Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-21 / 293. szám, csütörtök
o N on Szállodai élményrangsor 10. oldal 2017. december 21., csütörtök, 10. évfolyam, 40. szám * A világszerte, így az USA-ban is kedvelt delfinshow-k fürge állatainak az élete a valóságban szomorúbbak, mint gondolnánk (Fotó: fotolia.com) Ne készítsen szelfit a vadállatokkal! elefántok, a tigrisek, az oroszlánok gyakran kiszolgáltatott eszközei ma is a turisták szórakoztatásának. A Vagabond.se összeállításában azt elemzi, hogy a látszólag vidám állatok valójában nem élnek sokkal jobb körülmények között a szafariparkokban, mint egyes állatkertekben vagy cirkuszokban. A produkciókra mindig be kell tanítani az állatokat, ráadásul a legtöbb esetben túl szűk helyen tartják őket. Egyik elefánt sem örül, ha a hátán többen utaznak, mint ahogyan a lábukon lévő bilincs, a munka, a nehéz tárgyak szállítása is szenvedés számukra. A legtöbb beidomított állatot már kis korukban elveszik az anyjuktól. A világszerte, így az USA-ban is kedvelt delfinshow-k fürge állatainak az élete a valóságban szomorúbbak, mint gondolnánk. Bár turisták milliói látogatják évente a delfinparkokat, kevesen tudják, mi történik a színfalak mögött. A medencék vizét klórozzák, ami a delfineknek bőrbetegséget okoz. Több ázsiai országban tartják a majmokat fogságban, felöltöztetik és táncoltatják, akárcsak a medvéket egyes európai országokban. Mivel nem akarják, hogy a majom esetleg megharapja a turistákat, ezért kihúzzák - nem steril körülmények között - a fogukat, ami fertőzésekhez és elhulláshoz vezet. Ugyanezt csinálják Indiában a kígyókkal is. A World Animal Protection állatvédelmi szervezet arra figyelmezteti a turistákat, hogy ne vegyenek részt ilyen állatkínzó programokon, ne simogassák a megszelídített és beidomított állatokat, főleg pedig ne fotóztas- sák magukat velük, ne rakják ki a szelüket milliószámra a közösségi oldalakra, mert ezzel csak táptalajt adnak az ottani állatkínzó ipar fellendüléséhez. (Turizmus.com) A turizmus 25 pillanata A Skift szakportál részletes listán sorolta fel a 2018- as év szerinte legfontosabb, a turizmusra hatást gyakorló pillanatait. Volt ott Trump, Katar, a Google elmeszelése és megannyi más. A portál időrendi sorrendben listázta az eseményeket. Ügy találták, hogy a politika rendesen beavatkozott az ágazat életébe. Az évet nagy elánnal a Trump által életbe léptetett, muzulmán országokra vonatkozó beutazási tilalom nyitotta január 27-én. Másnap Barcelonában úgy gondolták: elég a turistákból, túl sokan vannak, és idegenforgalmi történetet írtak az overtourism elleni első nagyszabású tüntetéssel a Ramblán. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy ismét az amerikai elnök irányítsa magára a világ figyelmét. Ezúttal március 21-én, a Tanácsköztársaság napján vezették be az USA-ba tartó járatok esetében a nagyobb méretű, hordozható híradástechnikai készülékek — laptop, tablet stb. — fedélzetre vitelét (amelyet azóta már megszüntettek). Majd a Perzsa-öböl térségében politikai nézeteltérések miatt több ország, élén Szaúd-Arábiával blokád alá vonta Katart. Történt mindez két héttel azelőtt, hogy az EU rettenetesnek tűnő, 2,4 milliárd eurós bírságot vetett ki a Google-ra, mivel az az EU szerint sajátosan bánt az összehasonlító vásárlásokkal, a maga malmára hajtva a vizet. A folytatásban megjelent az Irma hurrikán is, majd október elejével a függetlenségi népszavazással ismét Katalónia került a figyelem központjába. (Turizmus.com) Fapadosodnak az Amerikába tartó járatok Amerikába tartó járatok egyre fapadosabb modellben működnek, egyre több az olyan légitársaság, amely a legolcsóbb jegyárhoz már nem ad feladható csomagot. Eddig ezt csak a kontinensen belüli útvonalakon tapasztaltuk, most már a tengerentúli utazások esetében is külön kell fizetni a csomagért. Az ok egyértelmű: a fapadosok is megcélozták az amerikai célállomásokat. Elsőként a hagyományos légitársaságok közül a portugál TÁP vezette be a poggyász nélküli jegyárat, most már a KLM/Air France is hasonló opciókkal kínálja a jegyeket (egyelőre csak néhány akcióval kóstol bele ebbe a modellbe), és a hírek szerint az American Airlines legolcsóbb jegyei sem tartalmazzák majd a feladott poggyászt (az amerikai légitársaság jövőre indítja járatait Budapest-Philadelphia útvonalon, számos átszállási lehetőséggel). A fedélzeti ellátásért egyelőre nem kérnek külön pénzt a légitársaságok, bár ha így haladunk, akkor ez csak idő kérdése. A hagyományos légitársaságok úgy tűnik, nemcsak az árral, de a modellel is felveszik a versenyt az olyan fuvarozókkal, mint a Norvégián. Erre szükség is van, hiszen míg a norvég fapados csupaszítva hirdeti az árait, addig a klasszikus légitársaságok már a végösszeget jelenítik meg, és hiába van 400 euró alatt egy jegy (amiben még benne van/ volt a csomag is), a norvégian 300 euró alatti áraival nem tudja felvenni a versenyt. Éppen ezért egy ideig várhatóan egyre gyakrabban találkozunk feladható csomag nélküli árakkal a hagyományos légitársaságok kínálatában is. Igaz, ezek a fuvarozók már elkezdetek egy másik stratégiát is, szinte az összes nagyobb légitársaság egy saját, hosszú távú járatokat repülő légitársaságot is alapított, amely valószínűleg a jövőben átveszi a mostani akciókat, így aki olcsón akar repülni, annak meg kell elégedni a fapadosnál többet adó, de a hagyományos légitársaságok járatain megszokottnál szerényebb szolgáltatással. Az Air France/KLM ilyen légitársasága a Joon, a British-cso- porté a Level (amely már 200 euró alatti áron is kínál repülőjegyet az USA-ba), míg a Lufthansa-csoport az Eurowingsszel tervezi felvenni a norvég fapadosokkal. Érdekes megfigyelni, hogy Ázsia felé éppen fordított a trend, abban az hányban az öböl menti térség prémium szervizt nyújtó légitársaságaival (Qatar Airways, Emirates, Etihad stb.) kell versenyezni, és itt nem elvesznek a szolgáltatásokból, hanem éppen fordítva, növelnek a minőségen (pl. sok légitársaság arra nem 23 kg-os csomagot enged feladni, hanem 30 kg-ost). A fapadosokkal való árverseny csak addig tart az USA felé, amíg valamelyik légitársaság fel nem adja, vagy csődbe megy (az Air Berlinnek is részben ez lett a veszte). Például amíg volt Air Berlin, addig Berlinből 350 euróért is el tudtunk repülni pl. San Franciscóba (csomaggal, fedélzeti ellátással). Amint csődbe ment a fuvarozó, azonnal 600 euró fölé ugrott az ádagár... Szabó Laci
