Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-20 / 292. szám, szerda

4 | KÜLFÖLD 2017. december 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Anglia: terroristákat vettek őrizetbe Kim küldte a zsarolóvírust Phenjan elveti Washington tárgyalási ajánlatát, Japán rakétavédelmi rendszert telepít London. Őrizetbe vettek négy embert Angliában terrorcselek­mény elkövetésére tett előkészü­letek gyanújával. A rendőrség szerint három férfit az észak­angliai Sheffield városában, egyet a közeli Chesterfieldben vettek őrizetbe. Az északkelet­angliai terrorelhárító rendőrségi szolgálat közölte, az összehan­golt akció tervezett volt és előze­tes hírszerzési tevékenységre alapult. Andrew Parker, a brit belső elhárítás (MI5) vezetője arról tájékoztatta a brit kormányt, hogy a biztonsági szolgálatoknak kilenc nagy-britanniai terrortá­madási terv végrehajtását sikerült megakadályozniuk az idén. (MTI) Jemen: Rijádra egy rakétát lőttek ki Rijád. A síita lázadók ellen Je­menben beavatkozó, szaúdi vezetésű arab koalíció erői el­fogták a lázadók egyik rakétáját, amelyet a rijádi királyi palotára irányítottak. A síita húszi lázadók szóvivője tegnap közölte, hogy Vulkán H-2 típusú ballisztikus rakétával vették célba a Jamama- palotát a szaúdi fővárosban. No­vember 4-én a rijádi Háled király repülőtér felett is elfogtak egy ballisztikus rakétát. Rijád Iránt vádolta, hogy a jemeni lázadók számára rakétát csempészett, ezért blokád alá vette Jement, és az ENSZ-ellenőrzés megszigo­rítását kérte. Irán tagadta, hogy ilyen fegyvereket szállítana aje- meni fővárost, Szanaát megszál­ló húszi lázadóknak. (MTI) A terroristák és az autonóm dzsihád Moszkva. A nemzetközi terror­szervezetek vezetői követőiket az „autonóm dzsihád” taktikájának alkalmazására ösztönzik-jelen­tette ki az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) igaz­gatója a Független Államok Kö­zössége (FÁK) biztonsági szer­vei vezetőinek tanácskozásán. Alekszandr Bortnyikov szerint az „autonóm dzsihád” célpontjai polgári személyek, rendvédelmi szervek alkalmazottjai, valamint a városi infrastruktúra objektu­mai lehetnek. A terroristák a Közel-Keletről főképpen Afga­nisztánba csoportosítják át erői­ket, ahonnan átszivároghatnak a FÁK-tagállamok területére. (MTI) Nem rettent vissza a román parlament Bukarest. A jobbközép ellenzék tiltakozása, a hetek óta zajló el­lentüntetések és az ország egyes bíróságain kezdődött tiltakozó megmozdulások közepette teg­nap a szenátusban is megszavaz­ta a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség az igazság­szolgáltatás átszervezéséről szó­ló törvénycsomag első törvényét. Az ellenzék már bejelentette, óvást emel az alkotmánybírósá­gon, és a jobboldali Klaus Io- hannis elnöknek is lehetősége van visszaküldeni a jogszabályt a parlamentbe. (MTI) Dél-koreai és amerikai tengerészgyalogosok téli tréningje. Észak-Korea szün­telen rakétatesztjei miatt Szöul és Washington fokozza az éberséget, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Tokió. ATrump- kormány hivatalosan Észak- Koreát teszi felelőssé a Wan- naCry zsarolóvírus-támadás­ért, melynek során több ország egészségügyi, közigazgatási ás pénzügyi szektorát érte támadás - állítja Tom Bossert, a Fehér Ház belbiztonsági tanácsadója. Jóváhagyta a japán kormány az Aegis Ashore amerikai rakátavádel- mi rendszer földi egységeinek telepítését a szigetországban. „A számítógépes támadás széles körű volt, milliárdokat emésztett fel, és Észak-Korea közvetlenül felelős érte” - húzta alá Tom Bossert bel­biztonsági tanácsadó, aki világossá tette, hogy a kormánynak bizonyíté­ka van erre, melyet más kormányok, köztük az Egyesült Királyság, vala­mint az érintett