Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-04 / 254. szám, szombat

8 KULTÚRA 2017. november 4.1 www.ujszo.com Csukás István is a nemzet művésze Budapest. Csukás István író, költő; Kiss Anna költő, drámaíró és Dévényi Sándor építész vehet­te át a Nemzet Művésze elisme­rést Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettestől és Fekete Györgytől, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) leköszönő elnökétől. Csukás István sokműfajú élet­művéért, valamint az ifjúsági iro­dalom kiemelkedő és értékte­remtő gyarapításáért kapta a ki­tüntetést - hangzott el a laudáci- óban. Kiss Anna különleges, népi folklorisztikus elemekkel átszőtt nagy hatású költői világa, a líra és a dráma műfajában is kiemelke­dő életművéért részesült az elis­merésben. Dévényi Sándor a ma­gyar organikus építészet értékei­nek gyarapítása, városképformá­ló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként ve­hette át a díjat. Csukás István (Képarchívum) A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére azzal a céllal hozta létre a Magyar Országgyűlés, hogy a legkiemel­kedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elis­merés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművé­szet, a filmművészet, az építő­művészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszmű­vészet területén jelentős értéket létrehozó, Kossuth-díjas alkotó számára adományozható. (MTI) Cséfalvay és Piaček kiállítása Pozsony. Jövő kedden, 18 órakor kerül sor Cséfalvay And­rás és Martin Piaček Hang me­lege / Föld gyengesége című ki­állításának a megnyitójára a Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeumában. Martin Piaček Bartusz György és Jozef Jankovič tanítványa voít a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen, 2007-től ugyanott a szobor, objekt és installáció tan­szék oktatója. Cséfalvay András festészet, intermediális és mul- timediális művészet szakon ta­nult az egyetemen; egyebek mellett videóinstallációkat ké­szít, zenél és zenét szerez, 2009- ben pedig megkapta az egyik legrangosabb hazai képzőművé­szeti elismerést, az Oskar Čepan- díjat. A két képzőművész állított már ki közösen, új helyspecifi­kus installációjuk kurátora Csanda Máté. A tárlat január 18- ig látogatható a múzeum pozso­nyi székházában, a Brämer- kúriában (Žižka utca 18.). 00 Angyalt talált magának Kassán és Pozsonyban lép fel közös műsorával Presser Gábor és Rúzsa Magdi Az est két főszereplője (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A Megasztár második szériá­jának döntőjén a zsűritag Presser Gábor azt mondta, hálás a sorsnak, hogy hall­hatta Rúzsa Magdi produk­cióját. Sem ő, sem a 19 éves kishegyesi lány nem gondolta akkor, hogy tíz év múlva együtt turnéznak majd. „Úgy kezdődött, hogy Magdi néha fellépett vendégként a szerzői estjei­men. És egyre többen kérdezgették, miért nincs nekünk egész estés közös műsorunk. Aztán három évvel ez­előtt már nemcsak egymás között be­szélgettünk néha erről, hanem a mö­göttünk álló csapat is szervezkedni kezdett” - emlékszik vissza Presser Gábor. Az Angyal mellettem című közös est idén eléri a negyvenes szé­riát, tavaly nálunk is több helyen jár­tak vele. Most ismét jönnek: vasárnap Kas­sán, a Művészetek Házában, novem­ber 8-án pedig a pozsonyi Istropolis- ban lépnek fel. „Éz csak amolyan bo­nusz mindkettőnk életében, hiszen folyamatosan csináljuk a saját dolga­inkat. Viszont úgy