Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-01 / 276. szám, péntek
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. december 1.1 www.ujszo.com A Föld éjszakai mesterséges megvilágításának fényessége és kiterjedése évente 2 százalékkal növekedett 2012 és 2016 között - állapították meg kutatók műholdas adatok alapján. A kutatás során a szakértők egy VTIRS (Visible/Infrared Imager Radiometer Suite) nevű rádióméiért használtak, amely a látható és az infravörös tartományban lévő fényt észleli. 2011 októbere óta kering a Suomi-NPP nevű műholdon a Föld körül, segítségével nagyon pontos térképeket sikerült készíteni Chris- topher Kyba, a potsdami Német Ge- otudományos Kutatóközpont munkatársa szerint, aki a nemzetközi kutatást vezette. A műholdas felvételek alátámasztották azt a félelmet, hogy a Föld egyre világosabbá válik. Évente két százalékkal növekedett a mesterséges fény intenzitása és az éjszaka megvilágított felszín mérete. Globálisan tekintve a mesterséges megvilágítás növekedésének mértéke összefügg a bruttó hazai termékkel (GDP), vagyis a fényszennyezettség növekedése a fejlődő országokban jóval gyorsabb, mint a már eleve fényesebb, gazdagabb országokban - úja az MTI. Néhány kivétellel az éjszakai fény mértékének növekedése Dél- Amerikában, Afrikában és Ázsiában volt megfigyelhető. Csak kevés országban maradt stabil a mérték, ezek közé tartoznak a világ legfényesebb területei, például Olaszország, HolÉjszakai fények landia, Spanyolország és az Egyesült Államok. Az éjszakai fény mennyisége csökkent a háború sújtotta Szíriában és Jemenben. A kamera szenzora azonban az 5 00 nanométer alatti hullámhosszú fényt nem képes észlelni, így néhány, egyre elterjedtebbé váló LED-es fényt nem érzékel. Összehasonlítva a projekt elején készített felvételekkel így néhány város sötétebbnek is tűnik, holott a valóságban éppen olyan fényesek vagy még fényesebbek. A fényszennyezettség így a VIIRS-nél mutatottnál jóval erőteljesebb lehet. A szakértők szerint a LED-fények hozzájárultak a fényszennyezettség növekedéséhez. A közösségek, vállalkozások és magánháztartások elsősorban spórolás miatt váltottak az ilyen izzókra. Mivel azonban több és fényesebb lámpát használnak, épp ellenkező hatást érnek el — mondta Kyba. Franz Hölker kutató szerint az embereknél a LED-es fény akár a belső órát is megzavarhatja. Este a nappali fényt a hagyományos izzóknál jobban rekonsturáló LED-fény elhiteti a testtel, hogy nappal van, ezért ritmusa megkavarodik. A fényszennyezés az állatokat is érinti: az éjszaka aktív gerincesek 30 százalékára, a gerinctelenek 60 százalékára van hatással, de befolyásolja a növények és mikroorganizmusok létét is. „Veszélyezteti a bio- diverzitást sok különböző faj - rovarok, kétéltűek, halak, madarak, denevérek - éjszakai viselkedésének, például a szaporodási és ván(Wikipedia) dorlási mintázatoknak a befolyásolásával” - mondta Hölker. A szakértő szerint a fényhasználat fenntarthatóbb formáiról kellene gondolkodni, arról, „hol, mennyi, milyen intenzitású fény alkalmazható”. Kyba szerint modem LED-es technikák segítségével kétharmadával csökkenthető lenne a fénykibocsátás anélkül, hogy az emberek gyengébbnek érzékelnék a fényt. Ä kutatás eredményei a Science Advances szaklapban jelentek meg. A sok fény felfalja az éjszakáinkat Évente két százalékkal növekedett a mesterséges fény intenzitása és az éjszaka megvilágított felszín mérete MTI-HÍR Denevérek és emberek - a múlt és a tudományos jelen A modern