Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-09 / 283. szám, szombat
Fico nem akar államfő lenni Pozsony. Nem indul a 2019- es elnökválasztáson Róbert Fico kormányfő. „A fiam egészségére esküszöm, hogy nem indulok a köztársaságielnökválasztáson” - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök, s elismerte, hogy politikai hiba volt, amikor az előző választásokon megpályázta a posztot. „Miniszterelnök nem indulhat az államfőválasztáson. Nagyon sok emberrel találkoztam, akik azt mondták,. azért nem szavaztak rám, mert a kormány élén akarnak látni” - fűzte hozzá Fico. Sajtótájékoztatójának hátralevő részében már Andrej Kiska államfőt támadta. Fico megismételte, alkotmány- sértésnek tartja, hogy Kiska már két éve nem nevezett ki alkotmánybírókat. Meggyőződése, hogy miután az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a parlament által megválasztott jelöltekből kell választania, már semmi sem áll útjában annak, hogy karácsonyig döntsön. A Smer viszont Fico szerint emiatt nem fog eljárást indítani az államfő ellen. Kiska szánalmasnak nevezte Fico vádaskodását. „Látni, hogy rosszul viseli a párt preferenciáinak csökkenését, ahogyan a párton belüli feszültséget is” - nyilatkozta az államfő szóvivője, Roman Krpelan. Emlékeztetett, hogy Kiska jövő héten fogja bejelenteni, miként döntött az alkotmánybírók ügyében, (mm) 2\________________ Lőttek a fizetős előjegyzésnek? FINTA MÁRK Pozsony. Robert Fico kormányfő kész a kiegészítő orvosi rendelési időről széló, most elfogadott koalíciós törvénymódosítás eltörlésére, mivel szerinte az ellenzék hazudik, és visszaél a témával. Az ellenzék azt mondja, sikerült beléttatni a kormánynyal, hogy a javaslat káros. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter nem kommentálta bővebben Fico kijelentéseit. Szóvivője, Zuzana Eliášová szerint a tárca egyetért a kormányfővel abban, hogy az ellenzék politikailag visszaélt a kiegészítő rendelési idő témájával. A miniszter a témáról tárgyalni fog a parlament egészségügyi bizottságával, és olyan módosítást készít elő, „mely lehetetlenné teszi az emberek félrevezetését” a témával kapcsolatban - ám arról, hogy is nézhet majd ez ki, nem beszélt a tárca. Bastrnák meglepődött Bastmák Tibor (Híd), a most jóváhagyott törvényjavaslat egyik előterjesztője lapunknak azt mondta, meglepte a kormányfő kijelentése, ám egyetért Ficóval abban, hogy az ellenzék hisztériát keltett a törvénnyel kapcsolatban. „Mi nem vezettünk be semmilyen kötelező kivizsgálási díjat, ezt pont az ellenzék akarta bevezetni. Mi lehetőséget akartunk adni az orvosoknak, hogy szabadidejükben dolgozhassanak, és lehetőséget akarunk adni a pácienseknek, hogy élhessenek ezzel önkéntes, és nem kötelező alapon” - mondta. Megismételte, a kiegészítő rendelési időben végzett vizsgálatokért ugyan a törvény szerint fizetni kell, de ezek nem kerülnek majd 30 euróba, ez az összeg csak a plafont jelenti, az elvégzett vizsgálatok nagy része ennél olcsóbb lesz. Elmondása szerint a javaslatot az orvosok és a páciensek érdekvédelmi szervezetei is támogatták. Kérdésünkre, mi értelme van módosítani az elfogadott javaslatot a hatályba lépése előtt ahelyett, hogy megnéznék, hogy működik a gyakorlatban, azt mondta, az lett volna szerencsésebb, ha két-három hónapig megnézik működésben az új rendszert. Épp ezért lepte meg a kormányfő kijelentése. „Meg kell várni, milyen javaslattal áll elő” - mondta hozzátéve, a törvény esetleges eltörlését jelenleg nem tudná megszavazni. Ellenzék: belátták a hibát Az ellenzéki OEaNO vezetője, Igor Matovič szerint Fico kijelentésével elismerte, az ellenzéknek végig igaza volt, mikor azt mondta, hogy a vizsgálati díj bevezetése a rendelési időn kívül amorális, és megsérti