van felépítve az est, hogy egyikünk sem cserélhető le. Még három muzsikus van velünk a színpadon a műsor közel felében, a szájharmonika-virtuóz Szabó Tamás, a trombitás/hegedűs Kovács Ferenc és az ütőhangszeres Födő Sándor, ami egy rendkívül szokatlan zenekari fel­állás. Néha olyan intim hangulata van, mint egy szobakoncertnek, néha meg örömzenélés. De persze igen komoly munka van mögötte” - mondja Pres­ser, akivel az interneten fellelhető setlistet is ellenőriztük. Eszerint a Bolond világgal kezdenek, majd jön a Valaki mondja meg, kicsivel ké­sőbb a Rozsdás szög és A csúnya fi­úknak is van szíve. Lesz hat LGT- szám, két betétdal A padlás című mu­sicalből, a legvégén pedig az Egy­szer, Rúzsa Magdi egyik legnagyobb slágere, amelyet „Pici bácsi” írt neki. Remek válogatás - a 24 dal megraj­zolja egy jelentős, markáns hangú dalszerző pályaívét. Aki egyébként csak keveseket enged be ilyen mé­lyen a saját világába. Rúzsa Magdi­val és Falusi Mariann-nal tett kivételt - mindkettőjükkel van közös műsora, közös lemeze. „A legtöbb dalt duóban énekeljük Magdival, van, amit egyedül adok elő, máskor csak zongorakísérő vagyok. Régóta mozgok a szakmában, és ma már megtehetem, hogy csak azzal dolgozzam, akivel szeretnék. Óriási élmény olyan erős énekes karakte­rekkel együttműködni, mint Rúzsa Magdi vagy Falusi Mariann. Ráadá­sul mindketten nagyon szorgalma­sak, bíiják a gyűrődést, és nemcsak a színpadon, a fényben állni jó velük, hanem felkészülni, próbálni is. Azt hiszem, ez minden zeneszerző álma. Mindenesetre jó érzés, hogy kiérde­meltük azt a szeretetet és elismerést, amit az Angyal mellettem-tumé ed­dig hozott”. Presser egyébként csak a Mega­sztár döntője után ismerkedett meg személyesen Magdival, a verseny alatt nem „vegyült” senkivel, a stáb­bulikra sem járt - pont azért, hogy a személyes ismeretség ne befolyásol­ja. Akkoriban még hitte, hogy ez a formátum működőképes és hasznos a fiatalok számára. Azt mondja, ha most indulna egy olyan műsor, amely tényleg a tehetségkutatásról szól, akár részt is venne a zsűri munkájában. „Mint minden sikeres kezdemé­nyezés, ez is túlbuijánzott, mostanra inkább valóságshow-ra vagy szap­panoperára hasonlít. Ha újra arról szólna a történet, hogy megismeijük, mekkora tehetségek készülődnek er­re a pályára, elgondolkodnék egy ilyen felkérésen, mert szívesen segí­tenék a fiataloknak, amiben tudok. Nagy zenefogyasztó vagyok, gyak­ran bolyongok a YouTube-on, és rengeteg izgalmas zenére bukkanok. Fel szoktam jegyezni magamnak azokat, akik tetszenek, hogy vissza­kereshessem őket, de olyan széles a kínálat, hogy ritkán adódik erre al­kalom. Azért nem mondok most ne­veket, mert senkit sem akarok befo­lyásolni, hiszen lehet, hogy még 30-40 hasonló szintű produkció el­érhető a neten, és közülük három­négy sokkal jobban tetszene, mint akiket említenék. Soha nem a teljes palettáról választunk. Azt viszont si­mán megmondom, hogy az aznap es­ti versenyzők közül ki tetszett nekem a legjobban. Mert abban az esetben mindenki láthatja, milyen felhozatal­ból választottam.” Presser szerint egyszerre jó és frusztráló is, hogy tízezrével nyü­zsögnek a neten a jobbnál jobb elő­adók. Amikor másokat hallgat, álta­lában igyekszik belemerülni a zené­be, nem akar szakmai füllel elemez­ni. De persze a zenész ember nem mindig tudja kiküszöbölni, hogy sza­bad idejében is zenész legyen. „Ma már akkora a kínálat, hogy a hallgatók többsége nem is tudja, mi szól éppen. Megváltozott a zene sze­repe az emberek életében. Ugyan­olyan dömpingáru lett, mint a csoko­ládé vagy a sör. A rádióadók száma elenyésző ahhoz képest, hogy hány­féle csatornán lehet zenéhez jutni a világhálón. A zenehallgatási szoká­sok ezáltal nagyon megváltoztak. Az ember kiválogatja a neki tetsző dol­gokat az IPadjére, és ha egyféle ze­nére rákattint, rögtön felkínálnak ne­ki a képernyőn húsz hasonló stílusú előadót. Ez azt jelenti, hogy az em­berek előbb-utóbb, már csak kénye­lemből is, nagyon egysíkú zenét fog­nak hallgatni. Még a kritikusok is specializálódnak valamilyen stílusra, mert képtelenek az összesét követni” - állítja Presser, aki végül elárulta ne­künk, mivel foglalkozik mostanában. Nos, van húsz-egynéhány új dala, amelyeket csokorba gyűjtöget. Az album szó ellen ugyan szerényen til­takozik, mondván, hogy mára jelen­tését vesztette ez a szó, de hát ugyan mi másnak nevezhetnénk egy mar­káns dramaturgiai ívvel rendelkező, kerek egészet képező, kontextusba helyezett dalsort? Bizony, erre még mindig az album ahelyes szó... r Kiss Márti sikere a VUB festészeti versenyében TALLÓSIBÉLA Pozsony. A dunaszerdahelyi Kiss Márti második helyezést ért el a VÚB Alapítvány fiatal művészeket támogató, idei festészeti versenyében. A versenybe 35 éves korig jelent­kezhetnek a művészek. Ez évben 118 alkotó küldte be egy-egy munkáját a felhívásra, ebből a döntőbe húsz művet válogatott be a nemzetközi zsűri, melyet Jane Neal brit művé­szettörténész, kurátor vezetett. Kiss Márti a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének a tagja. Több csoportos és egyéni ki­állításon tűnt ki erős ábrázolásmód­jával: a természetet megörökítő és a vidéki létet állatképekkel bemutató vásznaival. Ideje aludni menni című, második díjas festménye ennek a so­rozatnak egy újabb remek darabja. A szarkasztikus kép főszereplője a ba­romfiudvar királya, a kakas. Körülöt­te a falusi zűrzavarszínházban komi­kus helyzetek láncolatával zajlik az élet. Kiss Márti az emberi viselke­désformákra, jellemekre rávetíthető baromfiudvari körülményeket sajá­tos módon ábrázolja, a festés anya- giságában is autentikusságra töre­kedve. Díjnyertes festménye vászná­ra is felkerültek a festékrétegbe ele­gyítve különféle matériák a baromfi- udvarról, beleértve a tyúkürüléket. „Amikor jelentkezünk egy ver­senybe, mindenképpen ott lebeg előttünk a reális esély. Erről a díjról mégis inkább csak álmodni mertem - mondta Kiss Márti kérdésünkre, hogy' milyen érzésekkel vette át a jutalmat. - Azokat a pályázókat gondoltam esélyesebbnek, akik művészeti egye­temeken végeztek. A második helye­zést óriási eredménynek érzem ezért is, de azért is, mert ebben a verseny­ben tényleg a kép látványvilágát és eredetiségét értékelték. Olyan művel indultam, amely közel áll hozzám, s amely témában, technikában és kivi­telezésében is jellemzi a munkássá­gomat. A kakas kukorékolása a haj­nalt jelzi. Csakhogy túldolgozott, ki­merítő mindennapjainkban a hajnal­hasadás nem az ébredést hozza el, ha­nem sokkal inkább azt a pillanatot, amikor ideje aludni menni.” A döntősök alkotásai november 11 - ig láthatók a Nedbalka Galériában. Ez évben 118 alkotó küldte be egy-egy munkáját a VÚB Alapítvány fiatal művészek számára indított festészeti versenyébe. Kiss Márti Ideje aludni menni című festménye második díjat nyert. (Fotó: a művész archívuma)

Next

/
Thumbnails
Contents