Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-09 / 283. szám, szombat
Nagy Hajnal Csilla tárcája a Szalonban 2017. december 9., szombat, 11. évfolyam, 49. szám i Tompa Mihály haláláig sajnálta, hogy elégette Petőfi összes levelét Rimaszombatban és környékén több intézmény viseli a nevét, a szavalóverseny résztvevői is jól ismerik, Magyarországon azonban manapság kevesebb figyelmet kap. Miért érdekes a ma emberének Tompa Mihály - erről beszélgettünk Szűts-Novák Ritával és Patonai Anikó Ágnessel, az Országos Széchényi Könyvtár irodalomtörténészeivel, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kurátoraival. »Tompa Mihály H ogyan változott Tompa Mihály megítélése az évtizedek során? Patonai Agnes: A maga korában nagyon népszerű volt, s kultuszát próbálták is fenntartani. Egy ideig szerepelt az iskolai tananyagban, de mára onnan is és az irodalmi kánonból is nagyrészt kikerült. Ahogy Vaderna Gábor említette a kiállítás kapcsán szervezett kerek- asztal-beszélgetésünkön, ennek egyik oka az, hogy nem maradt fenn irodalmi hagyománya. Míg Arany Jánost a mai költők is valamilyen szinten elődjüknek tekintik, s költői örökségét felhasználják alkotásukban, ez Tompáról nem mondható el. Ha megállítanánk Budapesten egy járókelőt, mekkora eséllyel tudná, ki volt Tompa Mihály? Szűts-Novák Rita: Jobb esetben a legismertebb három munkáját tudná felsorolni: A madár, fiaihoz, A gólyához s a Pusztán című verseket ismerné. Mi viszont Ágival úgy gondoljuk, ideje újra felfedezni Tompát. Ági kedvence a Szécsi Mária című Két hétig mostanában Pesten jártam, egy nap indultunk el Petőfivel. Ő ment Szatmárba, én haza. Őt Szatmárba bizonyos szerelmi kalandorság vitte, Szendrey Julcsa, ennyit tudok, a neve, s aztán írj róla, ha tudsz. Tompa Mihály levele Böszörményi Károlyhoz, 1847 költemény, az enyém pedig a Szuhay Mátyás, amelyről kevesen tudják, hogy ugyanúgy a Kisfaludy Társaság 1846-os pályázatán indult, mint a Toldi, és második helyezést ért el. Mit adhat Tompa a mai olvasónak az említett verseken kívül? Szűts-Novák Rita: Szerintem nagyon érdekesek az egyházi tevékenységével kapcsolatos dokumentumok, emlékbeszédek, sírbeszédek. Ezek azonban még feldolgozásra várnak. Patonai Agnes: Az egyházi munkássága mindenképpen figyelmet érdemel, nemcsak szakmai szempontból, hanem a laikusok részéről is. A Magyar Elektronikus Könyvtárban már fent van Tompa Mihály összes költeménye, nem kell ahhoz még csak a könyvtárba sem eljönni, hogy valaki felfedezhesse magának a verseket. Viszont ha valaki Budapesten jár, mindenképpen érdemes eljönnie az Országos Széchényi Könyvtárba, hiszen akár egy na- pijeggyel kikérheti ezeket a dokumentumokat a raktárból. Egész más étzés egy 19. században kiadott kötetet kézbe venni, mint a neten olvasni. Petőfit, Aranyt és Tompát a nagy költőtriászként szokás emlegetni. Milyen volt a hármójuk kapcsolata, milyen gyakran találkoztak? Szűts-Novák Rita: Nagyon heA 19. század egyik legnépszerűbb magyar költője, a népi-nemzeti irányzat képviselője, emellett református lelkész. Rimaszombatban született 1817. szeptember 28-án. A sárospataki kollégiumban tanult, már diákkorában írt költeményeket. Felsőbb tanulmányai során bölcsészetet, jogot és teológiát tanult. Megismerkedett Petőfi Sándorral, tagja lett a Tízek társaságának, Arany Jánossal levelezni kezdett. 1847-ben a Szuhay Mátyás című költői elbeszélése dicséretben és jutalomban részesült a Kisfaludy Társaság pályázatán. Az év tavaszán Beje lelkipásztora lett, később Keleméren és Hanván volt lelkész. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt. Leghíresebb költeményei a szabadságharc leverése után keletkeztek, A gólyához, valamint A madár, fiaihoz című allegóriái kéziratban az egész országban elterjedtek. Hazafias versei miatt kétszer be is bör- tönözték Kassán, egyszer hat, másodszor pedig nyolc hétre. Családi életét tragédiák árnyékolták be, mindkét kisfia korán meghalt, ezután a költő teljes letargiába zuhant, egészsége is megrendült. Tompa 1868. július 30-án hunyt el Hanván. vés volt a kapcsolatuk! 1845-ben Petőfi és Tompa már megismerkedett Eperjesen, Tompa és Arany pedig 1847-ben kezdett levelezni, de öt évig nem is találkoztak. Ettől fiiggedenül mindhárman nagyon lelkesen és könnyen írták le versekben és levelekben is, mennyire szeretik egymást. Tompa és Arany első találkozásának nagyon kedves a története. Mindkettejükben egyre erősödött a vágy, hogy végre találkozzanak, és Tompa 1852 februárjában meglátogatta Aranyt. De akkoriban az, hogy nem találkoztak, azt is jelentette, hogy nem is tudták, hogyan néz ki a másik. Tompa a bemutatkozásnál nem árulta el a kilétét, hanem egy Fejér megyei poétának adta ki magát, s lobogtatott egy köteg verset. Arany nem volt nagyon lelkes, hogy megint jön Patonai Ágnes és Szűts-Novák Rita (Fotó: Dobóczi Zsolt/OSZK) A két halhatatlanhoz, Petőfihez és Aranyhoz emeltek harmadikul. Tompa Mihály visszatekintése pályájára egy fiatal, akinek muszáj belenézni a verseibe, de valószínűleg egy tehetségtelen senki. Tompa továbbment a színészkedésben, elmondta, hogy neki már jelentek meg versei - álnéven. Akkor már felcsillant Arany szeme, megkérdezte, mi az az álnév. Tompa felugrott: „Tompa Mihály!”, megölelték egymást, és attól kezdve még szorosabb lett a barátságuk. Ezután még három évet kellett várni arra, hogy a családjaik is találkozni tudjanak, ez végül Hanván történt meg. Patonai Agnes: Petőfi és Tompa kapcsolata eleve problematikus volt, személyes és szakmai ellentétek is voltak közöttük Végül any- nyira összevesztek, hogy Tompa el is égette Petőfi összes levelét, amit utána élete végéig bánt. Egyébként a triumvirátus kifejezés nem túl szerencsés, és ezt ők maguk is érzékelték. Tompa előbb vált ismertté Petőfinél, s eleinte népszerűbb is volt. Amikor Petőfi megfogalmazta, hogy Arany, Tompa, Petőfi a nagy triumvirátus, akkor ő volt az, aki csatlakozott a másik kettőhöz. Tompa azonban élete végén azt írta, köszönettel tartozik azért, hogy a másik két költő magához emelte. Érdekes, hogy önmeghatározásában is milyen nagy szerepet játszott ez. Mi volt az ellentétek oka Tompa és Petőfi között? Patonai Agnes: Petőfi eléggé vehemens volt, nagyon könnyen megsértett bárkit. Valamennyire tudta ezt ellensúlyozni némi öniróniával, de a sértődékeny Tompával szemben ez nem volt elég, ő azonnal mindent a szívére vett. A kritikát sem fogadta mindig jól. Nem volt mindegy, kitől és hogyan kapja a bírálatot, Petőfi viszont nem törődött azzal, hogy belegázol-e Tompa lelkivilágába, vagy sem. Szűts-Novák Rita: Petőfi arra kérte Aranyt és Tompát is, hogy kizárólag az Életképek című folyóiratban publikáljanak, amelyet ő szerkesztett Jókaival. Ebbe mindketten bele is egyeztek, de Tompának akkor már voltak leadott versei a Vahot Imre által szerkesztett Pesti Divatnál, ezeket pedig nem akarta visszakérni. Amikor ezt Petőfi megtudta, nagyon felháborodott. A triumvirátusban Arany volt az, aki igyekezett a feleket békíteni. A kiállításunkon látható egy levél, amit Tompa címzett Aranynak, de a levél Arany kézírásával van megírva. Mi erre a magyarázat? Arany lemásolta Tompa levelét, és tovább- küldte Petőfinek, hogy kibékítse
