Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-09 / 283. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2017. DECEMBER 9. Ü Ebben a levélben Tompa Szendrey,kulcsát" emlegeti A díszes emlékkönyv a kiállítás egyik legérdekesebb darabja Tompa Mihály emlékver« Kétely Júliának. ISíb Duód Hang. 121.. KéíirallAr. OSZK megértse. Pedig lehet, hogy jobban járt volna, ha kicsit rejtettebben lázadozik. Egyrészt akkor megjelenhettek volna a versei, másrészt nem került volna börtönbe sem, hiszen ezek miatt a versek miatt börtönözték be kétszer is, mielőtt 1853-ban végleg felmentették. De ezek az írások nagyon népszerűek voltak, és ezek hozták meg számára az ismertséget. Nem véletlen, hogy ezeket találjuk meg a magyar oktatásban is, bár én szívem szerint bevenném a Szuhay Mátyást is a Toldi mellé a tankönyvekbe. A maga korában nagyon népszerű volt Tompa Olajág című kötete is, amiről ma szinte alig esik szó. Szűts-Novák Rita: Az Olajág abban volt különleges, hogy nőknek szóló imádÉn egy fekete könyv czímü kéziratot írtam, 7 erősen korbácsolva benne nevök kitételével ismerőseim, az emberek, a világ bűnét, ostobaságát, aljasságát. Feleségem erős ellenszenvvel volt iránta, tűzbe akarta dobni, én sajnáltam, mert a dolgozat talpraesett. A jászói letétemény története ságokat, fohászokat tartalmazott, ezt a kötetet a feleségének ajánlotta Tompa. Ez okozott is egy kis dilemmát számára, hogy merje-e az asszonynak dedikálni, megkérdezte az ismerőseit, nem kínos-e ez. Megnyugtatták, hogy egy református lelkész esetében ennek helye van. *n'-rev.;v,„ Ez a kis könyv akkoriban nagyon sok kiadást megért, de már száz éve nem adták ki, most jelent meg ismét, hiteles másolat formájában. Hogyan jelent meg Tompa munkásságában a családi tragédia, hogy mindkét gyermekét elvesztette? Szűts-Novák Rita: Tompa mindig is családra vágyott. 1850-ben pár hét után meghalt első gyermeke, Kálmán, s 1853-ban született második fia, Géza is csak négy évet élt. Ez az időszak - a második gyermek életének évei - az amúgy melankóliára és hipochondriára hajlamos Tompa számára maga volt a Kánaán. Sokkal harmonikusakban alkotott, boldogabbak, vidámabbak voltak a levelei is, kedves szerelmes verseket írt a feleségének. Amikor a második gyermek meghalt, Tompa jó néhány évre elhallgatott. Arany ekkor írta azt Tompának „Reszkess tehát egy levelezői szörnyetegtől!”, amivel arra utalt, hogy folyamatosan fogja piszkálni, mert szeretné kirángatni a mély letargiából. De Tompán ezután a betegsége tünetei is kezdtek elhatalmasodni. 1866- ban diagnosztizálták Bécsben, hogy szívtúltengése van. Ez ugyan halálos betegség, de ha valaki nem él Meglásd Tompát a versenyzés öli meg, ő velem akar minden áron futtatni, adja Isten, hogy elhagyjon, de attól tartok, hogy megszakad. így írt Petőfi Tompa Mihályról Arany Jánosnak az „irodalom aranykorában” stresszes életet, évtizedekig elélhet vele. Tompára egész életében jellemző volt a halálvágy, de amikor ezt a diagnózist megkapta, már teljesen feladta a harcot. Ebben az is közrejátszott, hogy nem volt utóda, akiért felelősséget érzett volna. Tompa halála után meddig élt még a Tompa-kultusz? Mikor veszett ki a köztudatból? Szűts-Novák Rita: A Felvidéken, különösen Gömör megyében nagyon szépen ápolják Tompa kultuszát a mai napig is, de tulajdonképpen már a halála utáni 10-20 évben kezdett kikopni a köztudatból. Arany is nagyon elszomorodott ettől, hogy a barátját kezdi elfelejteni a közvélemény. Bár manapság is szeremek a költőtriászról beszélni, nem feltédenül kell Tompát Aranynyal és Petőfivel együtt emlegetni. Volt egy másik élete is, amivel foglalkozni kellene - az egyházi munkái, hiszen ezekkel együtt volt ő Tompa Mihály. BődTitanilla őket, de ezzel csak azt érte el, hogy Petőfi is megharagudott rá, meg Tompa is. Patonai Agnes: A kor viszonyai nem tették lehetővé a gyakori személyes találkozásokat, ezért amikor mégis együtt tölthettek egy kis