Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-10 / 7. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. január 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Washington célzott csapásokat tervez Washington. Washington azt fontolgatja, célzott csapásokat mér észak-koreai célpontokra, és abban bízik, emiatt nem robban ki háború a Koreai-félszigeten - írta a The Wall Street Journal című amerikai napilap. A lap úgy tudja, a bennfentesek „vérző orr” stratégiának nevezik az elképzelést, mert terveik szerint ennek úgy kellene hatnia, mintha „behúznának” egyet Eszak-Koreának. „Egy kísérleti atomrobbantásra vagy rakétakísérletre célzott csapással reagálni, hogy Phenjannak eleredjen az orra vére, és felfogják, milyen drágán megfizethetnek azért, ahogy viselkednek” - írja aThe Wallstreet Journal. (MTI) Iráni tüntetések: 3700 fő őrizetben Teherán. A különböző biztonsági és hírszerző szervek mintegy 3700 embert vettek őrizetbe Irán-szerte a több mint egy hétig tartó kormányellenes tüntetések és zavargások során - közölte Golamreza Heidari reformer parlamenti képviselő. Ez a szám sokkal nagyobb annál, mint amit a hatóságok az utóbbi napokban nyilvánosságra hoztak. Korábban különböző becslések alapján 1000 és 1800 közé tették az őrizetbe vettek számát, mintegy 100 diák volt köztük. (MTI) Netanjahu fia óriási ügyletről pletykált Jeruzsálem. Közfelháborodást okozott Izraelben, hogy Benjámin Netanj ahu miniszterelnök fia egy most bemutatott, régebben készült hangfelvételen arról beszélt egy iparmágnás vele mulató fiának, hogy a kormányfő gázüzlettel 20 milliárd dollárt szerzett az üzletembernek. Az izraeli miniszterelnök idősebb fia, Jaír Netanjahu egy sztriptízbárokban tett látogatása után ittasan beszélt a gázügyletről barátjának. „Apám most intézett el neked 20 milliárd dollárt, te pedig nem tudsz nekem négyszáz sékellel kedveskedni?” - mondta Jaír Netanjahu Őri Majmonnak, az izraeli foldgázmezők kiaknázásában részes Kobi Majmon oligarcha fiának. Az izraeli törvényhozás, a kneszet ebben az időszakban valóban tárgyalta a foldgázkoncessziók • sokat vitatott ügyét. (MTI) A speciális ügyész kihallgatná Trumpot Washington. Meghallgatná Donald Trump amerikai elnököt Robert Mueller különleges ügyész nyomozócsapata, amely azt vizsgálja, együttműködött-e az akkori republikánus elnökjelölt Moszkvával a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolása érdekében. A meghallgatás lehetősége Trump jogászainak és Mueller csapatának legutóbbi találkozóin merült fel - azt nem tudni, milyen kérdésekre lenne hajlandó válaszolni az elnök. (MTI) Ma bukhat Babié kormánya Szabálytalanságokat tárt fel az OLAF a cseh kormányfőhöz fűződő beruházás ügyében MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Szabálytalanságokat fedett fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Andrej Babii cseh kormányfőhöz fűződő Gólyafészek szabadidőközpont uniós támogatása ügyében. Nagy valószínűséggel nem kap bizalmat a parlamenttől Babiő kormánya. A Hospodárské noviny cseh gazdasági napilap a birtokába került OLAF-jelentésre hivatkozva azt írta, a Gólyafészek jogtalanul jutott a kb. 50 millió koronás európai uniós támogatáshoz. A Gólyafészek képviselői kérelmükben félrevezető információkat adtak meg, más fontos tényeket pedig elhallgattak. Nem volt átlátható a vállalkozás tulajdonosi struktúrája sem, holott ez egyik alapfeltétele az uniós támogatás megítélésének - tallóz a lap a jelentésből, hangsúlyozva, a szövegben többször is előfordul a csalás kifejezés. A cseh ellenzék azt követeli, hogy a pénzügyminisztérium hozza nyilvánosságra az OLAF-jelentést. A minisztérium ezt elutasította, mondván, hogy az veszélybe sodorhatná a folyamatban lévő csehországi nyomozást. A Gólyafészek nevű szabadidőközpont ügye komoly belpolitikai probléma Csehországban. A Gólyafészek építésének éveiben, 2007-ben és 2008-ban a cseh sajtó szerint az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa akkor Andrej Babis volt. Ezután a cég ismeretlen tulajdonba került, aminek következtében - mint kisebb vállalkozás - jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kaphatott volna uniós támogatást. Andrej Babis kormányfő ma a képviselőház elé terjeszti kisebbségi kormánya programját, de valószínű, hogy a parlament nem szavaz bizalmat a kabinetnek, ezért újabb kormányalakítási kísérletre lesz szükség. A kétszáz fos parlamenti alsóházában a tavalyi októberi parlamenti választás győztesének, a Babis vezette ANO mozgalomnak csak 78 képviselője van, ami nem elég a kormányprogram elfogadásához. A további 8 parlamenti párt közül hét elő-: re jelezte, nem szavaz bizalmat a kisebbségi kormánynak. A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) állítólag hajlandó bizonyos feltételek teljesítése esetén „megtűrni” a kabinetet. A kommunistáknak csak 15 képviselőjük van a par; lamentben, így az