Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-28 / 297. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. december 28. KÖZÉLET 3 • Január 1. Mától lehet 0,5 ezrelék alkoholszinttel kerékpározni az ország lakott területein és ke- rékpárutakon. • Január 4. A cseh RegioJet társaság bejelenti, hogy a Szlovák Vasutak agresszív politikája és az InterCity-járatok újraindítása miatt a hónap végétől kivonul a Po- zsony-Kassa vonalról. • Január 19. Andrej Danko házelnök, az SNS elnöke elismerte, hogy Peter Gajdoš (SNS-jelölt) védelmi miniszter ezredesi rangra léptette elő. A kinevezés körüli botrány a pártelnök és az SNS eddigi legnagyobb népszerűség- csökkenéséhez vezetett, főleg azután, hogy Danko, saját hírnevének védelme érdekében egy sajtótájékoztatón demonstratívan megcsókolta a váll-lapjait. • Január 25. A Közegészségügyi Hivatal arra figyelmezteti a lakosokat Kassán és környékén, hogy a sűrű szmog miatt csak minimális időt töltsenek kint. • Január 31. Az ĽSNS tagjait kitasították a parlament ülésterméből, amiért pártjuk lógójával ellátott trikókat viseltek. • Február 2. A magas energiaárak körüli botrány miatt lemondott az Árszabályozási Hivatal elnöke, Jozef Holjenčík. • Február 8. Mária Patakyovát, a Comenius Egyetem rektorhelyettesét, a kormánykoalíció jelöltjét választotta meg a parlament új ombudsmannak. • Február 16. Nem szavazta meg a parlament a Robert Fico kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék az árszabályozási botrány miatt nyújtott be. • Február 17. A szakmai közeledés után politikai síkon is tett egy lépést egymás felé a Híd és az MKP, mikor tárgyalóasztalhoz ültek. Megegyezés azonban nem született a megyei választásokon való együttműködésről, csupán egy provizórikus meg nem támadási szerződést kötöttek. • Február 20. Jozef Mihál kilép az SaS-ből. • Február 28. 64 éves korábban Londonban elhunyt Vladimír Fruni, a BMW Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók volt igazgatója. • Március 1. Számos bírálat ellenére sem vonta meg Ján Richter szociális ügyi miniszter a gyermekek molesztálásába keveredett Čistý den reszocializációs központ működési engedélyét. • Március 15. A kormány elfogadta a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló javaslatot. • Március 25. Vonat gázolta halálra a HZDS volt parlamenti képviselőjét, František Gauliedert. Felmerült, gyilkosság áldozata lehetett, az ügyben indított nyomozás során viszont beigazolódott, hogy öngyilkos lett. • Március 28. Elfogadta a parlament a munka törvénykönyvének módosítását, melynek értelmében júniustól minden ünnepnapon zárva lesznek az országban az üzletek. Ez volt 2017 a szlovákiai belpolitikában Az amnesztiák eltörlése Korrupcióellenes tüntetések Évekre visszamenőleg nem gyűlt össze egy tüntetésen annyi ember és közéleti személyiség, mint a korrupcióellenes megmozdulásokon, amelyet két 18 éves diák szervezett. Az első tüntetésen körülbelül ötezer, a másodikon már hétezer ember volt, s a tüntetéseket később több szlovákiai városban is megszervezték, ugyancsak jelentős részvétellel. A diákok Robert Fico miniszterelnök, Robert Kaliňák belügyminiszter, Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány távozását, a hírhedt Gorilla-akta kivizsgálását követelték. A szervezők az év során többször kértek személyes találkozót Ficótól, ő viszont mindmáig nem volt hajlandó találkozni velük. Április 18. Kiska kontra kormánykoalíció 2017-ben kiéleződött Andrej Kiska államfő vitája a kormánnyal. A koalíció először azzal vádolta, hogy visszaél tisztségével, amikor kormánygéppel utazik rendszeresen haza Poprádra, majd azért támadták, mert nem volt hajlandó kinevezni a parlament által megválasztott jelöltek közül hármat. Az államfő nemegyszer bírálta a koalíció által elfogadott jogszabályokat, ám leggyakrabban a silány korrupcióellenes harc miatt szólalt fel. Országértékelő beszédében emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben is a legfelsőbb politikai körökig érő korrupció volt az első számú téma az országban, de nem történt semmi ezen a téren, ami megnyugtatná az embereket, s közvetve Robert Kaliňák belügyminisztert is felszólította, távoznia kellene posztjáról. Június 14. Kétség nem fér hozzá, hogy az év egyik legfontosabb belpolitikai eseménye a Vladimír Mečiar által kihirdetett amnesztiák és az ifj. Michal Kováéra vonatkozó kegyelmi rendelet eltörlése volt. A döntéshez nagyban hozzájárult a közvélemény nyomása, hiszen a parlamenti szavazás előtti időszakban mutatták