operációs rendszert gyártó Microsoft is megerősített. A fehér házi tanácsadó aláhúzza: fele­lősségre fogják vonni Phenjant, és továbbra is a „maximális nyomás- gyakorlás stratégiáját” követik Kim Dzsong Un rendszerével szemben. A május közepén végrehajtott táma­dásban 150 országban mintegy 200 ezer szervezet körülbelül 300 ezer számítógépe „esett el” - a kórháza­kat (például Nagyszombatban), ban­kokat és vállalatokat is érintő táma­dás több milliárd dolláros kárt oko­zott. A vírus titkosította a számító­gépeken található adatokat, és csak 300 dollár ellenében volt hajlandó feloldani a számítógépek blokádját. A támadást lehetővé tévő rést egyéb­ként éppen az amerikai Nemzetbiz­tonsági Ügynökség (NSA) fedezte fel. Ám ahelyett, hogy értesítették volna a Microsoftot a rendszer se­bezhetőségéről, úgy döntöttek, hogy saját eszközt fejlesztenek ki, mellyel szükség esetén maguk használhatják ki a rendszer hibáját. Mindezt azon­ban hackerek megszerezték, és így az eszköz rossz kezekbe került. Tegnap jóváhagyta a japán kor­mány az Aegis Ashore amerikai ra­kétavédelmi rendszer földi egysége­inek telepítését a szigetországban. Japán az egyre nagyobb észak-koreai fenyegetésre válaszul döntött az újabb rendszer telepítése mellett. Tokió szerint az észak-koreai fenye­getés új szakaszba lépett, s minden eddiginél nagyobb és közvetlenebb veszélyt jelent. Az Aegis Ashore egységeit az ország két részébe tele­pítik, így a rendszer a szigetek egész területét képes lesz lefedni. Japán je­lenleg Patriot légvédelmi és rakéta­elhárító rakétákkal rendelkezik, s az Aegis rendszer hajóról indítható ra­kétáiból is vásárolt már az Egyesült Államoktól. A rendszer kiépítése várhatóan még évekig tart majd, mert még a szerződést sem írták alá. A vé­delmi miniszter korábban jelezte, hogy Tokió 900 km-es hatótávolsá­gú manőverező robotrepülőgépek vásárlását is tervezi az USÁ-tól. Visszautasította Észak-Korea Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ajánlatát, miszerint az USÁ kész fel­tétel nélkül párbeszédet kezdeni a kommunista diktatúrával. Tillerson a múlt héten közölte, Washington kész előfeltételek nélkül tárgyalásokat kezdeni. Az észak-koreai állampárt, a Koreai Munkapárt lapja, a Rodong Színműn tegnap azt írta: semmi nem változott, Eszak-Korea továbbra is fejleszti nukleáris fegyvereit. A lap szerint Washington „párbeszéd-of- fenzívájával” Phenjanra akaija hárí­tani a felelősséget a Koreai-fél­szigeten kialakult feszültségért. (MTI, ú) Moszkva és Peking az USA riválisa Oroszországot ás Kínát emel­te ki az USA riválisaként Donald Trump amerikai elnök az ismertetett nemzetbizton­sági stratégiájában. A dokumentum szerint Moszkva ás Peking is kihívást jelent az USA erejére, biztonságára ás gazdasági virágzására nézve. Washington/Moszkva. „Orosz­ország és Kína eltökélt abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és ke­vésbé igazságossá tegye, növelje ka­tonai erejét, illetve uralja az információ- és adatáramlást, hogy így elnyomhassa lakosságát és kiter­jeszthesse befolyását” - szerepel a stratégiában, dacára Trump korábbi igyekezetének, hogy szoros kapcso­latot építsen ki Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnö­kökkel. A stratégia megemlíti, hogy Oroszország felforgató taktikák korszerűsített változataival próbálja világszerte befolyásolni más orszá­gok belügyeit, ám közvetlenül nem tett utalást az amerikai hírszerzési szolgálatok egyöntetű megállapítá­sára, miszerint Moszkva állítólag be­avatkozott a tavalyi elnökválasztás folyamatába. A stratégia nem hall­gatja el azt sem, hogy a Kínával és Oroszországgal való versengés arra készteti Washingtont, értékelje át po­litikáját, miszerint a rivális