ANO még velük ; együtt se tudja megszerezni a biza; lom kinyilvánításához szükséges számú szavazatot az alsóházban. Milos Zeman cseh államfő kijelentette: ha Babis első kormánya nem kap bizalmat, újra az ANO elnökét fogja megbízni kormányalakítással. Nincs egyértelmű esélyese a pénteken és szombaton tartandó cseh államfőválasztásnak, így valószínű, hogy az új köztársasági elnököt csak a két hét múlva megrendezendő második fordulóban választják meg — jelzik a cseh felmérések. Nagy valószínűséggel a választás 1. körét Milos Zeman államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint 50%-ot. A választáson kilenc jelölt indul. Zeman mellett Jirí Drahost, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökét, valamint Michal Horácek vállalkozót, dalszerzőt várják a 2. fordulóba. Juncker növelné az uniós hozzájárulás mértékét Növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, az egyik legnagyobb befizetőnek számító Egyesült Királyság kilépése ugyanis kb. 10 milliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszel. „Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytami kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni” — mondta Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés koncepciójáról beszélt. Rámutatott, az Európai Unió fenntartása most naponta körülbelül egy csésze kávé árába kerül az európai adófizetőknek, és leszögezte: „Európa ennél többet ér”. Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak „megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére”, mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén. A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2- 3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1%-ról. Aláhúzta: emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen. Lázár János, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldania az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, és így több feladat fog jutni kevesebb befizetőre, ehhez pedig a tagállami hozzájárulások fokozására van szükség. „Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni. Ha több feladat van, akkor az egészen biztos, hogy többe fog kerülni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2%-ára emelni a hozzájárulását, ahogyan a keletközép-európai régió több más állama is. Hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell máj d meghoznia. (MTI) Észak- és Dél-Korea megállapodott abban, hogy katonai tárgyalásokat kezdenek a két ország közötti feszültségek csökkentéséről - derül ki a Szöul és Phenjan képviselői által tegnap megkezdett hivatalos tárgyalásokról kiadott közleményből. A két fél megegyezett a két állam közötti közötti katonai forródrót helyreállításáról is, a kapcsolat mától üzemel majd teljes mértékben. A két Korea öt-öt fős küldöttsége elkezdte a hivatalos tárgyalásokat a dél-koreai Pjongcsangban rendezendő téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti óriási feszültség csökkentéséről. A találkozó helyszíne az 1953-as fegyverszünetben kijelölt demarkációs vonalon fekvő Panmindzson város dél-koreai oldalán található Béke Háza. (TASR/ap) Lengyel minisztercserék Varsó. Nyolc új minisztert iktatott be tegnap Andrzej Duda lengyel elnök Mateusz Morawiecki kormányfő javaslatára; személyi változás történt többek között a külügyi, a honvédelmi, a pénzügyi és a fejlesztési tárcák élén, és kinevezték a fejlesztési minisztériumból kivált gazdasági tárca vezetőjét is. Mateusz Morawiecki aláhúzta: az eddigi miniszterek jól végezték munkájukat, az új összetételű "kabinet „nem valaki ellen kormányozza” majd az országot. A változások keretében a külügyminisztérium élén Witold Waszczykowskit a 90-es években diplomáciai pályára lépett, tavaly szeptemberben miniszterhelyettesnek kinevezett Jacek Czaputowicz váltja. A 61 éves Jacek Czaputowicz 2008 és 2012 között a lengyel államigazgatási főiskola (KSAP) igazgatója volt. Míg Waszczykowski távozására számítottak, meglepetésnek számít, hogy Antoni Macierewicz honvédelmi miniszter helyére Máriusz Blaszczak eddigi belügyminiszter lép. Macierewicz távozását a politikai elemzők a honvédelmi tárca és az államfői hivatal között több hónapja fennálló feszültségekkel magyarázzák. Blaszczak helyett Joachim Brudzinski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt soraiból megválasztott alsóházi elnökhelyettes irányítja majd a belügyminisztériumot. A lengyel egészségügy reformját elindító, a rezidens orvosok őszi sztrájkjával szembesülő Konstanty Radziwill minisztert az egészségügyi tárca élén Lukasz Szumowski eddigi felsőoktatási miniszterhelyettes váltja. A Bialowieza őserdőben végzett faritkítás miatt elindított uniós eljárás során Lengyelországot az EU Bírósága előtt képviselő környezetvédelmi miniszter Jan Szyszko helyére Henryk Kowalczyk lép. (MTI) Andrej BabiS cseh kormányfő politikailag nehéz időszak elé néz (tasr/ap)
