Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-16 / 289. szám, szombat
Száz jászol Rómában Mind európai, mind magyar vonatkozásban a karácsony hagyományvilága a leggazdagabb az ünnepek közül. A karácsonyfa állítása például hívők és nem hívők számára egyaránt hozzátartozik az ünnephez. Ikonográfiájának központi témája pedig a jászolban fekvő újszülött Jézus az édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol tisztelete a kora keresztény időkben kezdődött. A jászol állításának szokása Assisi Szent Ferencről ered, aki 1223-ban a greccioi erdőben az éjféli misére egy barlangot rendezett be. Szent Ferencnél még élő személyek szerepeltek, ezt váltották fel később a különféle - nemegyszer kiváló művészek által készített - faragott bedehemek. A mai értelemben vett első jászlat Arnolfo di Cambio készítette márványból 1283-ban, és ma is látható a római Santa Maria Maggiore- bazilikában. Az ödetet hamarosan más templomok is átvették, saját változatukat megvalósítva. n A mai értelemben vett első jászlat Arnolfo di Cambio készítette márványból 1283-ban. A barokk és rokokó korban a jászolkészítés elterjedt az egész országban, a templomokból a házakba is eljutott, profán elemekkel bővülve. A hagyományos szereplőket kiegészítő, az adott kor divatjának megfelelően öltöztetett alakok sokszor hétköznapi jeleneteket, mesterségeket, stb. ábrázoltak, gyakran háttérbe szorítva az eredeti figurákat. Önálló, jövedelmező mesterséggé fejlődött a jászolkészítés, melynek fő központjai Genova, Nápoly és Szicília voltak A gazdagok és az egyháziak versengtek, hogy egymást felülmúlják. Egyes jászlak nagyon fényűzőek voltak (aranynyal, drágakövekkel díszítve), távol a karácsony igazi szellemétől. A népies változatban az alkalmazott anyagok természetesen sokkal egyszerűbbek. Genovában fa, Nápolyban főleg terrakotta, Szicíliában terrakotta, gipsz vagy viasz szolgált az alakok megformálásához. Sok jászol valóságos képzőművészeti alkotásnak számít. A jászlak gyakran mechanikus elemeket is tartalmaznak (pl. működő malmok vagy patakok; változó megvilágítás, amely a nappal és éjszaka váltakozását utánozza). Nápolyban híressé vált a jászlairól ismert S.Gregorio Armeno utca. Az olasz fővárosban minden évben több karácsonyi hangulatteremtő kiállítást nyírnak,, köztük a legnépszerűbb a nemzetközi bedehemes kiállítás. Idén már harminc- nyolcadik alkalommal rendezik meg a 100 jászol nevűt. A tárlaton összesen 183, kézműves munkával készített bedehe- met mutatnak be. A 11 olasz tartományból és 30 - nem csak keresztény vallású - országból érkezett alkotások az adott földrajzi térségek és nemzetek vallási és művészi tradícióinak jelképei. A legjobb munkákat díjazzák. A január 6-ig, vízkereszt napjáig látható kiállítást - amelyről bővebben a www.presepi.it oldalon lehet olvasni - a Róma központjában lévő Santa Maria dél Popolo-bazilika és a mellette levő Bramante Terem látja vendégül. (MTI, adorans, ú) » Minibetlehemek Egyedülálló kiállítást tekinthetnek meg azok is, akik betévednek e napokban a pozsonyi Inchebába, ahol Jozef Práznovský képzőművész-mintegy 800 betlehemét állították ki. Eddig ösz- szesen mintegy ezer darabot készített a zsolnai mester, ennek a gyűjteménynek a nagy része került most a fővárosba. Az első darabot Práznovský fából faragta, ám hamar újabb kísérletekbe kezdett, így készültek el fokozatosan a fakéregből, a karácsonyi ponty szálkáiból, valamint a különböző gyümölcsökből és zöldségből faragott betlehemek. A legkisebbeket gyufásdobozon, kagylóban, makk kupakjában, szőlőszemben, mákgubóban helyezte el. Ám a legértésesebbek azok, amelyek hosszas munkát követelnek - például a burgonyába vágott jászol vagy az üvegből, csontból készített. Práznovský bekerült a rekordok szlovákiai könyvébe is, mégpedig egy 6x6 milliméteres betlehemmel, amelyet egy szegfűborsba helyezett. A kiállítás a karácsonyi napok keretében, december 21-ig tekinthető meg. (ug) Betlehem dióhéjban. Mérete: 45 x 25 x 60mm (Fotó: jozef.praznovsky.infb) Egy 16. századi nápolyi betlehem a római kiállításon (Fotók: Wikipedia/Stefano Bolognini, SITA/AP)