Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-01 / 276. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. december 1. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 A főnök is használja a randioldalakat A munka és a magánélet határainak összemosása több okból is veszélyes lehet (Fotó: fotolia.com) ÖSSZEFOGLALÓ Alapszabály, hogy az „üzletet nem érdemes a szórakozással keverni", azonban a Kaspersky Láb legfrissebb kutatása rávilágít, hogy sajnos jogosan tarthatnak a kiberveszélyektől a vállalatvezetők, hiszen sokan - köztük maguk a cégvezetők is - a munkahelyi számítógépeiket, készülékeiket is használják az online társkeresés során. A tanulmány szerint az online társkeresők felhasználóinak 11 százaléka cégtulajdonos vagy felső vezető, 20 százaléka középvezető a munkahelyükön. Miközben ezeket a felületeket használják, nagy mennyiségű bizalmas üzleti adatot is veszélyeztetnek egyúttal. Sőt, a kutatás kimutatta, hogy minél magasabb pozícióban van valaki, annál nagyobb kedvvel oszt meg munkahelyi információkat. Továbbá a felhasználók 12 százaléka profilján is közzéteszi munkahelyi adatait, míg a vezetők között ez az arány magasabb, 22 százaléka osztja meg ezeket az információkat. A válaszadók 10 százaléka vallotta be, hogy kiadott munkájáról vagy épp egy üzleti tranzakcióról szenzitív adatot, a vállalatvezetők itt is közlékenyebbek, 24 százaléka ismerte el, hogy üzleti titkokat elárult ismeretlennek. Összességében a társkeresők 26 százaléka néhány nap után már szívesen kommunikál a munkahelyéről, míg a vezetők 38 százaléka. Ez nemcsak azért veszélyes, mert ismeretleneknek kiadják az üzleti adatokat, hanem súlyosabb következményekkel is járhat - például ipari kémek, kiberbűnözők, vagy egyszerűen illetéktelenek kezébe is kerülhetnek a privát adatok. A munka és a magánélet határainak összemosása több okból is veszélyes lehet. Az egyik, amit a válaszadók 51 százaléka elismert, hogy ugyanazt a készüléket és/vagy számítógépet használja a munkája során, amivel felkeresi az online társkereső honlapokat, azaz a vállalati dokumentumokat, a levelezést és akár még a céges jelszavakat is kockáztatja ezzel. A megkérdezettek 38 százaléka vallotta be, hogy készülékén céges levelezést tárol, így egy esetleges feltörés során minden ilyen tárolt adat veszélyeztetve van. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy az online társkeresőt használók nagy része nem gondoskodik készülékeinek informatikai vádelméről, vagy nem is veszik figyelembe, hogy milyen értékes adatokat tesznek elérhetővé a kiberbűnözők számára. A megkérdezettek mindössze 27 százaléka használ biztonsági megoldást, 33 százaléka fordít figyelmet arra, hogy kevés információt osszon meg és 16 százaléka semmilyen védelemre nem gondol, hiszen nem is érzi veszélyeztetve magát. Miként a kutatások kimutatták, a számítógépes kockázatok több különböző helyről érkezhetnek. A vállalati vezetők mintegy 19 százalékának fertőzték meg kártékony programmal, vagy zsarolóvírussal készülékeit online társkereső felületen keresztül. (ú) RÖVIDEN 100 eurós kupont ad az Orange Az Orange most 100 eurónyi kupont ad azoknak az ügyfeleknek, akik előfizetnek a közelmúltban bemutatott Love csomagra. Az újdonság mobil- és vezetékes szolgáltatásokat tartalmaz (mobiltelefon, digitális televízió, vezetékes internet), ehhez pedig az ügyfél támogatott készüléket is vásárolhat a kínálatból. A 100 euró értékű kupont az első ezer előfizető kapja meg, ezek egyenként 20 euró értékűek, és a Martinus (20 euró), a Panta Rhei (20 euró), a Dráčik (2 x 20 euró) és a Billa (20 euró) boltokban lehet levásárolni. Újdonságok a Telekom kínálatában A Telekom frissítette az akciós készülékek listáját, most már az ügyfelek támogatott áron vásárolhatják meg a népszerű Xbox One S j áték- konzolt vagy éppen a Honor zászlóshajóját, amelyhez most még fittneszkarkötőt is ad a szolgálató. Az Xbox One S 500 GB ára egy eurótól kezdődik, két friss játék is van a dobozban (Rocket League a FIFA 18), valamint három hónapos előfizetés a Xbox Live Gold szolgáltatásra. A konzol egy eurótól vásárolható meg, valamelyik Happy tarifacsomaggal. A másik készülék a Honor 9-es telefon, ennek ára is egy eurótól kezdődik, ugyanúgy, ahogy az alsó kategóriás Nokia 3 ára is. Keresi a Facebook az öngyilkosokat A Facebook mostantól mesterséges intelligencia segítségével fogja keresni az öngyilkosságra utaló posztokat, ahelyett, hogy a felhasználói bejelentésekre várna, úja a Techcrunch. Az algoritmus olyan mintákat keres, amik az öngyilkossági hajlamra jellemző posztokban megtalálhatóak, és értesíti a hatóságokat, vagy az illető barát- jait. Olyan kifejezéseket is keres a kommentek között, mint hogy, jól vagy?” vagy hogy„kell segítség?”