Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-28 / 297. szám, csütörtök

2 KOZELET 2017. december 28.1 www.ujszo.com „A koalíció megtanult össztűz alatt élni" Grigorij Mesežnikov szerint irreális félelmeket táplálnak az emberekben (Gabriel Kuchta felvétele) FINTA MÁRK Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a močiari amnesztiák eltörlése nagyon fontos mérföldkő, ém Robert Fico és Andrej Kiska háborúja egyre jobban elmérgesedik, és lassan Vladimír Meóiar és Michal Kovéö harcéra emlé­keztet. Az elemzővel a 2017- es év tanulságairól beszélget­tünk, és arról, vadabb év lehet- e2018 az ideinél. Melyek voltak a legnagyobb ha­tású politikai események az idén egy politikai elemző szemszögéből? Rendkívül fontos eredmény szü­letett a megyei választásokon, ahol vereséget szenvedett a fasiszta párt. Támogatottságuk ugyan megma­radt, de politikai szempontból ko­moly pofonba futottak bele, hiszen az ĽSNS áttörést szeretett volna el­érni a régiós politikában, de ez nem sikerült nekik. De sokat jelentett a megyei választás a Robert Fico ve­zette kormánypártok és a jobbközép ellenzék közti erőviszonyok szem­pontjából is. A Smer gyengült, s vé­gül vereségként könyvelheti el az eredményt - ami véleményem sze­rint nem csak a régiós politikusai te­vékenységének bizonyítványa volt, hanem a párt kormányzati tevé­kenységéé is. Nagy hatású esemény a mečiari amnesztiák eltörlése is, mely már húsz éve húzódott. Az-ügy politikai lezárása nagyon fontos lépés volt, de ezzel még nem ért véget, büntetőjogi szempontból is pontot kell tenni a vé­gére. így egyfajta mementót jelenthet a jövőre nézve, hogy azok az embe­rek, akik hasonló dolgot készülnek elkövetni, ne gondolhassák, hogy nem bűnhődnek majd meg érte. A harmadik legfontosabb dolog az idei politikai évben nem egy ese­mény, hanem egy trend volt: Andrej Kiska államfő és Robert Fico kor­mányfő konfrontációja. Az év máso­dik felében nagyban befolyásolta ez az ellentét az országot, és 2018-ban is jelen lesz. Az ellentét pedig nagyon komoly, már-már hasonlít Vladimír Meéiar is Michal Kováé háborújá­hoz. Robert Fico részéről szerintem arra megy ki a játék, hogy elrettentse Andrej Kiskát a következő elnökvá­lasztáson való részvételtől. S bár Fico úgy nyilatkozott, nem akar elindulni a választáson, úgy gondolom, azért talál majd indokot, hogy visszavonja az ígéretét. Az idei év a kormánykoalíció számára meglehetősen turbulens volt. Kerülhet sor kenyértörésre 2018-ban? Most úgy tűnik nekem, hogy ki­tarthatnak. A turbulenciák elsősor­ban az SNS-hez, Andrej Danko ügyetlen hozzáállásához köthetők. Danko egy tapasztalatlan politikus, érzelmi kitörésekkel, de megmutat­kozott, hogy a párt nagyon szeretne megmaradni a kormányban. A Híd továbbra is azt hangoztatja, hogy a programját teljesíti a kormánytagsá­gával, s lényegében ezzel elégedett, hiszen a Smemek semmf érdeke sem fűződik ahhoz, hogy ebben megaka­dályozza. Maga a Smer pedig termé­szetesen ragaszkodik a hatalomhoz, így nem látom azokat a kockázato­kat, melyek szétzilálhatják a koalíci­ót. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem jöhetnek ilyenek, de 2018 jelen állás szerint nem tartogat komolyabb tur­bulenciákat. Ráadásul ez a koalíció megtanult össztűz alatt élni, kapcso­latukat nem viseli meg túlságosan, hogy az ellenzék egyre-másra veszi elő a botrányokat, legyen szó akár a Bastemák-ügyről, vagy a csapatszál­lítók beszerzéséről a hadsereg szá­mára. Robert Ficóról és a Smerről már régóta azt beszélik, hogy úgy vé­gezheti, mint Mečiar és a HZDS, mégsem indult el valamiféle hirte­len bukási folyamat. A Smer preferenciái stagnálnak, a párt szerencséje, hogy nincs alterna­tívája saját politikai térfelén olyan párt képében, mely elszívná a vá­lasztóit - úgy, ahogy a Smer tette azt a HZDS-szel. Az újonnan létrejövő pártok sem veszélyeztetik igazán a választóbázisát, így a Smemek jó esélye van a legerősebb párt pozíci­ójában maradni. Persze ez nem azt jelenti, hogy kormányon is marad­hat, hiszen további gyengülése ese­tén egy jobbközép konglomerátum megverheti. Fico természetesen már nem olyan energikus, mint volt, azonban továbbra is a politikában akar maradni, és a Smer élettartama jóval hosszabbnak bizonyult, mint a HZDS-é. Az ellenzék továbbra is törede­zett, de a megyei választáson győ­zött. Megalapoztak a megyei együttműködésükkel valamit a jö­vőre nézve? A választásokon megmutatták, hogy viszonylag tisztességes együttműködésre képesek, és széle­sebb koalíciókat is tudnak alakítani, ráadásul egész jól aknázták ki az erősségüket jelentő választási poten­ciáljukat. Preferenciáik stabilak, az SaS erősödött is egy kicsit, a KDH-t pedig ismét a parlamenten belülre mérik. Az új, most alakuló pártok kö­zül Miroslav Beblavý pártja egyértelműen jobbközép lesz, és bár a Progresszív Szlovákia balra húz, de egyértelműen polgári orientáltságú, és a jobbközép pártokkal való együttműködésre épít. Elképzelhető tehát, hogy a jobbközép blokk így akár többséget is szerezhet 2020-ban. Az idei év tehát segített nekik, stabi­lizálódtak, kihasználtak néhány ma­gas labdát, melyet a koalíció dobott fel nekik. S bár a napokban azt lehetett hallani, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon az SaS és az OĽaNO nem biztos, hogy együttműködne a KDH-val, ha végül így is lesz, ez sem jelent feltétlenül nagy tragédiát. Hogy reagált a társadalom a po­litikai helyzet alakulására 2017- ben? Milyen erők mozgatják jelen pillanatban Szlovákiát, mitől fé­lünk a leginkább? Nemrégiben több felmérésen ke­resztül vizsgáltuk ezt a Közéleti Kérdések Intézetében. Az emberek főleg a társadalmi-gazdasági hely­zet kedvezőtlen alakulásától félnek. Továbbra is tartanak emellett a me­nekültektől - a félelmek éltetéséből a fősodorbeli pártok is komolyan kivették a részüket. Sokakat nyug­talanít a szélsőségesség erősödése is, de felfémek a listára a hagyo­mányos témák, az egészségügy, az oktatásügy, és a szociális helyzet is - a valós problémák. A társadal­munk emellett egyre kevésbé tole­ráns, nő az idegengyűlölet, a ma­gyarokat kivéve minden vizsgált kisebbséggel szemben nőtt az el­lenszenv, beleértve a muszlimokat, zsidókat, homoszexuálisokat. Az emberekben irreális félelmeket táp­lálnak, ez pedig tovább nyitja a teret a szélsőségesek számára. Szlovákia a legstabilabb V4-es ország képé­ben tetszeleg, és egyelőre valóban nem kell olyan tekintélyelvű prak­tikákkal szembenéznünk, mint a lengyeleknek vagy a magyaroknak, ám az éremnek van másik oldala is. Zavartalanul működik egy fasiszta párt a parlamentben, emellett pedig rengeteg kormpciószagú botrány csökkenti az állami intézményekbe vetett bizalmat. Ezek nagyon nyug­talanító trendek. A többség elégedett 2017-tel A felmérés nagy valószínűséggel azért hozott ilyen pozitív eredményt, mert