tudomány eredményei azt mutatják, a denevérek és az emberek együttélése továbbra is bonyolult (Wikipedia) TUDOMÁNY A denevérek megítélése és az emberek viszonya sosem volt problémamentes - míg azonban az előbbiek inkább az emberek fantáziájára voltak hatással, az emberek aktívan beavatkoznak a denevérek élőhelyeinek körülményeibe. A denevérek már az ókorban is foglalkoztatták az embereket. Ovidius Összegzés című művében éjjel harapó denevérekről írt: „Különösen az orrhegyet, a fejbúbot, az ujj- végződéseket és a lábízületeket kedveli, s annyi vért szív ki, hogy az szinte hihetetlen: csak az hiszi, aki saját szemével látja. E fajtának azonban van egy különleges tulajdonsága, nevezetesen, akit megharap, azt a következő vagy a harmadik éjen újra megtámadja, mégpedig csakis őt, mást nem, fekhet az illető akár száz másik közé is.” Egy másik forrásból, ha lehet, még különösebb részletek tárulnak elénk. Az 1526-ban Arrasban (ma Belgium) született botanikus, orvos és egyetemi tanár Charles de l’Écluse Az egzotikumok hat könyvében említi Franciscus Lopez Gomara spanyol katona és történetíró „tapasztalásait”. A katona szerint Uraba környékén keselyű nagyságú, ráadásul mérgező harapású denevérek is élnek, és szerinte két hasznos orvosság van ezek harapáshelyére, a seb tengervízzel való kimosása vagy pedig a kiégetés. A modem tudomány eredményei azt mutatják, a denevérek és az emberek együttélése továbbra is bonyolult. Az Agriculture, Ecosystems & Environment oldalain jelent meg a Washingtoni és a Kaliforniai Egyetem kutatóinak figyelemfelkeltő tanulmánya a denevérekről. Mint írják, a nagyfokú mezőgazdasági termelés jelentősen korlátozza az adott terület használhatóságát más fajok, köztük a denevérek számára. A különféle vidékek sokféleségének fenntartásához is hozzájárulnak a potenciális kártevők és ezek ellenségei, ragadozói is. A kutatás abból a felismerésből indult ki, hogy noha a denevérek értékes természetes ragadozóknak számítanak a mezőgazdasági kártevők elleni harcban, mégis kevés ismeret van arról, hogy az emberi éle- • lemforrások érdekében termelés alá vont mezőgazdasági földek környékén a denevérfajok milyen eloszlásban és egyedszámmal vannakjelen. A kutatók azt akarták felmérni, hogy Kalifornia állam északi partvidékén a szőlőültetvények megbolygatott környezete mennyire van kihatással a denevérek jelenlétére és mozgására. Ennek legalább közelítőleges felméréséhez akusztikai módszerrel ellenőrizték a denevérek jelenlétét. A vizsgált időszakban, 14 613 denevér (többségében brazil szelindekdenevérek, a Myotis nembe tartozó Myo- tis yumanensis és a barna kései denevér egyedei) áthaladása után beigazolódott: az emberi tevékenység alá vont területek - ez esetben 21 szőlőültetvény - közvetlen környezetében és mellettük, ahol még megmaradtak a denevérek élőhelyének kisebb foltjai, határozottan aktívabban voltak jelen, mint magukban a terjedelmes szőlősökben. E csekélyebb denevérmozgásoknak a magyarázata szerintük csakis az lehet, hogy élőhelyüket az emberi beavatkozások jelentősen átformálták, lényegében feldarabolták. A kutatók a kapott eredményeik alapján azt a következtetést vonták le, hogy a természetet, a fákat és a cserjéket feltétlenül meg kellene őrizni, illetve helyre kellene állítani a szőlőültetvények mentén annak érdekében, hogy megnőhessen a denevérek egyedszáma. Mindez azért is nagyon fontos lenne, mert ezzel és így a mezőgazdasági termelés és a termés védelme is jobb helyzetbe kerülhetne. Csibrányi Zoltán
