Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-21 / 293. szám, csütörtök

KÜLFÖLD 2017. december 21.1 www.ujszo.com Varsó az unió szégyenpaciján A bírósági törvények miatt Brüsszel az eddigi legszigorúbb eljárást indította Varsó ellen Frans Timmermans uniós alelnök bejelentette az eljárást Varsó ellen (tasr/ap) RÖVIDEN Romániát fenyegeti az EU 7-es cikke Bukarest. Klaus lohannis román elnök szerint „nyilvánvalóan fennáll a kockázata” annak, hogy az Európai Bizottság Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés 7-es cikkelye sze­rinti eljárást, miután a kormány- többség Románia külföldi part­nereinek figyelmeztetése ellené­re folytatta az igazságügyi törvé­nyek módosítását. A jobboldali román elnök nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában. (MTI) Brexit: 2020 végén zárulhat az átmenet Brüsszel. Nagyjából másfél évvel az Egyesült Királyság ter­vezett uniós kilépése után, 2020. december 31-én zárná le a java­solt átmeneti időszakot az Euró­pai Bizottság - jelentette ki Mi­chel Bamier, a brüsszeli testület brexitügyi főtárgyalója. „Az át­meneti intézkedéseket a kiválási egyezmény hatályba lépésétől kezdve, legkésőbb 2020. de­cember 31-ig kellene alkalmaz­ni”-közölte Bamier. Hozzátet­te, a kiválási egyezményt jövő októberre véglegesíteni kell, hogy a szigetország kilépésének tervezett időpontjáig, 2019. március 29-ig legyen elegendő idő a ratifikációra is. (MTI) Megszavazták Trump adóreformját Washington. Az amerikai sze­nátus 51:49 arányban megsza­vazta a Donald Trump elnök kormánya által javasolt adóre­formot. A száztagú szenátusban minden republikánus párti igen­nel és minden demokrata párti nemmel szavazott. A reform legfontosabb eleme a vállalati nyereségadó mérséklése 35%-ról 21%-ra. Ez a rendelkezés jövő évtől hatályba lépne. A republi­kánus adócsomag megtartja a személyi és a családi jövedelem- adók hatsávos rendszerét azzal, hogy a legmagasabb jövedel­műek jelenlegi 39,6%-os adója 37%-ra csökken. A tervezet egy­szeri adót vetne ki azokra a vál­lalatokra, amelyek offshore- pénzeket kezelnek (pl. Apple, Microsoft). A reformcsomag várhatóan tíz év alatt legalább 1,46 ezer milliárd dollárral növeli az US A majdnem 20 ezer milli­árd dolláros államadósságát. (MTI) Három srebrenicai gyilkos rendőrkézen Szarajevó. Három boszniai szerbet tartóztattak le a srebre­nicai mészárlásban való részvé­telük gyanújával szerdán a kelet­boszniai Vlasenicában és Han Pijesakon - közölte a boszniai ügyészség. A három elfogottat háborús bűncselekmények el­követésével és népirtásban való részvétellel gyanúsítják. Az egykori katonák a gyanú szerint 1995 júliusában Vlasenica kö­zelében lecsaptak a Srebrenicát elhagyó civilek menetoszlopára, majd néhány embert elkülöní­tettek és a közeli Mrsiciben megölték őket. • (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Varsó. Az uniós alap­jogok megsértése miatt tegnap eljárást kezdeménye­zett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál. Varsó és Budapest tiltakozik a lépés ellen. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke közölte: csaknem két év után megállapítot­ták, Lengyelországban egyértelmű­en fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. A példát­lan eljárás megindítására a múlt heti uniós csúcson maga a lengyel mi­niszterelnök célzott, de már régóta érik. A Fidesz fő uniós szövetsége­sének számitó kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szinte már rög­tön a 2015. végi hatalomra kerülése óta több ügyben ütközőpályára állt az uniós kormánnyal, az Európai Bi­zottsággal. A testület egy saját, megelőző mechanizmussal próbálta jobb belátásra téríteni a varsói kor­mányt, de a parttalan levelezgetés nem vezetett eredményre. Később is Katalónia legrendhagyóbb választási kampányát zárták a pártok, miután az egyik lista­vezető, Carlos Puigdemont Brüsszelből vett részt a szava­zók mozgósításában, míg egy másik elnökjelölt, az előzetes letartóztatásban