az embereket magánéletükről, s nem politikáról kérdezték (Ján Krosiák felvétele) RÖVIDEN 20 százalékban bízik Richard Sulik Pozsony. Nagy eséllyel pályázik az SaS a 20 százalékos eredmény­re a következő parlamenti válasz­tásokon - állítja Richard Sulik pártelnök. A párt preferenciái a különböző felmérésekben idén 14 és 18 százalék között mozogtak, Sulik szerint ettől sokkal jobb eredményt is elérhetnek. „Nagy terveink vannak, amelyeket jövőre szeretnénk bemutatni az embe­reknek. Olyan párt akarunk lenni, amely felkészült átvállalni a fele­lősséget Szlovákiáért. Csak azután mutatkozik mindez a preferenciá­inkon, miután ez az üzenet eljutott az emberekig” — fűzte hozzá az SaS elnöke. (TASR) Matovič: Kaliňák árt a Smernek Pozsony. Igor Matovič, az ellen­zéki OĽaNO vezetője szerint Ro­bert Fico (Smer) miniszterelnök gyengeségét mutatja, hogy Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter még mindig a posztján van. „Azt gondolom, hogy ott fogja tartani Robert Kaliňákot, mert tudja, hogy így az emberek kevesebbet fognak kérdezni róla, és Kaliňák lesz a célpont” - mondta Matovič. Szerinte Kaliňák csinálja „a pisz­kos munkát, visszaél a rendőrség­gel, információkat húz elő az el­lenzéki politikusokról, úgy visel­kedik, mint egy maffiaállam bel­ügyminisztere”. Matovič szerint az árt jelenleg a leginkább a Smemek, hogy Kaliňákot a posztján tartják. (SITA) Kollár: nem leszünk standard párt Pozsony. A standard politikus olyan, aki hazudik, lop és csal, ezért a Sme rodina soha nem lesz standard párt - állítja Boris Kollár pártelnök. „Én nem azért léptem be a politikába, hogy az összelop­kodott pénzből házat vegyek” - fűzte hozzá Kollár azzal, hogy pártja népszerűsége emelkedik, így a következő parlamenti vá­lasztásokon bízik a 10-12 száza­lékos eredményben. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Meglepően sok válaszadó, a lakosok 77 százaléka elégedett a leköszönő esztendővel - derül ki a GfK Slovakia ügynökség reprezentatív felméréséből. Pozsony. 2017-et elsősorban ma­gánéleti szempontból értékelik pozi­tívan az emberek, a GfK a felmérés­ben nem kérdezett rá a politikai ese­ményekre. Az emberek - saját beval­lásuk szerint - leginkább az átélt él­ményeknek, újonnan szerzett tapasz­talatoknak, műveltségnek vagy hit­nek köszönhetően elégedettek a le­köszönő évvel. A család vagy kap­csolatok szempontjából a válaszadók ötödé értékeli pozitívan az elmúlt évet, s ugyanennyien örültek annak, hogy javult saját vagy közeli ismerő­sük anyagi helyzete. Ez utóbbi főleg az 50-59 éves korosztályra jellemző. „A 29 évesnél fiatalabbak leg­gyakrabban azt díjazták magánéle­tükben az elmúlt egy évben, hogy előrelépésre tettek szert munkahe­lyükön” - derül ki a felmérésből. Az emberek nem egész ötödé - fő­leg a 60 évesnél idősebbek - elége­dett saját egészségi állapotával. Akadnak viszont olyanok is, akik úgy érzik, 2017 nem alakult az ő el­képzelésük szerint - ezt válaszolta a megkérdezettek közel negyede. Ennek oka rendszerint az, hogy romlott anyagi helyzetük, s már nem engedhetnek meg maguknak annyit, mint egy évvel korábban. Az elé­gedetlenek negyede az általános társadalmi hangulattal magyarázza azt, miért vélekedik olyan negatí­van 2017-ről. „Az elmúlt évre ne­gatívan visszatekintők közt lénye­gesen több a férfi, mint nő” - emlé­keztet a GfK Slovakia. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents