Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-20 / 292. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. december 20. KULTÚRA 5 „Betolakodtam mások életébe” N. Tóth Anikó az utazás motívumát aknázza ki új, Szabad ez a hely? című novelláskötetében JUHÁSZ KATALIN Pozsony. N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? című kötetót mutatták be hétfő este a Pozsonyi Magyar Intézetben. A Kalligram Kiadónál megjelent, a nyomdából frissen odaszállított kötetet a szerzővel együtt vehette szem ügyre a közönség. A prózai műfajok szinte mindegyikében remeklő szerzőnek ez az első novelláskötete. A szerkezet első blikkre meglehetősen egyszerű, akár azt is mondhatnánk, hogy N. Tóth Anikó kötetbe gyűjtötte az utóbbi években született rövidprózáit. De ennél azért bonyolultabb a helyzet. Az utazás mint vezórmotívum A három ciklusból álló kötet vezérmotívuma az utazás, a legtöbb kispróza tömegközlekedési eszközön, konkrétan autóbuszon, az Ipolyság-Nyitra vonalon tapasztalt személyes élmények alapján született. A szerző azonban sokkal többet vállalt, kiterjesztette a direkt utazástematikát a párkapcsolatokra, a szak- ralitásra, a vendégszövegekre, az egzisztencializmusra, vagyis az elvon- tabb rétegekre is, azaz a szövegek összekapaszkodnak, összeérnek. Az Úti jegyzetek című első - és leghosszabb - ciklusban N. Tóth Anikó azt csinálja, amit nyilván sokan mások is: utazás közben figyel, hallgatózik, elkap néhány szövegfoszlányt, akaratlanul is szem- és fiiltanúja lesz helyzeteknek, olyan telefonbeszélgetéseknek, amikor csak az egyik fél mondandóját hallja, és ebből következtet a válaszokra. Emberi sorsok, konfliktusok, ügyek-bajok, történetek mutatják magukat, kínálkoznak fel továbbgondolásra vagy akár megörökítésre. Akik naponta utaznak vagy valaha utaztak munkahelyre, iskolába, egészen biztosan ismerősnek találják ezeket a helyzeteket - állítja N. Tóth Anikó, aki már kapott ilyen visszajelzéseket. Buszon utazni kicsit olyan, mint színházi előadást nézni. Az ember egy zárt térben figyeli, mi történik - jegyezte meg Mizser Attila költő, irodalomtörténész, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, aki a kérdező szerepét vállalta a könyvbemutatón. A szerző ugyanis az Irodalmi Szemle vendégeként érkezett Pozsonyba. Mizser szerint sokkal poétikusabbak ezek a szövegek, mint N. Tóth Anikó korábbi prózai művei. Újra helyet követelt magának a lírai vóna A szerző elárulta, hogy annak idején, amikor kezdőként versekkel jelentkezett az Iródia mozgalomban, nem kapott pozitív visszajelzéseket az idősebb pályatársaktól, ezért felhagyott a költészettel, illetve elfojtotta magában ezt a vénát, amely most kitört és helyet követelt magának. A Szabad ez a hely? című kötet szerkesztője, Nagy Csilla azt állítja, hogy alig volt dolga, hiszen kész struktúrát és erős, feszes szövegeket kapott a szerzőtől. Számára a visszatérő motívumok voltak a legizgalma(A szerző felvétele) sabbak, azok a fragmentumok, amelyek több írásban megjelentek, folytatódtak vagy éppen kiteljesedtek. Szerinte emberi gyengeségeinket, hárító magatartásunkat is szépen kidomborítja a szerző, az úti jegyzetek főhősei ugyanis gyakran elkapják tekintetüket, ha olyasmivel találkoznak, aminek befogadására nincs kellő lelki erejük vagy hajlandóságuk. Utazás közben ugyanis idegenekkel kerülünk közös térbe, és csak rajtunk múlik, milyen mértékben törődünk a másikkal, mennyire érdekel minket egy ismeretlen ember, beszédbe elegyedünk-e vele vagy inkább alvást színlelünk, illetve véleményt nyilvánítunk-e, ha megoszt velünk egy személyes problémát. Vendógszövegek Mizser Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötetben sok a vendégszöveg. Mikszáth Kálmán, Esterházy Péter, Mészöly Miklós és sokan mások kölcsönöznek mondatokat a szerzőnek. N. Tóth Anikó szerint ezek fontos olvasmányélmények, amelyeket „nem lehetett nem hagyni előjönni”. A második, Fájdalom fátylai című ciklus szövegeit az idegenség motívuma fogja össze, ezek Nagy Csilla szerint a női test fizikai változásaira való spontán reagálás miatt Szvoren Edina és Tóth Krisztina prózájával rokoníthatók. A kötet harmadik ciklusában a hagyomány újragondolása jelenik meg. Átdolgozott, modernizált klasszikusokkal találkozhatunk, a Tragé című szöveg például egy mai céges buli kulisszái közé helyezi Móricz Zsigmond zseniális elbeszélését, a Tragédiát. Mizser Attila a Fémszilánkok című, előző N. Tóth Anikó-kötet látószögével, nézőpontjával