lévő Oriol Junqueras a börtönből kampá­nyolt a mai választás előtt. Barcelona. A mai választás az október 1-jei függetlenségi népsza­vazás 2. fordulója, amelynek tétje óriási - mondta Carles Puigemont leváltott katalán elnök, aki nyilván­valóvá tette, hogy leváltása ellenére továbbra is Katalónia elnökének te­kinti magát. A december 5-e óta zaj­ló választási kampány fő témája a katalán függetlenség volt, kevés szó esett arról, hogy a pártok milyen egyéb elképzeléseket, például gaz­dasági vagy szociálpolitikai intéz­kedéseket valósítanának meg hata­lomra kerülve. A 7,5 millió lakosú Katalóniában több mint 5,5 millió választópolgár dönthet az új parla­mentről. Az előrehozott parlamenti A közös egyáni jelöltekről sikerült megállapodnia az MSZP-nek és a DK-nak, ós Gyurcsány Ferencók azt is jelezték, el tudják fogadni miniszterelnök-jelöltként Ka­rácsony Gergelyt. Közös listá­ról azonban nincs egyezség. Budapest. Sok hónapos huzavona után sikerült tető alá hozni az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette De­mokratikus Koalíció közötti ellenzé­ki megállapodást. A két párt eddig mindössze abban értett egyet, hogy csak foghegyről válaszolt Varsó, de nem fogadta meg a tanácsokat és már rég elérte az utolsó lépcsőfokot a megelőző eljárásban. Az volt az utolsó csepp a pohár­ban, hogy múlt héten Varsóban megszavazták azokat a vitatott bíró­sági törvényeket, amelyek a kor­mány szerint jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer mű­ködésén, az ellenzék viszont úgy lát­ja, hogy alkotmányellenesek és ve­szélyeztetik az igazságügy függet­választások kiírását október 27-én jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, miután feloszlatta a helyi törvényhozást és menesztette a katalán kormányt. Előnyben a függetlenedek A mandátumok kiosztásának sza­bályai a függetlenségi pártoknak kedveznek; egy-egy képviselői he­lyért akár négyezerrel is több sza­vazatot kell összegyűjtenie a spa­nyol egység pártjainak. A legutolsó felmérés szerint a Katalónia függet­lenségét képviselő pártok - a Kata­lán Köztársasági Baloldal (ÉRC), az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) és a Népi Egység (CUP) - összesen 1,8 millió szavazatra számíthatnak, ami 66 képviselői helyet jelentene szá­mukra. A spanyol egységet képvi­selő pártok - a liberális Állampol­gárok (Ciudadanos), Katalán Szoci­alista Párt (PSC), konzervatív Nép­párt (PP) - összesen 1,9 millió vok- sot nyerhetnek, amit csupán 60 mandátumra válthatnának a katalán törvényhozásban - a parlamenti többséghez 68 hely szükséges. célszerű a 106 választókerületben koordinálni a jelöltállítást, közös lis­táról tehát nincs döntés - ám a szoci­alisták szerint a kormányváltáshoz ezen kivül közös miniszterelnök­jelölt és közös lista kell. A jelenlegi kompromisszum úgy szól: az MSZP és a DK egyaránt miniszterelnök­jelöltjének tekinti Karácsony Ger­gelyt (Párbeszéd, PM), illetve össze­hangolják, hogy kit indítanak az egyéni választókerületekben. Az al­ku mindkét elemének része a PM, amelyik így egy-két helyen önálló je­lölttel indulhat, másrészt Karácsony lenségét. Frans Timmermans, az Eu­rópai Bizottság első alelnöke közöl­te, a módosításnak köszönhetően „ma nem garantálható” a lengyel jogállamiság. Az alkotmánybíróság 40 százalékát kényszeríthetik, hogy vonuljon nyugdíjba, és a kormányzó parlamenti többség jelölheti ki az utódaikat. A rendes bíróságok felett is nagy hatalmat kapna az igazság­ügyi miniszter, és már meg is kezd­ték a birósági elnökök lecserélgeté­sét. „Ez nem egy nukleáris opció. Előbbieknek egy képviselő helyhez 27 ezer szavazat kellene, utóbbiak­nak viszont már 31 ezer ember tá­mogatása. A különbség abból ered, hogy nem egyforma értékkel bírnak a különböző területeken leadott voksok, ott, ahol a népesség alacso­nyabb, a szavazatokat nagyobb súllyal veszik figyelembe. Hiányzik az összefogás A közvélemény-kutatások több­sége a függetlenségi blokkot némi­leg erősebbnek