az ingyenes egészségügyi rendszer alapelveit. Beblavý: populista káosz Megszólalt Miroslav Beblavý független ellenzéki képviselő, a javaslat egyik leghangosabb kritikusa is. Szerinte Robert Fico már csak populista káoszt tud kelteni, Tomáš Drucker egészségügyi miniszternek pedig le kell mondania, mert a kormányfő „felmosta vele a padlót”. A módosítás eltörlésével ugyanakkor egyetért. „A kiegészítő rendelési időről szóló javaslat elfogadott formájában nem volt szociális és rendszeijellegű. A 30 eurós előjegyzési díj elfogadhatatlan egy olyan ország számára, ahol a nyugdíj 400, az átlagkereset pedig 900 euró” - írta a képviselő a Facebookon hozzátéve, a javaslat az egészségügyi biztosítást rendesen fizető pácienseket egyszerre kivette a biztosítási rendszerből, és maguknak kell állniuk a teljes kivizsgálást, ha előjegyzik magukat. „Jelen helyzetben a pácienseknek hónapokat kell várniuk a szakorvosnál, hogy kivizsgálják őket. Most egyetlen lehetőségük van arra, hogy hamarabb jussanak be az orvoshoz - fizessenek 30 eurót. Mi ez, ha nem illeték, amit az elkeseredett páciensek pénztárcájából húznak ki?” - kérdezte. Bastmák szerint azonban a törvény kifejezetten szigorú, a páciensek érdekeit védő intézkedéseket vezet be, melyekről az ellenzék nem beszél. „Azt is tartalmazza például, hogy ha a páciensek rendes rendelési időben, beutalóval mennek a szakorvoshoz, az orvosnak húsz napon belül el kell őket látnia” - mondta. Óriási felfordulás volt a katonai raktárakban Nem drágul tovább a tojás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tojásárak drasztikus növekedése és az átmeneti ellátási nehézségek elsősorban az üzletláncok elhibázott üzletpolitikájával magyarázhatók - állítja Daniel Molnár, a Szlovák Baromfi- ipari Szövetség (ÚHS) igazgatója, hozzátéve: a drágulás mára megállt. A tojás ára Európában azt követően kezdett el nőni, hogy Hollandia idén nyáron felfüggesztette a teljes tojáskereskedelmét, mivel tiltott rovarölő szert találtak az ottani tojásokban. A fipronil rovarölő szerrel fertőzött tojásokon kívül a dráguláshoz hozzájárultak az Olaszországban talált szalmonellás és madárinfluenzás esetek is. Emiatt az érintett országokban tyúkok százezreit kellett leölni, ami az uniós piac egészén meglátszott. Szlovákiában például a tojás jelenleg több mint a harmadával kerül többe a tavalyinál, ráadásul egy ideig több üzletből is eltűntek a tojások. „Szlovákiát a tojáshiány és az ezzel kapcsolatos áremelkedés azonban teljesen elkerülhette volna. A hazai termelők ugyanis teljes mértékben képesek lennének kielégíteni a hazai keresletet, és még így is jutna kivitelre. Hogy a tojásbotrányt a hazai vásárlók is megérezték, az nagyrészt az üzletláncok elhibázott üzletpolitikájával magyarázható” - mondta Molnár. A kereskedők ugyanis korábban nagy mennyiségben, dömpingáron hozták be a külföldi tojást az országba, a hazai termelők így kénytelenek voltak külföldön értékesíteni a termékeiket. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a szlovákiai termelők a tojások több mint negyedét külföldön értékesítették, hosszú távú szerződéseket kötve az ottani kereskedőkkel. A tojásválság kirobbanását követően a szlovákiai üzletláncokban így hirtelen hiány alakult ki, hiszen a hazai termelők elméletileg ugyan képesek lettek volna kielégíteni a szlovákiai keresletet, ezt azonban a külföldi kereskedőkkel megkötött szerződések nem tették lehetővé. „Az üzletláncok hozzáállása miatt a válság során a hazai üzletekben árult külföldi tojások nagy többsége silány minőségű volt, miközben a hazai termelők a korábban megkötött szerződések miatt nagyban vitték ki az országból a legjobb minőségű tojásokat. Míg ez utóbbiakat képesek vagyunk legfeljebb 48 órán belül