Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-08 / 282. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. december 8.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea: nem kótsóges a háború Phenjan. Az észak-koreai külügyminisztérium közlése szerint a háború már nem, csak a kezdete kérdéses. A minisztérium szóvivője nyilatkozatban tudatta, hogy a nagyszabású dél-koreai-ame- rikai hadgyakorlatok, továbbá Washington fenyegetései, melyek szerint megelőző csapást mérne Eszak-Koreára, a háborút a Koreai-félszigeten „kétségtelen ténnyé” teszik. „Már csak az maradt kérdéses, hogy mikor tör ki” - áll a kommunista diktatúra külügyminisztériumi nyilatkozatában. (MTI) Szirónahangosítás szükséges Hawaiin Honolulu. Szirénahangosításba kezdenek Hawaiin, mert a legutóbbi próbaüzem süket fülekre talált a turisták kedvelt üdülő- paradicsomában, Waikikin. A bő fél évszázada telepített szirénarendszer aktiválására és bővítésére egy esetleges északkoreai rakétatámadás veszélye miatt van szükség. A minapi próbán azonban olyan erőtlenül szóltak a szirénák, hogy hangjukat szinte teljesen elnyomta a tengerparton a hullámok és a szél zaja, így aztán még a legjobb fülü turisták is alig észlelték a próbariadót, pedig egy teljes percen át tartott a vészjelzés. Jelenleg 384 sziréna van Hawaiin, ám jó pár teljesen néma. (MTI) Putyin: szétverték az Iszlám Államot Moszkva. Az Iszlám Állam terrorszervezetet Szíriában teljesen szétverték az Eufrátesz folyó jobb és bal partján - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. „A védelmi miniszter (Szergej Sojgu) azt jelentette, hogy az Eufrátesz keleti és nyugati partján a hadműveletek a terroristák teljes szétzúzásával értek véget” —mondta az elnök. Szuhel szír dandártábornok 5. önkéntes rohamhadosztályának egységei az ország keleti részén levő Deir- ez-Zór tartományban szétverték a maradék törvénytelen fegyveres erőket, és négy település felszabadítása után egyesültek a délről előrenyomuló szíriai kormányerőkkel. (MTI) Választás előtt pénz nélkül lesz a Jobbik Budapest. Tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva több mint 330 millió forintot akar behajtani a Jobbikon az Állami Számvevőszék. Büntetésként ugyanekkora összeggel csökkenne a párt állami támogatása, a Jobbik tehát összesen 660 milliót veszítene. Ami azt jelenti, hogy semmi pénze nem maradna a jövő évi kampányra. A törvény szerint tiltott támogatásnak számít, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat - a számvevőszék ezzel feltehetően a Simicska Lajos cégeitől bérelt plakáthelyekre utalt. (MTI, ú) Jeruzsálem: tomboló arabok Az iszlamista palesztin Hamász szervezet mától újabb intifádát, vagyis felkelést hirdetett ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának - jelentette be Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, az amerikai nagy- követságet átköltöztetik Tel- Avivból Jeruzsálembe. A döntést egyedül Izrael üdvözölte, az összes többi reagálás elutasító volt. A palesztin Hamász intifádát hirdetett, az izraeli hadsereg megerősítette ciszjordániai egységeit. „Meg vagyok róla győződve, hogy eljött az ideje Jeruzsálem elismerésének Izrael fővárosaként” - mondta Donald Trump. Leszögezte, hogy az USA továbbra is „mélyen elkötelezett” a közel-keleti béke megteremtése mellett. Fogadkozott, hogy minden tőle telhetőt megtesz a béke megteremtése érdekében az izraeliek és a palesztinok között. Hangsúlyozta, a tartós békemegállapodás részeként támogatni fogja a kétálla- mi megoldást - vagyis Izrael mellett egy független palesztin állam létrejöttét. Az amerikai elnök fehér házi beszédében elismerte, hogy bejelentése után „természetesen lesznek nézeteltérések és ellentétek”. Trump arra utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse el a nagykövetség átköltöztetésének tervét Tel- Avivből Jeruzsálembe. Ez „a realitás tudomásul vétele”. Felszólította a világ többi országát, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját. Izrael: szépséges ajándék Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, amelyet szerinte tartalmaznia kell a palesztinokkal kötendő békemegál- lapodásnak is. „Trump bejelentése segíti a békét, és mindenkit a valóság talajához köt” - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint „nincs olyan béke, amely ne tartalmazná Jeruzsálemet Izrael állam fővárosként”. Re- uven Rivlin izraeli államelnök Izrael 70. születésnapjára adott csodálatos ajándéknak nevezte az amerikai elnök bejelentését, és köszönetét mondott Trumpnak. „A jubileum, a város újraegyesítésének 50. évfordulója után eljött az ideje, hogy nyugalom legyen Jeruzsálemben, és a remény virágzását lássák Izrael fővárosában” - tette hozzá. Mahmúd Abbász palesztin elnök természetesen elítélte Trump döntését, amely szerinte egyenlő azzal, hogy az USA lemond a közel-keleti békefolyamatban játszott közvetítői szerepéről. Abbász kijelentette azt is, hogy Jeruzsálem „a palesztin állam örök fővárosa”. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) szerint Trump döntése lerombolta az izraeli-palesztin válság kétállami, Izrael mellett egy független palesztin állam létezését előirányzó megoldását -jelentette ki Száeb Erakat, a PFSZ főtitkára. A Palesztin Hatóság tegnaptól 3 napos „harag napjait” hirdetett, és általános sztrájkot kezdeményezett az oktatási intézményekben. Palesztinok: ez hadüzenet Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője hadüzenetnek nevezte az amerikai elnök döntését, és bejelentette, hogy mától újabb intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdet. Közben Izrael megerősítette hadseregének Ciszjordániában állomásozó egységeit. „December 8-ától egy új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt” — mondta Haníje. „Csakis úgy lehet megbirkózni az Egyesült Államok támogatását élvező cionista politikával, ha új intifáda indul a megszállás ellen, és dicséretes ellenállás kezdődik vele szemben” — tette hozÚjra intifáda? Eddig a palesztin-izraeli konfliktus történetében két intifáda volt: az első 1987-től nagyjából 1991-igtartott,és véglegesen csak az oslói békemegállapodás zárta le. A második pedig 2000-től 2005- ig tartott, és a sarm es-sejki megállapodás jelentette a végét. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt, (ú) zá. Az izraeli hadsereg szóvivője közben bejelentette, Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez. Az intézkedések azt szolgálják, hogy az izraeli haderő „készen álljon minden eshetőségre”. Tegnap máris összecsapások törtek ki az izraeli hadsereg egyes egységei és palesztin tiltakozók között a Gázai övezetben, valamint Jeruzsálem óvárosában a Damaszkuszi kapunál. Ali Homeni ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője azt mondta, az USA megpróbálja megingatni a térségbeli helyzetet, és háborút akar kirobbantani Izrael biztonságának védelmében. ENSZ: azonnali ülés kell Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli és azonnali összehívását kérte 8 ország Jeruzsálem kérdésében. Mind a nyolc (Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) ellenzi, hogy Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. António Guter- res ENSZ-főtitkár leszögezte: csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Emmanuel Macron francia államfő sajnálatosnak nevezte Trump döntését, „amelyet Franciaország nem támogat, és amely szembemegy a nemzetközi joggal.” Nem támogatja a német kormány Donald Trump Jeruzsálemmel kapcsolatos döntését - tudatta szóvivője útján Angela Merkel német kancellár. Steffen Seibert a kancellárt idézve azt írta, „Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”, (MTI, index) A palesztinok már amerikai zászlót égetnek. Nagyobb baj ne legyen, (tasr/ap) Több tízezren vonultak utcára tegnap a belga fővárosban Katalónia elszakadását követelve. Az „Ébredj, Európa! Álljunk ki a demokráciáért!" jelmondattal meghirdetett felvonulás résztvevői az októberben leváltott katalán kormány melletti támogatásukat fejezték ki. Carles Puigdemont menesztett elnök és volt kabinetjének négy tagja október vége óta Brüsszelben tartózkodik. Az északkelet-spanyolországi tartományból öt repülőgéppel és buszok tucatjaival ezrek érkeztek Brüsszelbe tüntetni. (tasr/ap) Törököt fogtak Athénban Athén. Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette tegnap kezdődött görögországi látogatásán, hogy frissíteni kellene az 1923-ban kötött lausanne-i békeszerződést, mert annak egyes részletei nem rendelkeznek világosan. A török államfő kifogásolta, az északkeletgörögországi N yugat-T rák i ában élő muszlimok nem választhatnak saját fömuftit, miközben a török- országi keresztény közösségek nagyobb szabadságot élveznek elöljáróik megválasztásában. A Pro- kopisz Pavlopulosz görög államfővel folytatott láthatóan kínos hangulatú beszélgetés során a házigazda azt mondta: Görögország szerint nem szükséges sem frissíteni, sem felülvizsgálni a lausanne-i békeszerződés rendelkezéseit. A görög államfő leszögezte, hogy a lausanne-i békeszerződés a jelenlegi formájában érvényes. Az 1923- as megállapodás nem ad helyet területi vitáknak, és világosan rögzíti a görögországi muszlint kisebbség státuszát is - tette hozzá. Erdogan személyében 65 év után először látogatott török államfő Görögországba, ahol athéni tárgyalásait követően a nyugat- trákiai Komotinibe (törökül Gü- mülcine) utazik, ahol felkeresi a helyi török kisebbséget. A kétnapos tárgyalássorozat fő témái az égei-tengeri katonai jelenlét, valamint az egymás országaiban élő török és görög kisebbségek ügye, továbbá Ciprus kérdése, Törökország és az Európai Unió viszonya, illetve a kétoldalú kapcsolatok, a menekültválság és a terrorizmus elleni együttműködés. (MTI) Aláírtam! Trump a Jeruzsálemmel kapcsolatos dokumentummal. (TASR/ap)