be az Emberrablás című játékfilmet, amely Kováé elrablását és Róbert Remiáš volt rendőr meggyilkolását dolgozta fel. A film látogatottsági rekordokat döntött meg. Több jogász már az amnesztiák eltörlése után figyelmeztetett, hogy nagyrészt szimbolikus döntésről volt szó, s minimális az esélye annak, hogy elítélik azon bűncselekmények elkövetőit, amelyekre a kegyelmi rendeletek vonatkoztak. Az illetékesek közül senki sem tudja megmondani, mikor kezdődhet el a bírósági tárgyalás iß. Kováé elhurcolásának ügyében, az ügy aktáinak áttanulmányozását a bíróság és az ügyben gyanúsított Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató ügyvédje sem fejezte be. Az elmúlt hónapokban a rendőrség is lezárta az amnesztiák kihirdetése kapcsán indított vizsgálatot, mondván: az eset már elévült. Ezt a döntést végül a Főügyészség felülbírálta, s közölte, a vizsgálatot folytami kell, mert az amnesztiákra nem vonatkozik az elévülés. Az, hogy megvádolják-e valaha hivatalijogkörrel való visszaélés miatt Meéiart, viszont senki sem tudja megítélni. Május 31. Kisebbségi kultúra A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény gyakorlatilag a kisebbségi szervezetek által választott képviselőkre bízza a kulturális támogatások elosztását, egyfajta autonómiát biztosítva számukra a kulturális támogatások területén. Az alap 8 millió euróból gazdálkodhat, ebből 4,07 millió euró a magyaroké, szinte a duplájára emelkedik az eddigi keretösszeg. Május 9. Rezník az RTVS élén Nagy meglepetést okozott, hogy a közszolgálati RTVS új főnökét, az SNS és a Smer jelölte Jaroslav Rezníket a koalíció a fasiszták szavazatainak is köszönhetően választotta meg. Bár a szavazás titkos volt, a parlamenti matematika szerint evidens, hogy a Híd több képviselője is megszavazta, holott a szavazás első fordulója előtt még elfogadhatatlan volt a párt számára, Bugár Béla pártelnök később garanciákhoz kötötte Rezník támogatását. Június 20. • Március 29. Hosszú évek után végre elkezdődött a vasúti kétnyelvűség Szlovákiában, a Tőke- terebesi járásban fekvő Újhely (Slovenské Nové Mesto) vasútállomására helyezték ki az első magyar feliratú táblákat. •Április 5. A parlament is elfogadta a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló javaslatot, döntő szava az Alkotmánybíróságnak lesz, amelynek meg kell vizsgálnia, hogy összhangban van-e az amnesztiák eltörlése az alktománnyal. • Április 6. Andrej Kiska államfő először utazott Poprádra autóval azután, hogy a kormány képviselői folyamatosan bírálták, amiért magánútjaira a kormánygépet használja. Út közben defektet kapott, így egy pótautóval kellett az utat folytatnia. • Április 18. Megtartották az első korrupcióellenes tüntetést, a 18 éves Karolína Farská és David Straka diákok szervezte megmozduláson több mint ötezer ember vett részt. • Április 26. Végképp zátonyra futott a megyei választásokról való tárgyalássorozat a Híd és az MKP közt. A két párt ismét távolodni kezdett egymástól. • Május 9. A parlament elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. • Május 17. A kormány jóváhagyja a hadsereg modernizációs projektjét, melynek keretében 1,2 milliárd euróért 2029-ig összesen 485 páncélozott gépjárművet vásárolnak. • Május 25. Jaromír Čižnár főügyész javaslatot tett a Legfelsőbb Biróságon Marian Kotleba ESNS pártjának feloszlatására, amiért a párt szélsőséges, fasiszta tendenciákat mutat és tevékenysége a Szlovák Köztársaság alkotmányába, nemztetközi szerződésekbe és egyéb jogszabályokba ütközik. • Május 31. Az Alkotmánybíróság döntésével végleg törölte a mečiari amnesztiákat. • Június 5. A második korrupció- ellenes felvonuláson körülbelül hétezer ember vett részt a fővárosban. • Június 11. A biometrikus útlevelekkel rendelkező ukrán állampolgárok ettől a naptól vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe. • Június 14. Andrej Kiska államfő felolvassa a parlamentben országértékelő jelentését, amelynek legsúlyosabb része a felső körökbe nyúló politikai korrupció és Robert Kaliňák bírálata volt. • Június 20. Kezdetét veszi a Volkswagen pozsonyi gyárában az ország történetének legnagyobb és legtovább tartó sztrájkja. A szak- szervezetek hat nappal később fejezik be a tiltakozást, miután az autógyárral összesen 14,12 százalékos béremelésben sikerül megegyezniük. • Június 20. A kormánykoalíció és a ESNS szavazatainak is köszönhetően Jaroslav Rezníket választotta meg a parlament a második titkos szavazáson az RTVS új igazgatójának. (Összeállította: Demecs Péter)