. Ugyanez a mesterséges intelligencia fogja súlyozni a felhasználók által jelentett posztokat, amik majd aztán eljutnak a moderátorokhoz is. A Facebook olyan eseteket akar ezzel kiszűrni és megakadályozni, amikor fiatalok (vagy akár idősebbek) élőben közvetítik az öngyilkossági kísérletüket. Guy Rosen, a cég termékmenedzsmenti igazgatóhelyettese azt mondta, hogy amikor az új eljárást tesztelték, akkor több esetben is már akkor odaértek a mentők, amikor a felhasználó még közvetített. A Facebook már az egész világon bevezette ezt a technológiát, kivéve az Európai Unióban, ahol a magánszféra védelmét biztosító törvények ezt nem engedik. Korábban jöhet a Samsung Galaxy S9 Március helyett már januárban bemutathatja és piacra dobhatja a dél-koreai Samsung a következő zászlóshajónak szánt okostelefonját, a Galaxy S9-et és S9 Plust, úja a Business Korea. Az elemzők szerint a korainak tűnő lépésre azért szánta rá magát a Samsung, hogy megszorongassa a kiemelkedően jó eladási számokat produkáló iPhone X-et, illetve a gyártó vetélytársat, az Apple-t. Az előrehozott premierre remek lehetőség nyílik januárban, a Las Vegas-i CES-en. (szí, Index) Közel egy évig gyűjtött titokban helyadatokat az Android HWSW-HfR Az adatgyűjtést a Google is elismerte, noha a cég azt állítja, nem használta fel ás nem is tárolta a titokban, kikapcsolt helyszolgáltatás mellett is begyűjtött informáciákat. Még kikapcsolt helyszolgálatatá- sok mellett is nyomon követte az Android-felhasználókat a Google - a megkérdőjelezhető gyakorlatot a keresőóriás a napokban maga is beismerte. Először a Quartz számolt be róla, hogy az androidos készülékek akkor is folyamatosan küldenek helyzetjelentést földrajzi pozíciójukról a Google-nek, ha az erre vonatkozó funkciókat a felhasználók lekapcsolták a telefonon, lényegében csak internetkapcsolatra van szükségük hozzá. Ahogy az oldal nyomozása kiderítette, ez a fajta adatgyűjtés az idei év elejéig nyúlik vissza: a készülékek a környező adótornyok információit gyűjtötték be, majd küldték „haza”. Az eljárás értelemszerűen jócskán túllépi a magánszféra biztonságának szempontjából elfogadható gyakorlatok határát, hiszen a Google közel egy évig felhasználók millióinak helyzetét figyelhette meg percről percre, bármiféle figyelmeztetés nélkül. Az értesüléseket maga a Google is megerősítette, mondván, hogy az adatok a push értesítéseket és üzeneteket kezelő rendszerhez érkező információkkal jutottak el a céghez, noha igyekezett gyorsan kiemelni, hogy a szerzett adatokat nem tárolta és nem is használta fel az elmúlt 11 hónap során. A vállalat továbbá azt is hangsúlyozta, hogy november végével az androidos készülékek nem küldenek többé pozícióadatokat a felhasználók tudta nélkül. A Google magyarázata szerint fejlesztői idén januárban kezdtek azzal kísérletezni, hogy a cellaazonosító kódok begyűjtésével javítsák az üzenetküldés hatékonyságát, végül azonban a megoldást nem vezették be élesben, ennek megfelelően a begyűjtött adatokat is mindig azonnal törölte a cég rendszere. Egy a keresőóriáshoz közeli forrás szerint egyébként az információgyűjtés a Firebase Cloud Messaging szolgáltatáson keresztül zajlott, és lényegében az összes modem androidos eszközt érintette. Az ilyenfajta adatbekéréseket mindenesetre a cég ígérete szerint egy napokon belül élesedő frissítéssel a Google teljesen kiiktatja. Ahogy arra a Quartz is rámutat, a - szűkszavú tájékoztatás alapján egyelőre nem világos, hogy az üzenetküldés teljesítménye hogyan javítható a közelben lévő adótornyok azonosítóinak megszerzésével - amelyek egyébként kiválóan alkalmazhatók a felhasználó hozzávetőleges helyzetének meghatározására. Az ügy különösen érzékenyen érintheti azokat, akiknél fokozott a célzott kémprogramtámadások veszélye, mint a hatósági vagy kormányzati dolgozók, akiknek a készülékeiről így az elmúlt időszakban potenciális támadók is érzékeny helyadatokat gyűjthettek volna be. A gyakorlat annak ellenére, hogy számos etikai kérdést felvet, valójában nem ütközik a Google adatvédelmi irányelveibe, azokban ugyanis a vállalat nem tér ki rá részletesen, hogy a helyszolgáltatások kikapcsolása után is gyűjt-e a pozícióra vonatkozó adatokat. Ráadásul miután a cellainformációk nem tartoznak szorosan az említett szolgáltatások alá, azok automatizált elküldése manuálisan nem is kapcsolható ki. Talán a kikapcsológomb hiányánál is aggasztóbb azonban, hogy a Google nem érezte szükségét, hogy az elmúlt év során tájékoztassa a felhasználókat, hogy érzékeny adatokat gyűjt róluk. Az eljárás értelemszerűen jócskán túllépi a magánszféra biztonságának szempontjából elfogadható gyakorlatok határát, hiszen a Google közel egy évig felhasználók millióinak helyzetét figyelhette meg percről percre, bármiféle figyelmeztetés nélkül (Fotó: fotolia.com)
