cranberries a '90-es évek népszerű alternatív bandájává vált, elsősorban Dolores O'Riordan (1971-2018)­­(TASR/AP-felvétel) Dolores O'Riordan különleges, fal­­zettes hangjának köszönhetően, al­bumaiból világszerte több mint 40 millió példányt adtak el. A zenekar 2003-ban feloszlott, 2009-ben újra összeállt. Tavaly kiadtak egy akusz­tikus lemezt régi slágereikkel és há­rom új dallal, majd világturnéra in­dultak, ám az énekesnő hátproblé­mái miatt le kellett mondaniuk eu­rópai fellépéseket. Azt is tudni lehe­tett, hogy O'Riordan bipoláris zavar­ban szenvedett. A halálhírt követően a The Cran­­berries-albumok eladása 913%-kal nőtt meg az Amazonon, az iTunes 10- es listájára pedig három slágerük is felkerült: a Dreams, a Linger és a Zombie. Ez utóbbi az IRA terrorszer­vezet egyik merényletének hatására íródott, amelyben gyerekek is meg­haltak. Ennek a dalnak az új feldol­gozásában készült közreműködni ha­lála napján az énekesnő. (MTI, juk) Pozsony. A Csemadok szék­házában (Május 1. tér 10-12.) ma 17 órától mutatják be Tóth Lász­ló ...nagy haszna a Teátromnak- Régi és új színháztörténeti dol­gozatok Komárom és Pozsony múltjához című kötetét. A bő 500 oldalas kiadványban szereplő ta­nulmányok időben nagyjából kétszáz évet ölelnek fel: a felvi­lágosodás korártól követik nyo­mon a magyar nyelvű színházi kezdeményezéseket a két város­ban, a záró Írás pedig Konrád Jó­zsef 1954-től 1985-ig ívelő ren­dezői pályáját mutatja be. Tóth Lászlót a könyvbemuta­tón Varga Emese dramaturg kérdezi. A Csemadok-székház­­ban a könyvbemutatóhoz kap­csolódva kiállítás nyílik A kas­sai magyar színjátszás 200 éve címmel, amely január 29-ig te­kinthető meg. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents