Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-10 / 7. szám

www.ujszo.com I 2018. január 10. KÖZÉLET 3 Az ismételt beoltásokat is elrendelhetik 1969 előtt még nem volt kötelező a kanyaró elleni védőoltás, Szlovákiában jelenleg tfz betegség ellen kötelező az ol­tás, s a következő hónapokban fogják felmérni, megfelelő-e a lakosság ellenálló képessége a fertőző betegségekkel szemben vagy sem (Matej Jankovifi/Pius l deft) DEMECS PÉTER Pozsony. Elismerte tegnap az egészségügyi minisztérium, hogy a hat, kanyaróval fertőzött emberből ötnek volt védőoltása a fertőző betegség ellen. Egyelőre senki sem tudja, mi az oka annak, hogy ennek ellenére is elkapták a betegséget. A tárca ezért idén felméri a lakosság immunizáciéjét, tehát azt, mennyire vagyunk ellenélléak a fertőző betegségek ellen. Tizenöt év elteltével fogják újra felmérni Szlovákiában a lakosság immunizációját. Tomás Drucker (Smer) igazságügyi miniszter sze­rint erre azért van szükség, mert ta­valy váratlanul terjedni kezdett az országban az A típusú hepatitisz il­letve a kanyaró. Ugyan sikerült megakadályozni, hogy a járvány na­gyobb méreteket öltsön, kiderült, hogy a védőoltásokkal rendelkezők is elkapták a vírust. Drucker szerint ennek egyik oka az lehet, hogy csökkent a lakosság el­lenálló képessége a fertőző betegsé­gekkel szemben, s hogy egy bizo­nyos korosztály immunrendszere már nem tud megfelelően reagálni a kanyaróra. A másik lehetséges ok, hogy olyan oltóanyagot kaptak, amelyet nem az előírt körülmények között tároltak, minek következté­ben jelentősen veszített hatékonysá­gából. Felmérés 15 év után „Minél előbb meg kell tudni, mi­lyen a lakosság kollektív immuni­­zációja, hogy kiderüljön, mennyire hatékonyak a védőoltások, jól van-e beállítva az oltási rendszer, az egyes kötelező oltások időpontja” - mondta tegnap a miniszter. Az utolsó ilyen felmérést 2002- ben végezték, Ján Mikas tiszti fő­orvos nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az azóta eltelt 15 év­ben miért nem végeztek újabb el­lenőrzést. „Ha jók az eredmények, nincs ok minden évben elvégezni ilyen felmérést. Öt- vagy tízéven­ként viszont szükség lenne rá. Je­lenleg talán már az utolsó pillanat­ban járunk, ha nem az utolsó utáni­ban” - mondta Mikas. Ennek elle­nére sem lát okot pánikra, s szerinte nem is lenne helyénvaló, ha az em­berek most tömegesen elkezdenék újraoltatni magukat. Az ismételt oltásoknál ráadásul probléma lenne a vakcinával, Szlo­vákiában ugyanis nem használnak pusztán kanyaró elleni oltást, hanem vakcinák kombinációját. A kanyaró esetében három hatóanyagról van szó, kettőt a kanyaró elleni vakcina mellett a mumpsz- és rubeolavíru­sok elleni oltással kombináltak. A harmadik vakcina pedig a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő elleni védőoltás kombinációja. Újraoltás jöhet Csak a következő hetekben fogja a szakértőkből álló munkacsoport pontosan meghatározni, milyen kri­tériumok alapján végzik el a felmé­rést. Körülbelül 3000 vagy 4000 embert fognak berendelni speciális ellenőrzésekre. „Pontosan megha­tározzák a korosztályt, azt, hogy mely régiókból kerüljenek ki a ki­választott emberek, minden egyes kritériumra ügyelni kell, hogy való­ban, az egész lakosságra érvényes eredményeket kapjunk” - mondta Mikas. Nagy valószínűsséggel nemcsak azt fogják vizsgálni, mennyire ellenálló az immunrend­szerünk a kanyaró ellen, hanem azon betegségeket is megvizsgálják, amelyek ellen jelenleg kötelezők a védőoltások - Szlovákiában tíz ilyen van. Az eredmények alapján döntenek a további intézkedésekről. Elképzel­hető, hogy egyes korosztályoknál is­mételten elrendelik a védőoltást, le­het, egyes védőoltást gyakrabban vagy ritkábban fognak beadni, eset­leg kötelezővé teszik, hogy bizonyos védőoltásokat az egészségbiztosítók térítsenek. Kötelezővé tehetnék pél­dául az A típusú hepatitisz vagy a méhnyakrákot okozó HPV- vírus el­leni oltást. „Bármilyen konkrétumot viszont csak a felmérés eredménye­inek kiértékelése után tehetünk majd közzé” - fűzte hozzá tegnap a tiszti főorvos. Ha idén sikerül is elvégezni a felmérést, az eredményekre illetve a kiértékelésre még legalább egy évet kell majd várni. A kanyaró Szlovákiában Tavaly decemberben egy külföldi szolgálati úton levő, Pozsonyban dolgozó férfi hozta Szlovákiába a kanyarót. A betegséget a munkahe­lyén másik három személy elkapta, újabb kettő pedig a kórházban fer­tőződött meg az ott kezelt betegek­től. Mikas szerint mindegyik eset­ben sikerült leállítani a fertőzés ter­jedését, a páciensek kigyógyultak, kedden ér véget a karanténja azok­nak, akik kapcsolatba kerültek a be­tegekkel. A tiszti főorvos meggyő­ződése, hogy a kanyaró terjedését sikerült megállítani. Most 35-55 év közötti, beoltott személyek fertőződték. Csupán az utolsó fertőzött született 1969 előtt, tehát akkor, amikor még nem volt kötelező a kanyaró elleni oltás. Eb­ből következik, hogy a 49 évesnél idősebbek nagy valószínűséggel nincsenek beoltva kanyaró ellen. Viszont jelentős részük kaphatott a múltban kanyarót, s mivel kigyó­gyultak, szervezetük automatiku­san immunissá vált a fertőzéssel szemben. Andrej Kiskát bírálták is elődei Kedélyesen elbeszélgettek az elnökök (TASR-feivétei) E-Health - még mindig sok a probléma ÖSSZEFOGLALÓ Némi bírálat is kijutott Andrej Kiskának a szlovák államfők hagyományos újévi ebédjén elődeitől. Rudolf Schuster az állami kitüntetések miatt kritizálta a jelenlegi államfőt, Ivan Gaéparoviő szerint pedig Kiskának nem szabadna használnia a „maffiaállam" kifejezést Szlovákiára. Schuster és Gasparovic az egyéb­ként kedélyes hangulatú ebéden nem kérdezte meg Kiskát arról, ismét elindul-e az államfői posztért, ma­ga Kiska pedig úgy nyilatkozott, nem változott semmi, legkésőbb szeptemberben jelenti majd be, megméretteti-e magát a választá­son. Azt ugyanakkor elismerte a sajtónak, a Robert Kalinákkal foly­tatott nyílt harca némi új energiát adott neki. A Smer erős emberei és Andrej Kiska közötti háborúskodás, vala­mint a feszült kormánypárti ellenzé­ki viszony szóba került a munkaebé­den is. Ivan Gasparovic szerint el­kerülhetetlen, hogy együttműködjön a parlament, a kormány és az állam­fő, enélkül nem profitálhat az állam sem otthon, sem külföldön. Ezzel kapcsolatban bírálta Kiskát azért a kijelentéséért, melyet az elnök a Va­sárnap hetilapnak adott interjújában is megismételt - miszerint Szlovákia maffiaállam. „Ezzel nem értek egyet. Vannak gondok, melyek már lassan átlépnek egy bizonyos határt, és meg kell őket oldani. Am ez a jelző nem illik Szlovákiára” - jelentette ki Gasparovic. Rudolf Schuster az állami kitünte­tések miatt bírálta Kiskát, mondván, az államfő kizárta a döntéshozatalból a kormányt. Szerinte ennek nem sza­badna így lennie, és minden bi­zonnyal ezért kezdeményezte Andrej Danko házelnök és Robert Fico kor­mányfő két új kitüntetés létrehozását. Schuster ugyanakkor azzal sem ért egyet, hogy ezek a díjak létrejöjje­nek. „A kitüntetések a törvény által adottak, ezt nem kellene megváltoz­tatni” - mondta. Andrej Kiska igazat adott elődjének, mondván, a kor­mánynak az állami kitüntetéseknél olyan kvótákat és lehetőségeket kell kapnia, mint Schuster és Mikulás Dzurinda idején volt. (TASR, fm) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hosszabb adminiszt­ráció, részlegesen működő rend­szer, amely nem minden beteg és orvos esetében lesz használható - ezt látják egyes orvosok az e-Health januári beüzemelése után. Jana Bendová orvos blogjában elemezte az e-Health működését a beteg szempontjából. A rendszer működésének egyik legnagyobb problémája szerinte az, hogy nem minden beteg esetében fog működni. Ehhez ugyanis az kell, hogy a betegnek legyen csip­­pel felszerelt személyi igazolvá­nya, ez azonban 2022-ig nem min­denki számára kötelező, pontosab­ban addig tart majd, amíg minden korábban kiadott személyi igazol­vány lecserélődik. Újabb probléma szerinte, hogy nagyon sok orvos nem kapcsolódik a rendszerhez, pedig erre törvény kötelezi őket. A jogszabály azon­ban egy kiskaput is hagyott, ha ob­jektív okokból nem tud kapcsolód­ni az orvos a rendszerhez, akkor nem kap bírságot. „A törvény azonban nem mondja ki, hogy mi számít objektív oknak” - mondja Bendová. Szerinte ilyen oknak könyvelheti el azt is, ha az orvos idősebb, és egyszerűen nem tudja kezeli a számítógépet. Ján Kanuch orvos szerint rontja a rendszer hatékonyságát hogy a szakorvosok automatikusan nem tudnak bejutni az általános orvosok rendszerébe, így minden betegnek ki kell nyomtatni a beutalót, ami tartalmazza azokat az adatokat, amivel ezt a szakorvosok megtehe­tik. Ki kell nyomtatnia azonban az orvosi jelentést is arra az esetre, ha a szakorvos nem jutna hozzá elekt­ronikusan. A rendszerért felelős Egészség­­ügyi Információk Nemzeti Intézete (NCZI) szerint azonban a rendszer működőképes, és fokozatosan kap­csolódnak hozzá az orvosok. Jana Bendová (Forrás: képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents