Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-21 / 293. szám, csütörtök

2 | RÖVIDEN Gaulieder öngyilkos volt Pozsony. Lezárta a rendőrség František Gaulieder egykori városi képviselő halála kapcsán indított vizsgálatot. A hatósá­gok arra a következtetésre ju­tottak, hogy nem gyilkosság történt, amikor Gauliedert idén március 25-re virradó éjszaka elgázolta egy tehervonat. A nyomozó néhány napja zárta le az emberölés kapcsán indított nyomozást, azt viszont még vizsgálják, hogy korlátozta-e valaki halála előtt a személyes szabadságában. (tasr) SaS: Ficónak költöznie kellene Pozsony. Közvetlen a karácso­nyi ünnepek után Robert Fico kormányfőnek ki kellene köl­töznie a hírhedt Ladislav Baštemák vállalkozó lakásából -közölte tegnap sajtónyilatko­zatában a párt. „Miután a rend­őrség a héten bejelentette, hogy vádemelési javaslattal akaija befejezni a Baštemák adócsa­lásai kapcsán indított vizsgála­tot, nincs is más lehetősége” - közölte a párt. (sita) Hajszálrepedések a jobboldali blokkon Pozsony. Bár nagy győzelmet arattak a megyei választásokon, nem tűnik makulátlannak az együttműködés az ellenzéki OĽaNO-SaS-páros és a parla­menten kívüli KDFI között. Alojz Hlina, a kereszténydemokraták elnöke kedden egy sajtótájékoz­tatón azt mondta, a két másik párt párosban képzeli el az együttműködést a jövő évi hely- hatósági választásokon. Elmon­dása szerint a KDH készen állt az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra, és tiszteletben tartja az SaS és az OĽaNO döntését, de ha január közepéig nem változik meg a dolog, akkor a KDH ennek je­gyében rendezkedik majd be. Az SaS és az OĽaNO azonban tegnap azt állította, nem igaz, hogy ők kizárnák a KDH-t az együttműködésből. Richard Sulik és Igor Matovič, a két párt vezetője azt mondta, ők ugyan­úgy szeretnének eljárni, mint a megyei választások során: a két legerősebb ellenzéki pártként megalkotják egy koalíció mag­ját, és később tárgyalnak más pártokkal is a csatlakozásról. Véleményük szerint ugyanis ez az eljárás bizonyult a leghatéko­nyabbnak. Hlina ugyanakkor Facebook-oldalán kijelentette: a megyei választásokon három párt írta alá a koalíciós szerző­dést, nem kettő - míg az SaS és az OĽaNO most csak kétpárti megegyezést akar. Az, hogy a jobboldali együttműködés nem lesz problé­mamentes, már a választások után felmerült. A KDH ugyanis a vá­rakozásoknál jobban szerepelt, és a párton belülről több olyan han­got is lehetett hallani, akik szerint a kereszténydemokraták még jobban szerepeltek volna, ha több helyet kapnak a hárompárti koa­líció keretein belül. (fm, TASR) KÖZÉLET 2017. december 21. | www.ujszo.com 6 százalék alatt a munkanélküliség Már szinte mindenki dolgozik. A Galántai járásban 2 százalék alá csökkent a munkanélküliség. (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt hónap végire Szlovákiának több rekordot is sikerült megdön­tőmé a munkanélküliséggel kapcsolatban: most először csökkent a nyilvántartott állástalanok száma 200 ezer alá, és már olyan járás is van, ahol a munkanélküliek aránya 2 százaléknál is alacsonyabb. „Az állástalanok aránya novem­ber végére 5,95 százalékra esett vissza az egy évvel korábbi 8,78 százalékról” - jelentette be tegnap Marián Valentovič, a Munka-, Szo­ciális és Családügyi Központ (UPSVAR) vezérigazgatója. Azon állástalanok száma, akik egy kedve­ző ajánlat esetén képesek lennének azonnal munkába állni, az egy évvel korábbihoz képest több mint 76 ezerrel, 162 ezerre esett vissza. Ha azokat is figyelembe vesszük, akik például betegség vagy egyéb okok miatt pillanatnyilag nem tudnak munkát vállalni, 196 ezer állástalan­ról beszélhetünk, ami 82 ezerrel ke­vesebb, mint egy évvel ezelőtt. „Szlovákia munkanélküliséggel kapcsolatos mutatói az ország 25 éves fennállása óta még soha nem voltak olyan jók, mint manapság” kommentálta a friss adatokat Ján Richter munkaügyi miniszter, em­lékeztetve arra, hogy még soha nem volt 6 százalék alatt a munkanélkü­liség és 200 ezer alatt az összes ál­lástalan száma. „Mindemellett most először csökkent az ország egyik já­rásában, a Galántaiban 2 százalék alá az állástalanok aránya, miközben már 39 olyan járás van, ahol a mun­kanélküliség 5% és további 24 olyan, amelyben 10% alatt van” - tette hoz­zá a tárcavezető. Már csak három olyan járás található az országban, ahol a munkanélküliség meghaladja a 15 százalékot. Továbbra is a Ri­maszombati járásban a legrosszabb a helyzet, ahol a munkaképes lakos­ság 19,2 százalékának nincs mun­kája. Megyei szinten Kassa vezet, ahol ez 9,9 százalék, amit Eperjes (9,7%) és Besztercebánya megye (8,7%) követ. A munkaügyi hivatalok az elmúlt hónap végén 74,6 ezer álláshelyet kínáltak a munkanélkülieknek. A legtöbb szabad munkahely, több mint 16 ezer, Pozsony megyében ta­lálható, a sor végén kullogó Besz­tercebánya megyében ezzel szem­ben nem egész 5 ezer ilyen állás van. A Szlovák Nemzeti Bank elem­zői szerint a csökkenés összhang­ban van a munkaerőpiaci előrejel­zésekkel. „Habár a csökkenés tem­pója kicsit lassult, még mindig je­lentős csökkenésről beszélhetünk, amely összevethető a 2008-as vál­ság előtti időszakkal - állítják a jegybank statisztikai elemzői. - A tartós munkanélküliség csökkené­sét segítik a kormányintézkedések is.” A tartós munkanélküliek aránya az összes munkanélküliek körében elért 2013-as, 55 százalékos csúcs­ról az idei 45 százalékra csökkent úgy, hogy közben a munkanélküli­ek száma is több tízezerrel csök­kent. A 196 ezer munkanélküli kö­zül jelenleg mintegy 88 ezer azok száma, akiknek már több mint egy éve nem volt állásuk. A szabad munkahelyek száma to­vábbra is rekordmagasságú, ezért várható a munkanélküliség további csökkkenése. Az elemzők szerint azonban a munkaadók egyre inkább külföldi munkaerőre szorulnak, mi­vel egyre nehezebb itthon megfelelő alkalmazottakat találni, (mi, ipj, sita) * • Két nyugati megyében is lesz magyar alelnök Az iskolák államosítása téma lesz a koalícióban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Nagyszombat. Öt­ről háromra csökkentette a me­gyei alelnökök számát Juraj Dro- ba (SaS), Pozsony megye új ve­zetője - helyetteseit pedig meg is választotta tegnap a közgyűlés. Pozsonyban Ožvald Bár az MKP arra számított, hogy újra alelnököt jelölhet a megyé­ben, ez végül nem jött össze - in­formációink szerint épp az alelnö­ki posztok számának csökkenése miatt. A megye azonban nem ma­rad magyar megyefőnök-helyettes nélkül, ugyanis a Nezávislé Fó­rum színeiben induló Ožvald Er­zsébetet, Pozsonypüspöki polgár- mesterét ismét alelnökké válasz­totta a megyei közgyűlés. Ožvald korábban már betöltötte ezt a posztot a Híd színeiben, a pártot azonban később elhagyta. A Juraj Droba irányította megyében a közlekedési területért felel majd. Az alelnök szerint - aki korábban a Híd oktatási szakértőjeként működött, de az R7-es gyorsfor­galmi. útért felelős petíciós bizott­ság elnöke is volt - az elkövetkező öt évben sok kihívás és munka vár rá. A TASR hírügynökségnek azt mondta, úgy érzi össze tudja majd hangolni polgármesteri tevékeny­ségét alelnöki feladataival. A megye másik két alelnöki posztját Elena Pätoprstá korrup­cióellenes aktivista, valamint Mikuláš Krippel jogász tölti majd be. Előbbi a környezetvédelem területén dolgozik majd, utóbbira a szociális területet bízta az új megyefőnök. Berényié a közlekedés Nagyszombat megyében a vá­rakozásoknak megfelelően alel­nökké választották Berényi Jó­zsefet, az MKP jelöltjét. Három alelnöktársával, Roman Sovával, Pavol Kálmánnál valamint Marek Neštickývel nem régiókhoz kötött feladatokat kapnak majd, hanem Pozsony megyéhez hasonlóan az egyes megyei hatáskörökért lesz­nek felelősek. Berényi a közleke­déssel és infrastruktúrával, vala­mint az oktatással és iskolaüggyel foglalkozik majd. Kalman kapta az egészségügyet, a régió- és vi­dékfejlesztést valamint a környe­zetvédelmet, Neštický a polgári társadalomért, a sportért, kultúrá­ért és átláthatóságért felel majd, Sova pedig a gazdálkodást, pénz­ügyeket és a szociális szolgálta­tások területét kapta meg. A megyei közgyűlés első mun­kaülésén jóváhagyták a költség- vetést is, ám mivel azt még a me­gye előző vezetése készítette elő, várható, hogy az egyes költségve­tési fejezetek közt sok lesz még a mozgás. Jozef Viskupič szerint a költségvetés még nem tartalmazza az új megyei parlament politikai prioritásait. A megye adósságál­lománya az év végére 43,78 szá­zalékra ugrik majd - az új megye­főnök elmondása szerint meg sze­retnék állítani az eladósodási fo­lyamatot, és azon lesznek, hogy csökkenjen a mutató. (fm) IBOS EMESE A kormánykoalíciót is kész beáldozni Bugár Béla, ha koalíciós partnerei ragaszkodnának az iskolák államosításához. A Híd elnöke személyesen akar egyeztetni a kérdésről. Az államosítást a szlovák pedagóguskamara is ellenzi. Pozsony. A koalíciós partnerek még nem egyeztettek Robert Fico kormányfő iskolaállamosítási ötle­téről - ez derült ki Bugár Béla, a Híd elnökének szavaiból, aki meglehe­tősen élesen reagált Fico javaslatá­ra. „Ha a koalíciós partnerek komo­lyan gondolják az iskolák államo­sítását, akkor új koalíciós partnert kell keresniük” - jelentette ki Bu­gár a közrádió magyar adásában. Robert Fico a napokban a Hospo­dárske noviny gazdasági napilap vi­tafórumán vetette fel, hogy a közép­iskolákat ismét közvetlenül az okta­tási minisztérium hatáskörébe kelle­ne vonni. A kormányfő azzal indo­kolta javaslatát, hogy néhány tanul­mányi programon való képzésnek szerinte nincs értelme. Fico ötletét Martina Lubyová (SNS-jelölt) okta­tási miniszter sem utasította el csí­pőből. O ugyanis a regionális iskola- hálózat államosításának gondolatát is mérlegelné. Lubyová szerint az ala­piskolák államosítását a Tanuló Szlovákia névre keresztelt közokta­tási reform is tartalmazza, s ebben a szellemben folynak az egyeztetések. A kormány képviselőinek ötletbör­zéje mögött azonban a magyar szak­emberek egyhangúan az iskolaháló­zat racionalizációját vélik felfedezni. Bugár Béla elmondta azt is, hogy a kora ősszel kiegészített koalíciós ; szerződés alapján a koalíciós part­nereknek az új javaslataikat előbb a ; koalíción belül kell vázolniuk. Erre azonban eddig még nem került sor. Robert Fico a napokban tért vissza a ; tengerentúlról. Bugár Béla nem ke- : reste őt telefonon ez ügyben, de rö­videsen személyesen fog tárgyalni i erről a kérdésről partnereivel. A racionalizáció számos magyar, de jelentős számú, információink i szerint mintegy 500 szlovák taní­tási nyelvű iskolát is érintene. Bár a : szlovák fél nem zárkózik el az észszerű racionalizáció gondolata : elől, az államosítás ötletét ők is ka- : tegorikusan elutasítják. A Szlovák Pedagóguskamara ; (SKU) ugyanakkor arra figyelmeztet, ; hogy Robert Fico kormányai a 2012- ; 2016-os időszak között egyetlen olyan rendszerszintű dokumentumot • sem hagytak jóvá, melyek ezzel a : problémakörrel foglalkoznának. „A ; kormány még azt a dokumentumot | sem fogadta el, melyet az oktatási mi- : nisztériuma dolgozott ki a hazai ok­tatásügy állapotáról. Ez az oktatás- ügy hatékony működésére és fejlesz­tésére is tartalmaz rendszerszintű in­tézkedéseket” - emlékeztetett Vladi­mír Crmoman, a kamara tagja. : Crmoman szerint Robert Fico vaktá­ban lövöldöz, és ötleteléseikor nem a I jelenlegi helyzetből vagy átfogó I elemzésekből indul ki. «

Next

/
Thumbnails
Contents