Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-01 / 276. szám, péntek

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. december 1.1 www.ujszo.com A Föld éjszakai mesterséges megvilágításának fényessége és kiterjedése évente 2 százalékkal növekedett 2012 és 2016 között - állapították meg kutatók műholdas adatok alapján. A kutatás során a szakértők egy VTIRS (Visible/Infrared Imager Ra­diometer Suite) nevű rádióméiért használtak, amely a látható és az inf­ravörös tartományban lévő fényt észleli. 2011 októbere óta kering a Suomi-NPP nevű műholdon a Föld körül, segítségével nagyon pontos térképeket sikerült készíteni Chris- topher Kyba, a potsdami Német Ge- otudományos Kutatóközpont mun­katársa szerint, aki a nemzetközi ku­tatást vezette. A műholdas felvéte­lek alátámasztották azt a félelmet, hogy a Föld egyre világosabbá vá­lik. Évente két százalékkal növeke­dett a mesterséges fény intenzitása és az éjszaka megvilágított felszín mé­rete. Globálisan tekintve a mester­séges megvilágítás növekedésének mértéke összefügg a bruttó hazai termékkel (GDP), vagyis a fény­szennyezettség növekedése a fejlő­dő országokban jóval gyorsabb, mint a már eleve fényesebb, gazdagabb országokban - úja az MTI. Néhány kivétellel az éjszakai fény mértékének növekedése Dél- Amerikában, Afrikában és Ázsiában volt megfigyelhető. Csak kevés or­szágban maradt stabil a mérték, ezek közé tartoznak a világ legfényesebb területei, például Olaszország, Hol­Éjszakai fények landia, Spanyolország és az Egye­sült Államok. Az éjszakai fény mennyisége csökkent a háború súj­totta Szíriában és Jemenben. A kamera szenzora azonban az 5 00 nanométer alatti hullámhosszú fényt nem képes észlelni, így néhány, egyre elterjedtebbé váló LED-es fényt nem érzékel. Összehasonlítva a projekt elején készített felvételek­kel így néhány város sötétebbnek is tűnik, holott a valóságban éppen olyan fényesek vagy még fényeseb­bek. A fényszennyezettség így a VIIRS-nél mutatottnál jóval erőtel­jesebb lehet. A szakértők szerint a LED-fények hozzájárultak a fényszennyezettség növekedéséhez. A közösségek, vál­lalkozások és magánháztartások el­sősorban spórolás miatt váltottak az ilyen izzókra. Mivel azonban több és fényesebb lámpát használnak, épp ellenkező hatást érnek el — mondta Kyba. Franz Hölker kutató szerint az embereknél a LED-es fény akár a belső órát is megzavarhatja. Este a nappali fényt a hagyományos izzók­nál jobban rekonsturáló LED-fény elhiteti a testtel, hogy nappal van, ezért ritmusa megkavarodik. A fényszennyezés az állatokat is érinti: az éjszaka aktív gerincesek 30 százalékára, a gerinctelenek 60 szá­zalékára van hatással, de befolyá­solja a növények és mikroorganiz­musok létét is. „Veszélyezteti a bio- diverzitást sok különböző faj - ro­varok, kétéltűek, halak, madarak, denevérek - éjszakai viselkedésé­nek, például a szaporodási és ván­(Wikipedia) dorlási mintázatoknak a befolyáso­lásával” - mondta Hölker. A szakértő szerint a fényhaszná­lat fenntarthatóbb formáiról kelle­ne gondolkodni, arról, „hol, mennyi, milyen intenzitású fény alkalmazható”. Kyba szerint mo­dem LED-es technikák segítségé­vel kétharmadával csökkenthető lenne a fénykibocsátás anélkül, hogy az emberek gyengébbnek ér­zékelnék a fényt. Ä kutatás ered­ményei a Science Advances szak­lapban jelentek meg. A sok fény felfalja az éjszakáinkat Évente két százalékkal növekedett a mesterséges fény intenzitása és az éjszaka megvilágított felszín mérete MTI-HÍR Denevérek és emberek - a múlt és a tudományos jelen A modern tudomány eredményei azt mutatják, a denevérek és az emberek együttélése továbbra is bonyolult (Wikipedia) TUDOMÁNY A denevérek megítélése és az emberek viszonya sosem volt problémamentes - míg azonban az előbbiek inkább az emberek fantáziájára voltak hatással, az emberek aktívan beavatkoznak a denevérek élőhelyeinek körülményeibe. A denevérek már az ókorban is foglalkoztatták az embereket. Ovi­dius Összegzés című művében éjjel harapó denevérekről írt: „Különö­sen az orrhegyet, a fejbúbot, az ujj- végződéseket és a lábízületeket ked­veli, s annyi vért szív ki, hogy az szinte hihetetlen: csak az hiszi, aki saját szemével látja. E fajtának azonban van egy különleges tulaj­donsága, nevezetesen, akit megha­rap, azt a következő vagy a harma­dik éjen újra megtámadja, mégpedig csakis őt, mást nem, fekhet az illető akár száz másik közé is.” Egy másik forrásból, ha lehet, még különösebb részletek tárulnak elénk. Az 1526-ban Arrasban (ma Belgi­um) született botanikus, orvos és egyetemi tanár Charles de l’Écluse Az egzotikumok hat könyvében em­líti Franciscus Lopez Gomara spa­nyol katona és történetíró „tapasz­talásait”. A katona szerint Uraba környékén keselyű nagyságú, rá­adásul mérgező harapású denevérek is élnek, és szerinte két hasznos or­vosság van ezek harapáshelyére, a seb tengervízzel való kimosása vagy pedig a kiégetés. A modem tudomány eredményei azt mutatják, a denevérek és az em­berek együttélése továbbra is bonyo­lult. Az Agriculture, Ecosystems & Environment oldalain jelent meg a Washingtoni és a Kaliforniai Egye­tem kutatóinak figyelemfelkeltő ta­nulmánya a denevérekről. Mint írják, a nagyfokú mezőgazdasági termelés jelentősen korlátozza az adott terület használhatóságát más fajok, köztük a denevérek számára. A különféle vi­dékek sokféleségének fenntartásá­hoz is hozzájárulnak a potenciális kártevők és ezek ellenségei, ragado­zói is. A kutatás abból a felismerés­ből indult ki, hogy noha a denevérek értékes természetes ragadozóknak számítanak a mezőgazdasági kárte­vők elleni harcban, mégis kevés is­meret van arról, hogy az emberi éle- • lemforrások érdekében termelés alá vont mezőgazdasági földek környé­kén a denevérfajok milyen eloszlás­ban és egyedszámmal vannakjelen. A kutatók azt akarták felmérni, hogy Kalifornia állam északi partvidékén a szőlőültetvények megbolygatott környezete mennyire van kihatással a denevérek jelenlétére és mozgására. Ennek legalább közelítőleges felmé­réséhez akusztikai módszerrel ellen­őrizték a denevérek jelenlétét. A vizsgált időszakban, 14 613 denevér (többségében brazil szelindekdene­vérek, a Myotis nembe tartozó Myo- tis yumanensis és a barna kései de­nevér egyedei) áthaladása után be­igazolódott: az emberi tevékenység alá vont területek - ez esetben 21 sző­lőültetvény - közvetlen környezeté­ben és mellettük, ahol még megma­radtak a denevérek élőhelyének ki­sebb foltjai, határozottan aktívabban voltak jelen, mint magukban a terje­delmes szőlősökben. E csekélyebb denevérmozgásoknak a magyarázata szerintük csakis az lehet, hogy élő­helyüket az emberi beavatkozások jelentősen átformálták, lényegében feldarabolták. A kutatók a kapott eredményeik alapján azt a következtetést vonták le, hogy a természetet, a fákat és a cserjéket feltétlenül meg kellene őrizni, illetve helyre kellene állítani a szőlőültetvények mentén annak érdekében, hogy megnőhessen a de­nevérek egyedszáma. Mindez azért is nagyon fontos lenne, mert ezzel és így a mezőgazdasági termelés és a termés védelme is jobb helyzetbe kerülhetne. Csibrányi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents