Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-23 / 295. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. december 23. KÜLFÖLD I 5 Győztek a függetlenség hívei A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában, a leváltott exelnök Rajoyjal egyeztetne Középütt Carles Puigdemont exelnök, aki Brüsszelben ünnepelt (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális párt győzelme ellenire a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a csütörtöki katalán parlamenti választásokon. A függetlenségi pártok 70, a spanyol egység pártjai 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba. Carles Puigdemont leváltott elnök kész találkozni a spanyol kormányfővel Spanyolországon kívül. A katalán függetlenséget zászlajukra tűző pártok összesen a szavazatok 47,3%-át kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3%-a támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak a törvényhozásba. Azonban a legtöbb helyet az ország egységéért küzdő párt szerezte meg, a nacionalizmusellenes és a spanyol egységet védő Állampolgárokra a szavazók 25,3%-a voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. Vagyis a függetlenségi pártok nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, mert hiába kerültek többségbe a katalán parlamentben, az egyoldalú elszakadási folyamat Spanyolországtól egy olyan párt választási győzelméhez vezetett, amely az egység mellett áll ki. Szétforgácsolt parlament A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) Andrej Babii cseh miniszter- elnök szerint az általa vezetett új kormány nagy valószínűséggel nem kap elsőre bizalmat a parlamenti alséháztól. A bizalmi szavazásra január 10- én kerül sor. Prága. „A pártok és a mozgalmak, amelyekkel tárgyaltunk, tudtunkra adták, nem akarnak kormányra lépni az ANO-val. Ők ellenzékben akarnak maradni, mi meg dolgozzunk” - jelentette ki a közszolgálati televízióban Andrej Babiš, amikor értékelte a parlamenti pártokkal a hét folyamán folytatott tárgyalásait. Babiš szerint egyedül a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nyilatkozott úgy, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó megtűrni a 21,6%-os (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér. A függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ÉRC) a választók 21,4%- a (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe. A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8%-ával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4%-ot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el. A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4%-os támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap. A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) súlyos vereséget szenvedett, a szavazatok 4,2%-ának köszönhetően (180 ezer voks) 3 politikusa képviseli majd. A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8%-a, összesen 4,3 millióan szavaztak. Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-áig kell megalakulnia. Puigdemont tárgyalna Carles Puigdemont leváltott katalán elnök tegnap Brüsszelben kijelentette, kész találkozni Mariano Rajoy spanyol kormányfővel Spanyolországon kívül az Európai Unió bármelyik tagállamában. Közölte, egykori kormányának négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagjával együtt vissza fog térni Spanyol- országba, ha megkapják a megfelelő garanciákat a helyi hatóságoktól. „Ha a spanyol kormány tiszteletben tart bennünket és a demokráciát, akkor már holnap visszatérhetek” - mondta. Hangsúlyozta, az előrehokisebbségi kormányt. „A többiek elutasítottak, meglátjuk, megváltozik-e a véleményük januárban vagy sem” - tette hozzá a kormányfő. Milan Chovanec, a Cseh Szociáldemokrata Párt ügyvezető alelnöke úgy nyilatkozott, pártja a tárgyalások várható 2. fordulójában újra mérlegelni fogja, miként viszonyuljon a Babiš-kormányhoz. A miniszterelnök megerősítette: a várható kudarc után kész az újabb kísérletre. Miloš Zeman államfő jelezte, az esetleges 2. körben szintén Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. ,Amennyiben a második körben sem szereznék támogatást, akkor már felesleges időhúzás lenne egy harmadik kísérlet. Úgy vélem, hogy akkor már készülhetünk az előrehozott választásokra” - tette hozzá. (MTI) zott választás lezajlott, így eljött az idő a párbeszédre, az okozott károk mérséklésére. „Rajoy már mindent megpróbált, az erőszakot is, kivéve azt, hogy leüljön velünk tárgyalni. Ez a recept nem működött, más megoldást kell találni” fogalmazott. „Erősebbek vagyunk, mint valaha. A választás, amely új korszakot nyit Katalónia számára, megerősítette a legitimitásunkat. Remélem, így (Rajoy) már kész meghallgatni minket” — tette hozzá. Spanyolország kormánya a törvényen belül együttműködést kínál az alakuló katalán kormánynak - mondta Mariano Rajoy miniszterelnök. „Spanyolország kormánya együttműködését és legjobb szándékát akarja kínálni a konstruktív, nyitott és valódi párbeszédhez a kormánynak, amely Katalóniában alakul, mindig a törvényen belül” - fogalmazott. „Nekem azzal kell leülnöm, aki megnyerte a választásokat, és az Inés Arrimadas, az Állampolgárok párt vezetője” - jelentette ki. Az unió nem kommentál A menesztett elnök arra kérte az Európai Bizottságot és a többi uniós intézményt, hogy „ne csak a spanyol államot, hanem a katalán népet is hallgassák meg”. Az Európai Unió álláspontján nem változtat a katalán parlamenti választások eredménye - közölte az Európai Bizottság szóvivője. .Álláspontunk Katalóniáról jól ismert, regionális választásokról egyébként sem mondunk véleményt” -jelentette ki Alexandre Winterstein szóvivő. Az EU a katalán válságban New York. Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és 9 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett (Csehország és Magyarország tartózkodott) elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson. Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek. Az ENSZ-közgyűlés annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Trump előző nap az amerikai támogatások megvonásával fenyegette meg a testületben ellene szavazó államokat. Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelezőek, de nagy politikai súkezdettől fogva elutasította, hogy el- ismeije az egyoldalúan kikiáltott katalán parlament függetlenségét, mert spanyol belügynek tekinti a kérdést. Áz unió hagyományosan nem fűz megjegyzést tagországainak belpolitikai konfliktusaihoz. Az EU ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az október 1- jei katalán függetlenségi népszavazás ellentétes a spanyol alkotmánnyal, és arra kért minden érintett spanyolországi felet, hogy ne konfrontálódjon, hanem párbeszéd keretében oldja meg a problémát. Máris retteg a tőzsde A spanyol tőzsde tegnap 1,6 százalékos eséssel reagált arra, hogy a katalán függetlenség hívei győztek a regionális választásokon. A várható politikai bizonytalanság időszakát ugyanis nem kedvelik a beruházók. Katalónia jelentőségét az adja, hogy Spanyolország leggazdagabb régiójáról van szó, amely a hazai össztermék (GDP) 19 százalékát állítja elő. Az októberben kezdődött súlyos belpolitikai bizonytalanság hatására máris mintegy 2900 cég távozott Katalóniából, olyan jelentős bankok is mint a CaixaBank és a Banco Sabadell - írta a The Economist brit gazdasági hetilap. A napokban a spanyol központi bank rontotta a következő két évre vonatkozó GDP- növekedési előrejelzését a Katalónia körüli politikai bizonytalanságok miatt. A jegybank a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést 2,5 százalékról 2,4%-ra, a 2019. évit pedig 2,2 százalékról 2,1 százalékra változtatta. (MTI, SITA, só) lyuk van. A határozat „érvénytelennek és semmisnek” nyilvánította az amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el. A közgyűlés vitájában az amerikai ENSZ-nagykövet új fent azzal fenyegette meg a 193 tagországot és az egész világszervezetet, hogy amennyiben megszavazzák Trump döntésének elítélését, Washington megvonja a támogatást. Nikki Ha- ley leszögezte: az ENSZ egyetlen voksolása sem változtat az USA döntésén, miszerint áthelyezi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, mert „ez a helyes lépés”. Kifejtette: az USA „úgy fog emlékezni erre a napra, mint amelyen támadás érte a közgyűlés részéről azért, mert szuverén nemzetként gyakoroltukjogunkat”. (MTI) RÖVIDEN Fogolycsere lesz a szír felek között Asztana. A szemben álló szíriai felek közötti fogolycsere lebonyolításával foglalkozó munkacsoport felállításáról egyezett meg a szíriai konfliktus politikai rendezéséről folytatott asztanai béketárgyalásokat vezető Oroszország, Irán és Törökország. Január 29-30-án rendezik meg az orosz Szocsi- ban a Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának nevezett békekonferenciát. (MTI) Macron: amerikai elszigetelődós Párizs. Az USA azon szándéka, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, elszigeteli őket ebben a kérdésben - j elentette ki Emmanuel Macron francia elnök. „Az amerikaiak elszigetelődtek, én nem próbálok meg hasonlóképpen eljárni” - mondta a francia államfő Mahmúd Ab- básszal, a Palesztin Hatóság elnökével tartott sajtótájékoztatón. Macron hozzátette: ő nem akarja egyoldalúan elismerni Palesztinát, mert nem hiszi, hogy ez hatékony lépés lenne. (MTI) Kim büszke országa atomkapacitására Phenjan. Büszkeségét fejezte ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető országa atomkapacitásának gyors fejlesztése miatt. A Koreai Munkáspárt vezetőinek ritkaságszámba menő (2013 j a- nuárja óta nem volt) tanácskozásán Kim kijelentette, a gyors fejlődés „nagy hatással van a világ politikai szerkezetére és stratégiai környezetére, és senki sem hagyhatja figyelmen kívül Eszak-Koreát, amely az USA- val szemben nagy nukleáris fenyegetésre képes stratégiai állammá nőtte ld magát”. (MTI) Orbán Viktor kiáll Varsó mellett Budapest. Ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben. Orbán méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az unió eljárását, és leszögezte: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa. (MTI) Melbourne: gázolás mint tiltakozás Melbourne. Állítása szerint a muszlimokkal szembeni rossz bánásmód ellen akart tiltakozni tettével az az afgán származású férfi, aki csütörtökön autójával szándékosan a járókelők közé hajtott egy gyalogátkelőn Melboume-hen. A gázolón kívül egy másik férfit is őrizetbe vettek. A 32 éves tettes menekültként érkezett Ausztráliába. (MTI) Inés Arrimadas, a győztes Állampolgárok vezére. Felemás győzelem. (TASR/AP) Babiš készül a kudarcra ENSZ: elítélték az USA-t
