Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-09 / 6. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. január 9.1 www.ujszo.com Pozsony várja a magyar vendégmunkásokat Budapest/Pozsony. Már nemcsak Ausztriába, hanem Szlovákiába is tízezrével jönnek át dolgozni a magyarországi munkavállalók - derül ki a G7.hu elemzéséből. Eszerint több mint hetvenezer magyarországi jár át a határon túlra napi rendszerességgel dolgozni, a harmaduk Győr- Moson-Sopron megyéből ingázik, ahol az ott élők 12 százalékának nem Magyarországon van a munkahelye. 2016-ban a nyugati megyéből 25 ezer ember járt át napi szinten a határ osztrák vagy szlovákiai oldalára dolgozni. Nem is csoda, hogy a Győr-Moson- Sopron megyeiek kapják az országban a második legmagasabb fizetéseket, aminél jobban csak a budapestiek keresnek. Az egyik legalacsonyabb, 1,5 százalékos munkanélküliséget is ebben a megyében mérték. Az adatokból az is kiderül: míg 2011-ben az egész országból csak 27 ezren ingáztak a magyarországi lakás és a külföldi munkahelyük között napi szinten, 2016-ra ez a szám 72 ezerre nőtt. Az összes ingázó harmada Győr- Moson-Sopron megyében lakik. (Képarchívum) De a második legtöbb ingázót adó megye is nyugat-dunántúli: Vas megyéből 7500-an mennek át naponta Ausztriába. A lista harmadik helyén Budapest áll, igaz, a közel kétmillió budapestiből naponta alig ötezren járnak át a határon túlra dolgozni. A legkevesebb ingázót Nógrád megyében találták, ott mindössze 861 olyan ember él, aki a határ szlovák oldalán talált munkát. (G7.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Többet költünk az üzletekben Pozsony. A növekvő lakossági keresletnek köszönhetően a szlovákiai kereskedők forgalma mára elérte a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtti szintet - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az Uni- Credit bank elemzője, aki szerint az üzletek bevételei éves összehasonlításban 6 százalékkal nőttek. „A javulás a rendkívül ígéretesen alakuló munkapiaci helyzetnek, a növekvő béreknek és az alacsony hitelkamatoknak köszönhető” - tette hozzá Korsnák. (TASR) A Volkswagen marad az autóipar csúcsán London. Az előzetes becslések alapján a Volkswagen tavaly csaknem 10,7 millió személygépkocsit adhatott el, amivel továbbra is megőrizheti vezető helyét a világ legnagyobb autógyártói között. A legnagyobb vetélytársa, a Toyota is jól teljesített, ám a német vállalat kimagasló értékesítési adatokat tett közzé, és ennek köszönhetően előrejelezhető, hogy a legnagyobb fenyegetést jelentő vetélytárs nem tudja letaszítani a trónról. A VW 2017- es bevétele akár a 220 milliárd eurót is meghaladhatja, ami elsősorban az erős kínai piacnak volt köszönhető. (MTI, TASR) Idén erős éve lesz a világgazdaságnak London. A világgazdasági válságból való kilábalás óta folyamatosan nő a globális gazdaság. A visszafogott, mégis stabil növekedés 2018- ban is folytatódhat az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzőház prognózisa szerint, amely idén 2,7%-os globális gazdasági növekedést vár a tavalyi 2,9% után. A növekedéshez leginkább Kína járul hozzá. A világ második legnagyobb gazdasága 5,8%kal bővülhet, így a teljes világgazdasági növekedés nagyjából egyharmadát adja. A növekedés motelja ugyan Ázsia lehet, de az Egyesült Államok (2,2%) is érdemben hozzájárul a világgazdaság bővüléséhez. Az Európai Unió 2,2%-kal, az eurózóna 2,1 %-kal növekedhet. A világgazdaság középtávú növekedése miatt aggódóknak is megnyugvást adhat az EIU előrejelzése. A szakértők azzal kalkulálnak, hogy 2019 és 2022 között évente 2,7-2,8%-kal nőhet a globális gazdaság. (MTI) Angol font 0,8841 CT Lengyel zloty 4,1663 Cseh korona 25,524 Magyar forint 308,84 Horvát kuna 7,4420 K| Román lej 4,6206 Japán jen 135,34 Svájci frank 1,1709 ■ | Kanadai dollár 1,4880 Qj USA-dollár 1,1973 Prtvatbanka 1,23-1,17 26,21-24,93 OTP Bank 1,26-1,15 26,69-24,44 322,34-295,17 Postabank 1,24-1,17 26,32-24,79 320,76-296,09 Szí. Takarékpénztár 1,25-1,16 26,19-24,79 322,37-294,60 Tatra banka 1,24-1,17 26,39-24,75 321,45-295,83 CSOB 1,23-1,17 26,22-24,91 Általános Hítalbank 1,24-1,17 26,31-24,78 322,34-294,57 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákiában mindenkinek megéri munkát vállalnia A munkavállalók ma már akkor is nagyobb bevételekre számíthatnak az állami segélyhez képest, ha csak minimálbérért dolgoznak (Képarchívum) Pozsony. Akkor is megéri munkát vállalni, ha a munkáltató a minimálbért fizeti az alkalmazottainak - derül ki a Foglalkoztatási Intézet legújabb elemzéséből. Eszerint a minimálbérért dolgozók is jóval nagyobb összeghez jutnak, mint a kizárólag állami támogatásból élők. A kormánytól független, nonprofit szervezetként működő Foglalkoztatási Intézet - amely a munkapiaccal kapcsolatos elemzéseiről ismert - ezúttal egy új bérkalkulátorral rukkolt elő, amely a www.iz.sk/kalkulacka linken bárki számára elérhető. Az alkalmazást azoknak szánták, akik jelenleg állástalanok, és a jövőben is csak minimálbérért alkalmaznák őket, hasznos lehet azonban azok számára is, akik jelenleg minimálbérért dolgoznak, és úgy gondolják, hogy állástalanként jobban járnának. A bérkalkulátor segítségével azt számíthatjuk ki, hogy mennyivel nőnek az adott háztartás nettó bevételei, ha az egyik tagja munkát vállal. A segítségével többek között megtudhatjuk, mekkora lesz a nettó fizetésünk, mennyi adót és járulékot kell fizetnünk, milyen adóbónuszokra számíthatunk. „Ami biztos, hogy a munkavállalók Szlovákiában ma már akkor is nagyobb bevételekre számíthatnak az állami segélyhez képest, ha csak minimálbérért dolgoznak” - nyilatkozta Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet igazgatója, aki abban reménykedik, hogy az új bérkalkulátorral sikerül megcáfolni azt a mítoszt, amely szerint a kizárólag állami segélyből élőknek nem érdemes munkát vállalniuk, mert a bevételeik ezzel csökkennének. A Foglalkoztatási Intézet egy konkrét példával is szolgált ennek a megcáfolására. Ebben egy olyan családot vettek alapul, amelyben mindkét szülő állástalan, és három gyermekük (egy óvodás, egy általános és egy középiskolás) van. Egy ilyen család havi összbevétele legfeljebb 360 euró, amiből 250 euró a szociális segély, 71 euró a gyermektartási díj, 32 euró pedig a középiskolásnak juttatott ösztöndíj. Ezzel szemben, ha csak az egyik szülő munkát vállal, és csak a 480 eurós minimálbért keresi, a család összbevétele már az első hónapban 921 euróra nőhet, vagyis csaknem megháromszorozódik. Volt munkanélküliként ugyanis nem kell fizetnie sem egészségügyi, sem szociális járulékot, hozzájut a gyerekek után leírható adóbónuszhoz és a gyermektartási díjhoz is, a munkahelyén pedig hozzájárulnak az étkeztetéséhez. „A most közzétett bérkalkulátorral a szociális munkásoknak és a munkaügyi hivatalok alkalmazottainak szeretnénk segíteni az állástalanok meggyőzésében” - tette hozzá Páleník, aki szerint a bérkalkulátort a jövőben okostelefonos applikáció formájában is szeretnék elkészíteni. Erre azonban csak a munkapiaci jogszabályok módosítását követően kerítenek sort, hogy az alkalmazás valóban friss legyen. A most közzétett bérkalkulátor kidolgozásához ugyanis 18 törvényt és 188 jogszabály-módosítást kellett áttanulmányozni. (SITA, TASR, mi) Igazságosabb agrártámogatásokban reménykednek a gazdák Az uniós gazdák már idén megtudhatják, hogyan alakul az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) 2020 utón. Az unió mezőgazdasági termelői reménykednek, hogy az új agrárpolitikai rendszer átgondoltabb és igazságosabb lesz a jelenleginél. Brüsszel. Az Európai Bizottság a tavaly novemberben megjelent közleményében részletezte a 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos előzetes terveit. Ami biztos, hogy a jelenlegihez képest más módszerrel osztják szét az uniós támogatásokat: az Európai Unió kizárólag az általános politikai irányvonalat írná elő, míg az egyes tagállamok szabadabb kezet kapnának az uniós szinten megjelölt célkitűzések megvalósításához. Az EU szabadabb kezet kíván adni az egyes tagállamoknak a támogatások felhasználásában. Az előrejelzések szerint azonban az EU nem tervez jelentősebb változásokat az agrártámogatások terén. Az egyes uniós tagállamok földművelésügyi miniszterei és szakértői fontosnak tartják, hogy az Európai Bizottság megőrizze kétpilléres szerkezetét, (Képarchívum) valamint az agrártermelők jövedelembiztonsága szempontjából lényeges közvetlen támogatásokat. Értelemszerűen arra kell törekedni, hogy a KAP kerete ne csökkenjen. Az uniós mezőgazdasági miniszterek e hónapban folytatják az egyeztetéseket, és az EB várhatóan júniusban mutatja be a konkrét jogszabályi avaslatokat. Áz Európai Unióból távozó Nagy- Britannia ugyanakkor kemény kritikának vetette alá a Közös Agrárpolitikát. Michael Gove brit környezetvédelmi miniszter szerint a KAP „alapvetően hibás”. Véleménye szerint ugyanis a földhasználók kifizetése, amely most a földterületek méretétől függ, igazságtalan, nem elég hatékony és rossz eredményekhez vezet. Ennek ellenére a brexit, vagyis a britek uniós távozása után még öt éven keresztül biztosítaná a brit kormány a mezőgazdasági termelőknek azokat az agrártámogatásokat, amelyeket eddig az Európai Uniótól kaptak. Nagy-Britannia 2019 márciusában lép ki az Európai Unióból és így az uniós Közös Agrárpolitikából is, ezért a brit kormány olyan átmeneti időszak létrehozását tervezi, amelyben az eddigiekhez hasonló támogatási feltételeket biztosítaná a gazdáknak. A 2019-es brexitet követően ezért a brit kormány még öt évig, várhatóan 2024-ig nyújtaná meg a mezőgazdasági termelőknek a KAP által nyújtott uniós támogatásokat. A brit gazdák évente mintegy 3,37 milliárd eurónyi támogatásban részesülnek az uniós Közös Agrárpolitikából, és ennek mintegy háromnegyedét közvetlen kifizetések révén kapják meg. (sb, MTI, TASR)