is összehasonlította a Szabad ez a hely? című művet. Szerinte a szerző az állóképek, azaz a fotográfiák mentén szerveződő történeteknél is nehezebb feladatot vállalt most, hiszen az utazást mozgóképként, vagy éppen hangok, érzések, benyomások gyűjteményeként prezentálta. „Betolakodtam mások életébe”— jegyezte meg N. Tóth Anikó, hozzátéve, hogy a buszos utazás során átmenetileg a szükségesnél szubjektivebb kapcsolatba kerülünk olyan emberekkel, akikkel egyébként sosem találkoznánk. Talán pont ezért érez Mizser Attila egyfajta elhallgatást, szűrést az elbeszélésekben. A történetek töredékesek maradnak. Mintha a szerző ránk, olvasókra bízná a továbbgondolást. FÜLVIDÉK Mindenki A szolgálólány meséjét olvasta Megbotlik, de kárpótol Fura egy helyzet. Kezemben az ünnepi magyar zenekínálat általam talán legjobban várt hanghordozója, egy ötszámos karácsonyi EP, mégis félve rakom be a lejátszóba. Mert vannak - szó szerint - klasszikusok, amelyekhez nem szabad hozzányúlni. Amelyek úgy tökéletesek, ahogy vannak, a hibáikkal együtt. Akár hozzájuk teszünk, akár elveszünk belőlük, sérülnek. Ilyen Cseh Tamás teljes életműve. Petruska András Mák és dió című albuma a legenda 1971 -ben készült Karácsony című dalának az átiratával indul. A félelmem beigazolódott. Pedig Petruskát napjaink Cseh Tamásának is nevezik, amiben van igazság. A Karácsony című számból tavaly is született egy változat, azt a Budapest Bár készítette, az Ünnep című nagylemezére, Szűcs Krisztián énekli. Nemhogy megszeretni, elfogadni sem tudtam. Az is, akárcsak Petruska verziója, új hangszerelést kapott. A mai kor előadója nem tud hitelesen tolmácsolni egy más korban, más miliőben íródott Cseh Tamás-dalt. Máshogyan meg minek. De azért „Reméljük, Mary, fehér karácsonyunk lesz”. A második, a Zebránál pirosabb autó című felvétel Babarci Bulcsú szerzeménye. Na, ilyennek kell lennie egy új ünnepi dalnak! Korhű szöveg, valósághű zene. „O, hogy tetszünk lenni - kösz, j ól vagyok. Ugye, a pláza ma is kilenckor zár. Mindenkinek kellemes ünnepet kívánunk, már minálunk az jött a szokásba, babám.” Harmadikként egy újabb átdolgozás hallható, ám ez más kategória. A Fonográf már-már giccses szövegű („Mért nincs minden áldott nap karácsony”) slágere, az 1978-as Karácsonyi dal Petruská- nak is jól áll. Csemer Boggie is közreműködik benne. Aztán jön a meglepetés. A zenész Grecsó Krisztián prózáját, a friss nyugdíjas postaigazgató és özvegy Bamáné történetét mondja el. A Nagymama karácsonyra című írás mulatságosan világít rá az ünnepekben megbújó ellentmondásokra. Az EP Petruska egyik korai szerzeményével zárul. John Lennon, Y oko Ono és a Plastic Ono Band slágerének, a Happy Xmas (War Is Over) címűnek a szövege került a kezébe, és mivel magát a dalt nem ismerte, ölében a gitárral próbálta megfejteni, milyen lehet. Most, két évtizeddel később megmutatja a szöveg által inspirált saját, Legyen szép az ünnep című számát, amelyet Babarcival öntött végső formába. A Mák és dió című album a Gryllus Kiadó karácsonyi sorozatában jelent meg. A kis szépséghibát leszámítva méltó folytatása Petruska eddigi munkásságának. Puha József Petruska: Mák és dió Gryllus Kiadó, 2017 Értékelés: 8/10 New York. Az Amazon internetes kereskedőház a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy az általa lebonyolított könyvforgalom alapján 2017 legnagyobb bestsellere Margaret Atwood A szolgálólány meséje (The Hand- maid's Tale) című disztópiája lett. Az először 1985-ben megjelent regényből a 2016-os amerikai választások alatt 60 százalékkal többet adtak el, mint korábban, közvetlenül a választások után pedig 200 százalékkal nőtt az eladás. A könyv népszerűségéhez hozzájárult a mű alapján leforgatott, idén bemutatott, azóta már Emmy-díjas tévésorozat is. Russell Perreault könyves publicista szerint nem csak új olvasók fedezték fel maguknak Atwood regényét - sokan azért vették meg a kötetet, hogy a megváltozott amerikai politikai klímában újraolvassák a művet. A szolgálólány meséje egy fiktív diktatúrában, a bigott, ftindamentalista, nőket elnyomó Gileád Köztársaságban játszódik, amely az Egyesült Államok romjain jött létre, sorozatos katasztrófák után. A regény fordítását idén újra megjelentette a Jelenkor Kiadó, a kötet a magyar piacon is listavezető: az eladási adatok alapján a legnépszerűbb kortárs angolszász szépirodalmi alkotás. (k) Nagy Csilla szerkesztő, N. Tóth Anikó szerző és Mizser Attila a pozsonyi könyvbemutatón