államok­kal való együttműködés és bevoná­suk a nemzetközi szervezetekbe, „megbízható partnerekké teszi őket”. A mostani dokumentumból kimaradt a Barack Obama elnök 2016-os stra­tégiájában nemzetbiztonsági kocká­zatként szereplő klímaváltozás. Ugyanakkor az irat Észak-Koreát, Iránt és iszlamista szélsőséges cso­portokat nevesíti fenyegetésként. A szöveg felhívta a figyelmet, Észak- Korea vegyi és biológiai fegyvereket is fejleszt, amelyeket a phenjani re­zsim a rakétáival szintén képes célba juttatni. Trump kiemelte: Washing­tonnak nincs más választása, mint gondoskodni az Észak-Korea nukle­áris és ballisztikusrakéta-programja jelentette fenyegetésről. „Imperialista jellegűnek” minő­sítette az USA új nemzetbiztonsági stratégiáját Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov szerint az új stratégia nem kíván lemondani az egypólusú világrendről, és követ­kezetesen elutasítja a többpólusú világrendet. (MTI) Brexit: nem lesz bürokrácia London. A brit belügyminisz­ter szerint a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár bürokratikus akadályok nélkül juthat majd hozzá állandó tartózkodási enge­délyéhez a brit EU-tagság meg­szűnése után. Amber Rudd leve­let írt annak a 120 ezer uniós munkavállalónak, aki feliratko­zott a belügyi tárca levelezési lis­tájára. A miniszter biztosítja az uniós államokból Nagy-Britan- niába települteket, hogy az Eu­rópai Unióval elért megállapodás a jelenlegiekkel Jórészt” meg­egyező jogosultságokat biztosít majd számukra, és megőrzi hoz­záférésüket a brit egészségügyi szolgálathoz, a jóléti juttatások­hoz és a nyugdíjrendszerhez. (MTI) Általános sztrájk bénította meg tegnap Belgiumot a szövetségi kormány vi­tatott nyugdíjpolitikája miatt, a több szektorra is kiterjedő munkabeszünte­tés már reggel országszerte fennakadásokat okozott. A belga kormány a kö­vetkező években 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, és azt tervezi, 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkor­határt, és beszünteti a bérek és segélyek inflációhoz igazítását. (sita/ap) Berlini megemlékezés Berlin. Fel kell tárni az egy évvel ezelőtti berlini iszlamista terrorme­rénylettel kapcsolatos mulasztáso­kat, és tanulni kell a hibákból - mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő tegnap a gázolásos támadás helyszínén az 1. évforduló alkalmából tartott megemlékezé­sen. A 12 halálos áldozat hozzátar­tozóinak és a több mint 70 sebe­sültnek rendezett zárt körű megem­lékezésen Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta: „be kell ismemi”, történtek megelőzhető hibák, és ki kell mondani azt is, hogy „a táma­dásnak soha nem lett volna szabad megtörténnie”. Hozzátette: az a keserű igazság, hogy az állam nem tudta megvédeni az embereket. A vezető politikusok, köztük Angela Merkel kancellár részvéte­lével tartott megemlékezés után felavatták az áldozatok és sebesül­tek tiszteletére alkotott emlékmű­vet, egy arany színű fémmel kiön­tött repedést a merénylet helyszí­nén, a belvárosi Breitscheid tér burkolatában, a Vilmos császár- emléktemplom mellett, azon a he­lyen, ahol az automata fékező be­rendezés megállította a támadás­hoz használt kamiont. A repedés a templomhoz vezető lépcsőknél ér véget, amelyekbe bevésték a 12 ál­dozat nevét. Az alkotást Michael Müller, Berlin kormányzó polgár- mestere adta át, aki hangsúlyozta: 2016. december 19-ének estéje „mély nyomokat hagyott a berli­niek szívében”, de nem hozta el a terror győzelmét. Merkel elmond­ta: az évforduló nemcsak a gyász, hanem annak az elhatározásnak is a napja, hogy a kormány javítson mindazon, ami a támadással kap­csolatban félresikerült. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents