Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-28 / 297. szám, csütörtök
4 RÉGIÓ 2017. december 28. lwww.ujszo.com Tegnaptól újra tartálykocsival szállítanak vizet a csallóközi falvakba BARTALOS ÉVA Leghamarabb január második hetóben állhat helyre a vízszolgáltatás az érintett hat dunaszerdahelyi járásbeli községben. Tegnap újra tartálykocsikból láttákéi ivóvízzel a lakosokat. CSALLOKÖZNADASP Csallóköznádasdon, Bakán és Dercsikán december 13-án tiltotta meg a vezetékes víz használatát a regionális közegészségügyi hivatal. Néhány nappal később Gellében, Sárosfán és Lúcson is tilalmat rendeltek el, mert az atrazin mennyisége túllépte a megengedett határértéket a vezetékes vízben. Az ünnepek előtt tartálykocsival szállítottak ivóvizet a lakosoknak, karácsonyra minden háztartás három napra elegendő ivóvizet kapott, összesen 57 liter palackozott vizet vihettek haza a Nyugat-Szlovákiai Vízművek ügyfelei. „Nem vagyunk víz nélkül. Nem kaptunk annyi palackos vizet, amennyit megígértek, de megoldottuk a problémát. A vízművek ugyanis a hétvégi házakban lakó ügyfelekkel is számolt, úgyhogy sikerült pótolni a hiányt. Még karácsony után is tudtunk palackos vizet osztani, és tegnap a tartálykocsi is újra elindult” - tájékoztatta lapunkat Bóna Zsuzsa, Csal- lóköznádasd polgármestere. Hozzátette, nincs fennakadás. „Bízunk Közel három hete tart a probléma (A szerző felvétele) benne, hogy mihamarabb megérkezik a pumpa” - mondta a polgár- mester. A vízművek szűrőberendezést szerel fel a vízforráshoz, amellyel megtisztítják a szennyezett vizet. „Tárgyalunk a beszállítóval, és januárban folytatjuk a munkát. A csallóköznádasdi forrásnál legkésőbb január második hetében elindítjuk a berendezést, a másik forrásnál pedig a hónap folyamán” — közölte a Nyugat-Szlovákiai Vízművek vezetősége. Elmondták, hogy a szűrőberendezés azonnal megtisztítja a vizet, újra iható lesz a vezetékes víz. Ezt azonban a közegészségügyi hivatalnak kell megerősítenie, amely mintát vesz és megvizsgálja a víz minőségét. Folytatódhat a rozsnyói fedett uszoda építése e e Otvenhét évig emlékeztetett a Mária Valéria híd torzója 1944 karácsonyára A csonka híd 1972-ben (Forrás: Fortepan) NÉMETI RÓBERT A Kassai Műszaki Egyetem segítségével fejezné be az uszoda harminc évvel ezelőtt elkezdett építését a város. A félkészen álló épületet három évtized leforgása alatt sem sikerült befejezni. Burdiga Páltól, Rozsnyó polgármesterétől megtudtuk, az első lépéseket már megtették. „Az előző testületi ülésen bemutattuk a képviselőknek azokat a tanulmányokat és látványterveket, amelyeket a Kassai Műszaki Egyetem fiatal építészmérnökeinek segítségével dolgoztunk ki. Az egyetem szakemberei statikai felmérést is végeztek. A közbeszerzés elindítása lesz a következő lépés” - magyarázta Burdiga. Mivel egy közel harminc éve befejezetlenül álló konstrukcióról van szó, csak a kellő felmérések után derül ki, hogy szóba jöhet-e a részleges felújítás, vagy teljesen új épületet kell emelni. „Hozzánk legközelebb csak Kassán, Rimaszombatban és Losoncon van hasonló létesítmény, a rozsnyóiak körében is nagy igény lenne rá. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül elkezdeni a munkát, de minden az anyagiakon múlik” - nyilatkozta lapunknak a polgármester, és hozzátette, a megoldást a jelenlegi támogatási rendszer módosítása, vagy egy megfelelő befektető jelentené. GULYÁSZSUZSANNA Tizenhat év telt el a Mária Valéria híd felújítása óta. A hidat - amelynek torzója ötvenhét éven keresztül emlékeztetett a második világháború borzalmaira - a visszavonuló csapatok 1944 karácsonyán robbantották fel. PARKANY/ESZTERGOM Az Esztergomot és Párkányt összekötő híd I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné legkisebb lányáról, Mária Valéria főhercegnőről kapta a nevét. Erzsébet királyné későn érkezett lányát igyekezett magyar szellemben nevelni. Ragaszkodott ahhoz, hogy Mária Valéria Magyarországon lássa meg a napvilágot. Az udvarban és később a lakosság körében is „magyar gyermekként” emlegetett Mária Valéria azonban édesanyja szándéka ellenére elfordult a magyaroktól, és családtagjaival, rokonaival is csak németül beszélt. A hidat - amit az első és a második világháborúban is felrobbantottak - 1893-ban kezdték építeni, és 1895. szeptember 28-án adták át. Az 1919-es robbanást egyes források szerint baleset okozta, más források szerint Párkány védelmében csehszlovák katonák robbantották fel. Teljes helyreállítása után 1927-ben indulhatott meg rajta a forgalom. A híd tragédiája 1944. december 26-án megismétlődött: a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, három középső íve jelentősen megrongálódott. Torzója több mint fél évszázadon keresztül emlékeztetett a háború borzalmaira. Újjáépítése ugyanis - elsősorban politikai okok miatt - közel hatvan évet váratott magára. Az újjáépítéséről szóló miniszteri megállapodást 1998-ban, a kormányközi egyezményt 1999-ben írták alá. Felvetődött a gondolat, hogy nevét Barátság hídra változtatják, hogy ne utaljon az osztrák-magyar monarchiabeli időkre, de az ötletet végül elvetették. Az elkészült hidat 2001. október 11-én avatták fel és adták át. A teljes beruházás 19 millió euróba került. A híd azóta nemcsak Párkány és Esztergom, hanem az egész Ister-Granum Eurórégió jelképévé vált. Harminc éve befejezetlenül áll az épület (Képarchívum) A város főterének felújításáról vitatkoznak a képviselők SZÁZ ILDIKÓ Folytatódott a vita a főtér tervezett felújításáról a legutóbbi önkormányzati ülésen. ÉRSEKÚJVÁR Néhány képviselő azt mondta, az érsekújváriak nem szeretnék, ha túlságosan beépítenék a főteret, mert azzal a város végleg elvesztené egykori történelmi arculatát és hangulatát. A testület még 2015-ben jóváhagyta, hogy revitalizálják a főteret, majd 2016 szeptemberében határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy ezzel a feladattal a pozsonyi Ateliér Domova Kft. tervezőcsoportját bížza meg. Több munkaértekezlet előzte meg a tervezést, Michal Šarafí, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának egykori professzora a város vezetésétől és a lakosoktól érkező javaslatokat is bedolgozta a tervekbe. A legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselők megismerkedtek a konkrét látványtervekkel. Parkosítanák a tér egy részét, hogy a nagy hőségben is élvezhető legyen, sok pihenőhelyet terveztek. A tér másik felét úgy alakítanák át, hogy ott rendezhessék meg a jelentősebb kulturális eseményeket. Néhány évvel ezelőtt készültek már tervek a felúj ításra, az akkori elképzelés az volt, hogy a kultúrház előtt nagyobb vízfelület lesz, és körülötte padok. Azóta már felújították a közeli sétányt, a betont modem burkolatra cserélték, és a város jelentős történelmi eseményeit felidéző táblákat helyeztek el itt. A látványtervek és az animációs film levetítése után élénk vita kerekedett a testületi ülésen. Nagy Dávid és Forró László (MKP-Híd-koalíció) úgy fogalmazott, hogy ami a világháborús bombázások során nem pusztult el a városban, azt ez előző rendszerben tették tönkre. A felszólalók szerint jobban kellene vigyázni a járási székhely történelmi értékeire. A magyar képviselők elsősorban azt nehezményezték, hogy mivel alig maradt fenn történelmi műemlék a városban, épp a főteret kellene olyanná változtatni, hogy az egykori képeslapokon látható, békés, kellemes hely legyen. Ugyanakkor az új terveket össze kellene hangolni a Ferencesek tere, a Majzon tér, illetve a sétány összképével és hangulatával. A területfejlesztési bizottság tagjai sem tartották megfelelőnek a főtér revitalizációs terveit, és javasolták a testületnek, hogy bízza meg a bizottságot a tervek újratárgyalásával. A testület ezzel kapcsolatos határozatát Klein Ottokár polgármester nem írta alá. Azt a határozatot hagyta jóvá, amelyben a képviselők többségi szavazattal végül úgy döntöttek, tudomásul veszik a bemutatott látványterveket, és a város versenypályázatot ír ki a tervdokumentáció elkészítésre.