időt, az számukra és az utókor számára is nagyon komoly jelentőséggel bírt. Erre példa lehet az is, hogy a murányi várterem ajtajára Petőfi és Tompa is rávéste a nevét - ezt az ajtódarabot ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik -, és az is, amikor Arany János és Tompa Mihály végre találkozik, sokévnyi levelezés után. A természetükből eredően Tompa és Petőfi kapcsolata alapvetően ellentmondásos volt, végül Arany békítő szándéka ellenére is teljesen megromlott. Arany viszont mindig megtalálta az utat Tompához, ha voltak is nézeteltéréseik, ő könnyebben el tudta ezeket simítani. Szinte már úgy hangzik, mint egy szappanopera... Szűts-Novák Rita: Az emberi tulajdonságok ugyanolyanok voltak akkor is, mint ma. Tompa például pletykál is a leveleiben. Szerepel a kiállításon egy levél, amelyet Tompa egykori diáktársának, a Szatmárban élő Böszörményi Ká- rolynak írt. Petőfiről ezt írja: „Öt Szatmárba bizonyos szerelmi ka- landorság vitte, Szendrey Julcsa, ennyit tudok, a neve, s aztán írj róla, ha tudsz.” Ez egy nyári levél, az év őszén Petőfi el is vette „Szendrey Julcsát”, és gyönyörű hitvesi verseket írt hozzá. Az is érdekes, hogy miután Petőfi eltűnt, és Szendrey Júlia 1850-ben hozzáment Horvát Árpád történészhez, a közvélemény nagyon negatívan nyilatkozott róla, és Tompa is „semmirevaló perszónának” írja le egy Aranynak írott levelében. A levelezésben egyébként Petőfi eltűnése is téma Tompa és Arany között? Szűts-Novák Rita: Amikor Tompát Kassán bebörtönözték, az 1852 októberéig neki írt leveleket elkobozták, és azok el is tűntek. A Tompa válaszleveleiből, amelyek Aranynál maradtak, azért leszűrhető, hogy mindketten egyre reménytelenebbnek tartják, hogy a barátjuk előkerül. Ahogy múlik az idő, Tompa is egyre inkább enyhül meg Petőfi irányába. Tompa költészetével kapcsolatban sokszor kritikaként merül fel, hogy allegóriái túlságosan szájbarágósak, túl egyértelműek voltak. Szűts-Novák Rita: Valószínűleg az volt a célja, hogy mindenki MTA kapja a befolyt összeget. 1918-ban ünnepélyes keretek között nyitották ki a könyvet, s tényleg publikálták. Száz, Tompa környezetében megtörtént eseményt dolgoz fel, s ezek leginkább az emberi gyarlóságról szóló történetek. Rá lehetett ismerni a szereplőkre, ezért kérte Tompa - a felesége nyomására egyébként -, hogy várjanak a publikálással/' „A Szécsi Mária című költemény mellett nagyon szeretem Az én lakásom című verset is. Ez Tompa keieméri otthonáról szói, nagyon vicces szöveg, s azt énekli meg, milyen rossz állapotban van ez a lak, ahová friss házasként hazavitte a feleségét. Emellett nagy kedvenceim a korabeli birtoktérképek is" - tette hozzá Patonai Ágnes. »Fekete könyv és omladozó lak A „Nincs talán még elfeledve a dal" című kiállítás december 20-ig tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtárban Budapesten. A Tompa Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett tárlaton 17 vitrinben tekinthetők meg különböző dokumentumok, levelek, kötetek, térképek, újságcikkek, amelyekből nemcsak Tompa, a költő, hanem Tompa, az ember alakja is kirajzolódik. A kiállítás változatos anyagába nemcsak az OSZK törzsgyűjteményéből és kézirattárából, hanem a térképtárból, a színháztörténeti tárból, a zeneműtárból és az aprónyomtatványi tárból is kerültek dokumentumok. Mindkét kurátor elárulta, melyek a személyes kedvencei a kiállításon. „Egy Rádely Júlia nevű lány 1856-ban arra kérte Tompát, írjon az emlékkönyvébe, s ez az emlékkönyv a mi kézirattárunkban van. Az emlékkönyv önmagában is nagyon szép kiállítású dokumentum, minden lap más színű. Tompa egyébként egy sötétzöld lapra írt - mesélte Szűts-Novák Rita. - A másik kedvencem Tompa híres-hírhedt „fekete könyve", amit a Magyar Tudományos Akadémiától kaptunk. A könyvet Tompa halála évében, 1868-ban küldte el a jászai káptalanhoz, azzal a kéréssel, hogy csak ötven év múlva nyissák ki, és ha publikálják, az 4** „.£/r iw M •C
