Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-03 / 2. szám
4 I 2018. január 3. lwww.ujszo.com Általános a forrongás Iránban A magas árak és az országot az 1979 óta irányító iszlám vallási elit ellen tiltakoznak Országossá nőtte ki magát a rendszerellenes iráni tiltakozás (tasr/ap) RÖVIDEN Jeruzsálem: Izrael bekeményített Jeruzsálem. Az izraeli parlament egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását, a lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármely területét. A törvény szimbolikus jellegű, mert egyszerű többséggel módosítani lehet. A Kneszet feszült helyzetben hozta meg döntését, miután Donald Trump amerikai elnök decemberben Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el. (MTI) Trump nekirontott Pakisztánnak Iszlámábád. Iszlámábádban bekérették a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetet Donald Trump amerikai elnök Pakisztánra vonatkozó, sértőnek tartott Twitter-üzenete miatt. Trump hétfői üzenetében megfenyegette az ázsiai országot, és azt írta: megvonhatja a segélyeket Pakisztántól, mert az iszlámábádi kormány nem elég elkötelezett a terrorizmus elleni harcban. „Az USA botorul több mint 33 milliárd dolláros segélyt nyújtott Pakisztánnak az elmúlt 15 év folyamán, és ők cserébe csak hazudtak nekünk és rászedtek minket, gyengeelméjűnek nézve vezetőinket” -háborgott az amerikai elnök. „Segítség helyett menedéket nyújtanak azoknak a terroristáknak, akiket Afganisztánban üldözünk. Ennek most vége!”-tette hozzá. (MTI) Keresztényeket öltek Nigériában Lagos. Ismeretlen fegyveresek 17 hívővel végeztek az újévi misét követően Nigéria főként keresztények lakta, déli részén - mondta Ősi Olisa helyi tisztségviselő. A támadók Rivers szövetségi állam Omoku nevű városában nyitottak tüzet a hétfői miséről távozó hívekre. „Mindenkire lőttek, aki csak mozgott, majd elmenekültek” - tette hozzá Olisa. A merénylet elkövetőjeként egyelőre senki sem jelentkezett, de a térségben tevékenykedik egy fegyveres csoport, amely túszokat ejt és embereket gyilkol. A szélsőségesek a foglyokért kért váltságdíjból tartj ák fenn magukat. (MTI) 64 jelölt az orosz elnökválasztáson Moszkva. Hatvannégyjelöltaspiráns (ebből 21 párt- és 43 független) jelentette be, hogy indulni kíván a március 18-i oroszországi elnökválasztáson. A független jelölt-aspiránsoknak - ilyen minőségben pályázik az újraválasztásra az abszolút esélyes Vlagyimir Putyin elnök is - január 7-ig kell beterjeszteniük a választási bizottsághoz a jelöltségüket támogató gyűlések határozatát. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Közel 500tüntetőt vettek eddig őrizetbe az iráni fővárosban az elmúlt napokban. Meghalt egy rendőr is az Iránon csütörtök óta végigsöprő tüntetések egyikén, országosan legalább 25-re nőtt a halálos áldozatok száma. Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető tegnap az ország ellenségeit okolta a napok éta tárté tiltakozások miatt. Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető az ország ellenségeit okolta a tiltakozások miatt az állami televízióban. A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Hamenei szerint Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Külföldről szítanak? Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint. „A szaúdiak meg fogják kapni Irán meglepetésszerű válaszát, és tudják, milyen komoly is lehet ez” - fenyegetett Samhani. Az ellenségek „csak az alkalomra várnak, hogy beszivárogjanak, és lecsapjanak az iráni népre” - hangsúlyozta Hamenei. „Csak a bátorság és az áldozatkészség szelleme, valamint az emberek hite állíthatja meg őket” - tette hozzá. Az iráni hatóságok külföldi - köztük amerikai és szaúdi - száműzetésben élő ellenforradalmi és ellenzéki csoportokat vádoltak az elégedetlenség szításával. Samhani hozzátette, hogy elemzéseik szerint az Irán-ellenes üzenetek 27 százaléka származik Szaúd- Arábiából. Mint kifejtette a külföldről támogatott beavatkozás célja megakadályozni az Iránban különböző területeken történt haladást. Úgy vélekedett, „ami most Iránban történik az néhány napon belül véget ér, nincs ok az aggodalomra”. Haszan Róháni államfő nyugalomra szólított fel. Kijelentette, hogy az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, de figyelmeztetett, hogy a zavargókra lecsapnak. A Korea-közi kapcsolatok javítása az észak-koreai nukleáris program okozta konfliktus rendezésétől függ - mondta Mun Dzse In dél-koreai elnök, közölte ugyanakkor mindent megtesznek, hogy Eszak-Korea részt vehessen a közelgő pjongcsangi téli olimpián. Szöul. Mun Dzse In ezt kormánya idei első ülésén fejtette ki, egy nappal azután, hogy Kim Dzsong Ün észak-koreai vezető tárgyalásokat ajánlott Szöulnak, ugyanaltkor rendíthetetlennek mutatkozott országa nukleáris törekvéseivel kapcsolatban. „A kapcsolatok javulása nem elválasztható az észak-koreai nuk-Tüntetők: halál fenyeget A csütörtök óta tartó tüntetéshullámban eddig országszerte 25-en vesztették életüket, és több száz embert vettek őrizetbe. Csak a fővárosban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban. Ali Asgár Nasszerbakt, a teheráni kormányzó biztonsági ügyekben illetékes helyettese elmondta, hogy 200 tiltakozót szombaton, 150-et vasárnap, míg hétfőn újabb százat vettek őrizetbe. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték. Hosszéin Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti. A félhivatalos Ali Hamenei: a külföld szítja a viszályt leáris program rendezésétől, ezért a külügyminisztériumnak szorosan koordinálnia kell erre vonatkozóan a szövetségesekkel és a nemzetközi közösséggel” - mondta Mim. Szavai éles ellentétben állnak azzal, amit előző nap az észak-koreai diktátor mondott, aki szerint Szöulnak véget kell vetnie annak, hogy külföldi országok segítségét kéri a két Korea közötti viszony javításához. A phenjani kommunista rezsim vezetője, Kim Dzsong Un hétfőn újévi köszöntőjében azt mondta, kész párbeszédet kezdeni Szöullal, és mérlegelni fogja, hogy országa részt vegyen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián. Hazáját ugyanakkor atomhatalom-Tasznim hírügynökség jelentése szerint Musza Gazanfarabádi, a Forradalmi Gárda nevű elitalakulat főparancsnoka közölte: az őrizetbe vett, majd bűnösnek talált tüntetőket akár halálra is ítélhetik. Ilyen vád lehet a Muharabeh, vagyis az „Isten elleni hadakozás”, amely halállal büntethető Iránban. Kiterjedtek a zavargások Meghalt egy rendőr is az Iránon végigsöprő tüntetések egyikén. A hírügynökségi jelentések arról írtak, hogy a rendőrt egy vadászpuskával felfegyverkezett tüntető ölte meg az ország középső részén található Nadzsafábád városában. Rajta kívül egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak Nadzsafábád közelében. A televízió felvételeket mutatott be több mint 50 városban okozott károkról - feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról -, de részleteket nem közölt a halálesetekről. „Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak” - hangzott el a híradásban. Hat tiltakozó egy rendőrőrs elleni támadásban halt meg a középiráni Kehderidzsán városban. Állítólag az összetűzést a tüntetők kezdeményezték, akik fegyvereket akartak rabolni a rendőrkapitányságról. További jelentések szerint a rendőrség tucatnyi városban nyitott tüzet a tiltakozókra. ként emlegette. „Az Egyesült Államok egésze nukleáris fegyvereink hatósugarán belülre került, és az indítógomb mindig ott van az asztalomon” - hangoztatta televíziós beszédében. A dél-koreai elnök már utasította kormánya illetékes minisztériumait, hogy mielőbb tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy Eszak-Korea részt vehessen a dél-koreai Pjongcsangban februárban tartandó téli olimpián. A két Korea közötti tárgyalások újraindításával kapcsolatban azonban Csoj Hjun Szó védelmi minisztériumi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Szöul az eddigieknél részletesebb választ vár Phenjantól az általa július óta tett Nagy a belső feszültség A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását követelték. A tiltakozások néhány nap alatt a 2009-es tömegtüntetések óta legnagyobb kihívás elé állították az iszlám köztársaság rendszerét. Az iráni fiatalságot az ország gazdasági helyzete és a szabadságjogok korlátozása aggasztja a legjobban - jegyezte meg a Reuters hírügynökség. Róháni elnök 2013-ban került hatalomra, annak ígéretével, hogy rendbe teszi a gazdaságot és enyhít a társadalmi feszültségeken, a magas megélhetési költségek és a 12%-os munkanélküliség azonban sokakban azt az érzést kelti, hogy túl lassú az előrelépés. Izrael feszülten figyel Effáim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi úgy nyilatkozott, hogy úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban. Izrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette, hogy Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor „azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és felváltsa azt a demokrácia”. A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni. „Ha beavatkozunk, azzal csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között” - hangsúlyozta. Az Európai Unió és Nagy- Britannia felszólította Iránt, hogy biztosítsa a tüntetéshez való jogot, illetve kezdjen párbeszédet a tüntetők követeléseiről, miközben az iráni hatóságok hozzáláttak, hogy letörjék az országban napok óta tartó tiltakozási hullámot. tárgyalási javaslatokra. „Katonai tárgyalások kezdését ajánlottunk júliusban, és ezt az ajánlatunkat még most is fenntartjuk, (...) válaszra várunk. Eszak-Koreával nukleáris programjának rendezéséről szeretnénk tárgyalni, bármilyen formában, ütemezésben és megközelítésben” - mondta a dél-koreai szóvivő. A phenjani rezsim politikáját az elmúlt évben heves kirohanások és a nukleáris programjával kapcsolatos feszültség fokozása jellemezte. Eszak-Korea szeptemberben végrehajtotta 6. nukleáris robbantását, november végén pedig sikeresen tesztelte minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétáját. (MTI) Dél-Korea hajlandó gesztust tenni Phenjannak KÜLFÖLD