leszállítani a hazai üzletekbe, a külföldi tojások több országot is megjárnak, míg végre eljutnak a szlovákiai üzletek polcaira” - mondta Ladislav Birčák, az udvardi Novogal Rt. igazgatója. „Mára azonban némiképp stabilizálódott a helyzet, a felvásárlási láz is alábbhagyott, így már nincs olyan üzletlánc, amelynél hiány lenne a tojásból. Ugyanígy az árak sem nőnek olyan mértékben, mint korábban” - tette hozzá Molnár. Hogy elkerüljük a hasonló helyzeteket, szerinte az üzletláncoknak jóval több hazai tojást kellene forgalmazniuk. „Sokat segíthetne azonban az is, ha a kormány a tojást is besorolná azon élelmiszerek közé, amelyeknek alacsonyabb az áfája. Ez utóbbinak köszönhetően a 10 darabos csomagolás ára átlagosan 29, a 30 darabosé 66 centtel csökkenhetne” - javasolta az ágazati igazgató, egyúttal azt is jelezve, nálunk a baromfitenyésztők nem részesülnek állami dotációban, míg a környező országokban igen. (mi, TASR, SITA) FINTA MÁRK Pozsony. Miután a pincétől a padlásig felforgatta az összes szlovákiai hadianyag-raktárat a hadsereg, a védelmi minisztérium elismerte, valóban hiányzik rengeteg muníciójuk. Abban nem teljesen biztosak, hogy az eltűnt hadianyag valójában csak papíron létezett, vagy ellopták, ám azt valószínűtlennek tartják, hogy alvilági kezekbe jutott volna. Csak muníció hiányzik Peter Gajdoš (SNS-jelölt) védelmi miniszter és Milan Maxim vezérkari főnök szerint 7900 katona nagyjából 20 ezer tonnányi felszerelésű mintegy százmillió darab muníciót ellenőrzött a hat szlovákiai fegyverraktárban az eddigi első, teljes mélységi leltár során. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy évente csak a készletek húsz százalékát ellenőrizték. Kiderült, hogy bár egy kézifegyver sem tűnt el, két raktárból egyebek mellett hiányzik 120 kézigránát, 11 RPG- 75-ös tankelhárító, hat páncéltörő lövedék, és több mint 200 ezer darab 5,6 Long töltény. Gajdoš szerint a vizsgálat nem igazolta, hogy ezek az utóbbi hónapokban tűntek el, sőt, még az is elképzelhető, hogy a csehszlovák hadsereg szétválása során kelt lábuk. Sőt, a muníció eltűnését vizsgáló Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) igazgatója, Peter Hraško szerint elképzelhető, hogy a hiányzó hadianyagot nem lopták el, csupán nem vezették rendesen a nyilvántartást, vagy csak papíron létezett a muníció, de sosem szállították le. Mindenesetre a rendőrségnek nincsenek információi arról, hogy a muníció a feketepiacon bukkant volna fel. Ki hibázott? A hatalmas káoszt a raktárakban az is jellemzi, hogy a leltár során találtak olyan dolgokat is, melyek sosem voltak rendszeresítve a szlovák hadseregnél, például több láda Colt-töltényt is. A mélységi leltár rámutatott arra is, mennyire rosszul kezelték az ellenőrzéseket a raktárak felelősei. Az egyik raktárban például csak papíron végezték el a rendszeres leltározásokat, máshol pedig ugyan tudtak a hiányzó dolgokról, de nem szóltak róla senkinek. Gajdoš szerint összesen 15 profi katonát és 13 civil alkalmazottat büntettek meg, egyesek pénzbüntetést kaptak, másokat kirúgtak. Rossz civilek A miniszter igyekezett csökkenteni a hadsereg felelősségét: szerinte meg kell változtatni a raktárak őrzésének rendszerét, mert ezt 2005 óta civil biztonsági szolgálatok látják el. A raktárak védelmét és biztonsági rendszerét már megerősítették, és a vezérkar már dolgozik azon, hogy ezentúl katonák lássák el a védelmi feladatokat. Biztonsági elemzők azonban felhívták a figyelmet, a fő felelősséget eddig is katonák viselték, hiszen a raktárakba ők voltak bejáratosak, a civilek a területet őrizték és járták be. A hazai tojástermelők szerint a külföldi tojás silány minőségű (Képarchívum) Fico mindent az ellenzékre és a sajtóra fogott (Képarchívum)
