Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-14 / 287. szám, csütörtök

Vadászat LEGENDÁK j/V VADÁS /í j/^1 j_1 A vadászati termi­nológiában a Nimród fogalom nagyon gyakori. Van, amikor a vadászokat a Nimród követőinek titulálják, van, ahol Nimród gyerekei­nek, és van, mikor a sikeres ■ vadászt Nimród kegyeltje­ként mutatják be. A szláv nemzeteknél, kiváltképp a cseheknél, morváknál és a szlovákoknál nemes egysze­rűséggel a vadászokat Nim­ródnak becézik. BIBLIAI EMLÍTÉS, MAGYAR HAGYOMÁNY Az élet egyéb területe­in Nimród nevét viseli egy magyar vadászati szaklap, repülőgép, üdítőital, az ag­rokémiában használt méreg, és ki tudja, hogy még mi minden. Legtöbbször csak bizonytalan fejrázás a reak­ció, jobb esetben a Nimród személyében a kérdezettek a vadászok egyik védőszent­jét tartják számon. De ki is volt pontosan Nimród, és kit tisztelhetünk benne? A kérdés megválaszolásában elsősorban a Biblia és a ma­gyar mondavilág nyújthat támpontot. Az Ószövetség szerint a bárkaépítő Noénak három fia született: Sém, Kám és Jáfet. Kám fia volt Kus, aki a bárkaépítő Noé unokájaként nemzette Nimródot. Nimród édesanyja a legenda szerint Semiramis volt. A Teremtés könyve azt írja Nimródról, hogy „Nimród volt az első uralkodó a földön. Aki ha­talmas vadász az Úr előtt." Azonban a Biblia csak meg­említi, és többé nem tér visz- sza a témára. Nimród ural­kodását Mezopotámiában kezdte, ahol hatalmas biro­dalomban uralkodott egye­bek között a szemita népek felett is. . Magyar forrásokban elő­ször Kézai Simon, IV. (Kun) László udvari papja tesz róla említést, és az 1282 körül író­dott jóval kiterjedtebb Nim- ród-monda a Gesta Hun- garorumban maradt fenn. Kézai szerint a vízözön után kétszázegy évvel, Nimród egész nemzetségével fogott hozzá Bábel tornyának építé­séhez. Később Nimród Evilát földjére költözött, ahol fele­sége, Eneh három fiút szült Nimródnak, ebből két iker­fiút, Hunort és Magört. Ez a történet megjelenik több kö­zépkori magyar krónikában is. Kézai Simon krónikája sze­rint a magyar nép őstörténe­te a szkíta leszármazás, ahol az Árpád-ház családfájának a legelején ősapaként egy miti­kus király, Nimród szerepel. Ezekből a forrásokból, ere­detmondákból táplálkozha­tott Arany János is, amikor a Rege a csodaszarvasról című költeményét megírta. Sokan az általa említett Ménrótot Nimróddal azonosítják, tu­dományos értékű bizonyíték azonban erre a párhuzamra nincs. SÓLYOMRÖPTETÉS A FÉNY ÜNNEPÉN Egyes álláspontok szerint Nimród ősi kinyilatkoztatásá­ból tudták meg a napkeleti bölcsek, hogy király született Júdeábán, majd a három napkeleti bölcs tudatta a vi­lággal, hogy megszületett a Megváltó. A téli napfordu­ló a legtöbb kultúrában" és vallásban rendkívül fontos időpont volt, mint á fény di­adalának ünneplése a halál és a sötétség felett. A pogány magyarok hitvilágában szin­tén: összegyűltek, magukkal hozva a kerecsensólymokat (falco cherrug), és a táltosok áldása után ekkor röptették fel őket először a levegőbe, hogy elhozzák a fényt. A fiatal sólymok eddig bőr szemel­lenzőikkel a sötétség rabjai voltak, és a sapka eltávolítása után természetesen a fény forrása felé röppenhettek. Ezt nevezték kerecsenün­nepnek, amelyet Szent István idejében a pogány magyar vallással együtt betiltottak. Az 1267-es Kassai kódex szerint a karácsony a magyar kerecsen szóból származik, és visszautal a karácsonnyal egy időben tartott régi ma­gyar szokás szerinti sólyom- röptetésre. A kerecsensóly­mot mindig a téli napforduló időpontjában röptették, és ismerték ennek pontos csil­lagászati idejét, a december 21-i időpontot, de az ősi ha­gyományokban a napfordu­lót akkor ünnepelték meg, amikor az emberek már saját szemükkel is meggyőződhet­tek róla, vagyis amikor a Nap már láthatóan elmozdul. Ez december 24-ről 25-re virra­dó hajnalon történik. KERECSEN IHLETTE TURUL Bizonyított tény, hogy őse­ink gyakorolták a ragadozó madarak segítségével tör­ténő vadászatot, a solymá- szatot. A solymászat a leg­nagyobb tudást, a legtöbb ügyességet és a vadászattal szembeni legnagyobb alá­zatot követeli meg művelőjé­től. Nem véletlen, hogy ma, amikor a technika segíti az újkori vadászt a tevékenysé­gében, a solymászatot még­is a vadászat művészete­ként tiszteljük. A solymászok körében a kerecsensólyom ma is nagy népszerűségnek örvend, és meglehetősen el­terjedt. Talán nem véletlen, hogy az őseink vadászati szimbóluma, a napmadár­ként tisztelt kerecsensólyom szerepet játszott a keresz­ténység egyik legnagyobb ünnepének, a karácsonynak a névadásában. Persze nem elhanyagolható a szláv kra- csuny kifejezés hatása sem, mely a téli napforduló idején az év legrövidebb nappalaira utal. Hogy a kerecsensólyom fontos szerepet játszott az ősi magyarok hitvilágában is, erre mi sem jobb bizonyíték, mint a természetfölötti szent turulmadár, melynek ihlető- je a magyar eredetmondák mitologikus madara, a kere­csensólyom. A régiek a Lucától a karácso­nyig tartó napokat úgy hívták, hogy gonoszjáró napok, ebben az időszakban van a legkevesebb fény a teremtés­ben, és a legkevesebb ener­gia. A téli időszak az, amely fénytelenségével fojtogatja a világot. Az év legsötétebb éjjelén, karácsony éjszakáján pedig megszületik a fény. Ezt a világosságot a monda sze­rint a szeretet lángja gyújtja meg. Ezzel a lánggal kívánok minden vadász és nem va­dász olvasómnak szeretet- ben teljes karácsonyi ünne­peket és sikerekben gazdag boldog új évet! Takács Frigyes 6 Hobbi 2017. December wmmmmmm mezei nyúlra, üregi nyúlra, pézsmapocokra, nyestre, nyuszira, görényre, rókára, farkasra, mosó medvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra, felnőtt vaddisz­nóra, dámtehénre, dámborjúra, dámbi- kára, szarvasbikára és szarvasborjúra, muflonkosra, muflonjerkére, muflongi- dára, szikaszarvasra, őzsutára, őzgidá­ra, aranysakálra és különleges engedély birtokában zergére. szarká­ra, szajkóra, hamvas varjúra, vetési varjúra, tőkés récére, kontyos récére, barátrécére, szárcsára, vadlibára - ve­tési lúdra, nagy lilikre és nyári lúdra, gerlére, vadpulykára - nemre való tekintet nélkül és fácánkakasra. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mmmmmmm és a karácsony témaköréből Nimród, kerecsen, turul - a magyar hagyomány- és mondavilágban a karácsony több szállal kötődik a vadászathoz, mint gondolnánk.

Next

/
Thumbnails
Contents