mutatja, de éppen nem eléggé ahhoz, hogy a parla­mentben megszereznék a kormány- alakításhoz szükséges többséget. A három katalán függetlenségi párt: a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC), az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) és a Népi Egység (CUP) kü­lön indulnak a választáson. Egyelő­re nem állapodtak meg semmiféle lehetséges későbbi együttműkö­désről sem. Ráadásul az előző kata­lán kormányt adó függetlenségi erők között vita van arról, hogy ki lehetne az új katalán elnök, ha sikerül par­lamenti többségbe kerülniük. Az Gergely nem szerepel egyik párt lis­táján sem, jelezve, hogy egy remélt összefogás címerfigurája, amihez mindenki szabadon csatlakozhat. Ha valaki pezsgőt bontott az MSZP és a DK megállapodása lát­tán, az Orbán Viktor - ezt Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi el­nöke mondta az ATV Start c. műsorában. Kifejtette, örül, hogy végre sikerült megegyeznie a két ré­gi baloldali pártnak, de ha csak ez a két párt működik együtt, akkor nem lesz leváltva az Orbán-rezsim. Mint fogalmazott, ha az MSZP és a DK Amit most kérünk az Európai Ta­nácstól és az Európai Parlamenttől, az ugyanaz, amit az Európai Bizott­ság az elmúlt két évben tett: elemez­ze a helyzetet, és döntsön arról, hogy a két másik intézmény véleményé­nek figyelembevételével fennáll-e az alapjogok megsértésének kockázata. Ez nemcsak Lengyelországról szól, hanem az EU-ról, arról, hogy kik va­gyunk” - magyarázta Timmermans. Zbigniew Ziobro lengyel igazság­ügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által ki­fogásolt megoldásai más uniós tag­államokban is léteznek. Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítet­te a lépést a lengyel külügyi közle­mény is, mely szerint az EB döntése „szükségtelenül megterheli a köl­csönös kapcsolatokat”. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az Euró­pai Bizottsággal. A Fidesz szerint Brüsszel meg akaija büntetni a be­vándorlást elutasító országokat, erre bizonyíték az Európai Bizottság döntése Lengyelországgal szemben. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommu­nikációs igazgatója azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra hasz­nálja a jogi eljárásokat. Ezt Magyar- ország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot. (MTI, index, ú) ÉRC esélyes arra, hogy elsőként vé­gezzen, míg a Junts pel Sí a harma­dik lehet. Előbbi listavezetője Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyet­tes, akit előzetes letartóztatásban tartanak. Utóbbi párt jelöltje Kata­lónia élére Carles Puigdemont volt katalán elnök, aki továbbra is Brüsszelben tartózkodik, mivel Spanyolországban letartóztatási pa­rancs van érvényben ellene. Élre ugrott Állampolgárok A korábbi évekhez képest jelentő­sen megerősödött a függetlenséget ellenző blokk. Főleg az Állampolgá­rok (Ciudadanos) liberális párt nép­szerűsége ugrott meg annyira, hogy a választások lehetséges győzteseként tartják őket számon. A katalán füg­getlenség ellentáborának képviselői sem kötöttek választási megállapo­dást egymással. Ha az egyik blokk sem lesz elég erős a kormányzáshoz, a mérleg nyelve a Catalunya en Co- mún baloldali párttömörülés lehet. Ők nem támogatják a függetlenséget, de azt igen, hogy arról Katalónia szabá­lyos népszavazást tarthasson. (MTI) úgy dönt, hogy az Együttnek vagy az LMP-nek és a Momentumnak egy helyet sem hagy, akkor nem lesz kormányváltás. Jelenleg sem az Együtt, sem a Momentum nem állna be az MSZP által támogatott Kará­csony Gergely miniszterelnök-jelölt mögé - derült ki az MSZP, az Együtt és a Momentum képviselőinek kedd esti tévévitájából. Juhász Péter, az Együtt elnöke kifogásolta, hogy a kisebb ellenzéki pártokat kihagyták az egyezségből, szerinte a kis pártok egy-két százalékán is „elcsúszhat” egy-egy választókörzet. (MTI, NSz, ATV) Ma sorsfordító választást tartanak Katalóniában Részleges összefogás történt a magyar baloldalon

Next

/
Thumbnails
Contents