Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
ixff KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Dobókaszára lasszóval ÍIAfítA KATMI KORNÉL mjwm Mik azok a galaxisok? V arga Bálint Zsé meg a haverok című könyvének története egy kis faluban játszódik, melyben van egy parányi iskola, egyeden főutcája van csupán, annak közelében pedig van egy fürdésre és sok más dologra alkalmas tó. A főhős Zsé, azaz Zsigmond, aki a szüleivel a fővárosból költözött a településre. A regényből megtudjuk, hogyan alkalmazkodik a jövevény az új haverokhoz, valamint a tücskökhöz, a bogarakhoz, a sárkányokhoz és a kecskékhez - a falusi léthez. A sárkányokkal - amelyek kizárólag csak lányokat esznek - kezdődik minden bonyodalom, mert Zsé és a haverok ellentétesen vélekednek arról, léteznek-e. Csapdát kell ásni, és ha beleesnek, akkor vannak sárkányok - így döntenek. Miközben készül a sárkányfogó, Endrével, a remek házőrző kecskével is sok a vesződség. Ajándékba kapta a család, amikor beköltöztek falusi otthonukba. De Zsé akadémikus papája és Endre nem tudnak megegyezni, jó ideje megy köztük a huzavona, mert ahányszor a papa humánus módon meg akarja fejni a jószágot, az patájával megcélozza a papa fogát. Kettejük viszálya is közrejátszik abban, hogy ki végzi a fa alatt ásott sárkánycsapdában. A sárkányok mellett nindzsák is megjelennek Zséék környezetében, hogy az egész falut nagy nindzsaedzőtáborrá alakítsák, hogy legyőzzék Lord Kardamomot. De miután egy elhajított nindzsakard galibát okoz, Zsének meg a haveroknak új szórakozás után kell nézniük. Közben Zsét olyan dolog is utoléri, amelytől pont ott fáj neki, ahol a póló zsebe van. Ám nemcsak fájdalmas felsülések, és nemcsak vicces hőskalandok, huncutságok meg zsiványságok helyszíne Zséék új lakóhelye. Köznapi dolgok is történnek itt, Zsé akadémikus papája a tabletjén olvasott instrukciók szerint javítja a tetőt (csak úgy hullanak a cserepek!), a mama, a magyar szakos tanárnő pedig szilvás gombócot főz vagy (ha nincs jó kedve) palacsintát süt, esedeg (ha valakivel nem akar beszélni) töltött cukkinit készít a nyári konyhában. Előfordul az is, hogy a macska megeszi a cinkéket és a gerlék tojásait. A fíínyírós Giza nénit pedig az elektromos, a benzines és az felturbózott önjáró fűnyíró működésével ismerkedik. A szomszéd hajnalok hajnalán föl-le pöfög a földjén a traktorával, és Zsé, aki éjszakai álmából az éktelen zajra riad fel, el sem tudja képzelni, hogy miért teszi ezt. A megélhetéshez szükséges mindennapi munkálkodások rendjét- soráť rejtélyektől hemzsegő bájos históriák tarkítják. Ezekből kiderül, mi köze van az érthetetlenül beszélő Kaszás Embernek (aki nem a Halál Nagy Kaszása) és a félszemű fehér oroszlánnak ahhoz, hogy nem lett madárbarát Zséék kertje, melyben falura érkezésükkor állig állt a gaz, tisztára, mint a szavannákon. De arra is fény derül, hogyan kerül a láma a kukoricásba, szájában a Kaszás Ember zoknijával. Élményszerű leírást kapunk arról is, hogyan kell speciális dobókaszával darázsfészket megsemmisíteni, és a fán fennakadt dobókaszára lasszóval vadászni. De azt is elárulják a tősgyökeres falusiak, hogy mikor eszik ebédre magányos kenyeret a baromfiudvarban járadan városi ember, aki a természetes élelmiszerekért és a jó levegőért költözött vidékre. Ennyiből is kiderül, hogy egy városról származó, belevaló kiskamasznak (de nem csak városinak) tengernyi kalandot, csodálatosan gazdag, eseménydús, fordula» Varga Bálint Újságíró, író. 2013-ig egy magánnyomozó-irodának dolgozott. 2005-ben jelent meg első könyve, a Magándetektívek. Több mint negyven krimit, valamint ifjúsági regényeket fordított. A Kolibri Kiadónál jelentek meg ifjúsági krimijei, a Váltságdíj nélkül (2015) és az Amit végleg kitörölnél (2016). tos kamaszkort tud nyújtani egy olyan kisfalu is, melyben csak egy parányi iskola van, egyeden főutcája van csupán és egy tava. Ha vannak haverok - és azok mindig társulnak az emberfiához - meg jó fej szülők és más felnőttek, varázslatos események helyszíne lehet a nyári falu, ahol kovbojcsapat üldözi sziú indiánok vérszomjas törzsét. Erős fűszer adja ennek a könyvnek az ízét: az, hogy Varga Bálint a kiskamaszok nyelvén, a jó fej felnőttek hozzáállásával, finom, intelligens humorral és szellemes furfanggal mesél el egy egyszerű, de nagyszerű élményt nyújtó, egy szuszra elolvasható, kedves mai történetet. A szerző abszolút érzi a falu miliőjét, ismeri az állatok viselkedését, természetét, a falun élők szokásait (például, hogy miként kell levegyezni az ecetfát), és könnyeden, de dinamikus stílusban ad közre olyan sztorikat ebből a közegből, amelyekben a valóságot színes kalandok szőttesévé változtatja a gyermeki fantázia. E kiszínesített hétköznapi kalandokról szóló apró sztorik mindig jóízű nevetésre gerjesztő poénokkal végződnek. Jó olvasni olyan mókás dolgokról, amelyek a mai valóságban történnek, egy aprócska faluban, nádasban, tó körül, bozótosban, kukoricásban, és amelyekben olyan karakteres figurákkal — különcökkel, csodabogarakkal — esnek meg a csacskaságok, akik közöttünk élnek. (Ki ne látott volna falun Kaszás Embert, aki régi biciklijén ül, magában motyog, és olyan lassan gurul, hogy aki látja, mindig attól fél, hogy egyszer leesik - húsvér ember, aki alapján egy élet- és magatartásforma értelmezhető. Olyan „gyermekriasztó” figura ő, akitől illemtudóan kérdezik: „A bácsinak most akkor bántani tetszik minket?”). Jó belefeledkezni ebbe a kiskamaszok őrültségeivel, valamint a velük cinkosságot vállaló szülők és más felnőttek jóindulatával átszőtt történetbe. A könyvből abszolút pozitív életérzés árad, aminek köszönhetően olvasóként otthonosan, jól érezhetjük magunkat a szövegben korhatár nélkül - gyerekek, kiskamaszok, felnőttek egyaránt. A Zsé meg a haverok kikapcsol, szórakoztat és sok mindenre megtanít az életből. Tallósi Béla Varga Bálint: Zsé meg a haverok Kolibri Könyvkiadó, 2017 96 oldal R ókák + asztrofizika = az év legcukibb tudományos gyerekkönyve. Avagy többé senkinek nem kell aggódnia, mit válaszoljon, ha a gyereke egyszer megkérdezi tőle, hogyan is születnek a csillagok. Farkas Róbert óvodásoknak szánt „rókás könyvének” meseszerű a története. Az Astronaut néven ismert grafikust kiskora óta lenyűgözték a világűr csodái és rejtélyei, kislánya születése után pedig megfogalmazódott benne a gondolat, szeremé valahogy neki is átadni ezt a lelkesedést. Illusztrátorként egy könyv- sorozat jutott az eszébe, s mivel kedveli a vadon élő állatokat, főhősnek a ravasz észjárásáról ismert rókát választotta. A könyv tavaly novemberben közösségi finanszírozásnak köszönhetően jelenhetett meg — angolul. A magyar kiadók ugyanis csekély érdeklődést mutattak iránta, és Farkas Róbert nagyobb fantáziát látott az angol nyelvű piacban. A szöveget egy új-zélandi író, Scott Alexander Young fordította angolra, és Raffai Péter, az ELTE atomfizikai tanszékének asztrofizikusa lektorálta. Miután az egyik pénzgyűjtő oldalon gyorsan összejött a nyomda által minimálisan megszabott 300 példányra a pénz, az angol kiadás sikere a magyar kiadókat is megmozgatta, így idén magyarul is megjelenhetett az Eszes róka meséi sorozat első része, az Első könyvem az univerzumról. A könyv gyönyörű. Minden páros oldalon egy álomszép rajz található; Rókapapa és a kisróka meghitt pillanatai nem csak a gyerekekre lesznek hatással. A világűr színvilága kissé eltér a Hubble űrtávcső látványos képein megszokottól, de aki hiányolná a több sárga ragyogást, annak megsúgjuk, a Hubble eredetileg fekete-fehér képeket készít. A szövegnek nagyon jót tesz, hogy a szerző laikus, így sosem bonyolítja túl a mondandóját. A magyarázatokhoz nagyon sokszor a hétköznapi életből vesz hasonlatokat (az univerzumban több csillag létezik, mint ahány homokszem van a Föld összes tengerpartján; a Nap olyan, mint egy tábortűz; az atomok úgy állnak össze molekulává, sejtekké, majd egy szervezetté, ahogy egy tócsából ér, az érből patak, a patakból folyó, a folyóból pedig tenger lesz), így a szöveget felolvasó felnőtt és a felolvasást hallgató gyerek sem fogja elveszteni a fonalat. Rókapapa és a kisróka beszélgetése mellett minden oldal alján olvashatunk néhány - szintén nagyon közérthető formában tálalt - érdekes adalékot is, ami még az univerzum és az asztronómia iránt érdeklődő felnőttnek is szolgálhat újdonsággal. Tudták például, hogy a Földet a Hold mellett egy kisbolygó is kíséri, a 3753 Cruithne? (Nem egészen úgy, mint a Hold, de kicsit mégis, mert ugyan nem a Föld körül kering, de közel ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld.) Tény, hogy akadhatnak olvasók, akiknek világnézeti problémáik lesznek a könyvvel, akik számára túl meredek az állítás, hogy „mindannyian a csillagokból jöttünk”, és „a Hold a te testvéred is” - még a kisróka is érteden- kedik ezen kijelentéseket hallva. Rókapapa azonban kifejti, hogyan is érti ezt, ezzel gyakorlatilag elmagyarázza az ősrobbanás elméletét a kisrókának. Farkas Róbert saját bevallása szerint nem tudományos munkát akart írni, célja az volt, hogy felkeltse az érdeklődést az asztrofizika iránt, és ez ragyogóan sikerült neki. Rövid magyarázatai pont arra jók, hogy újabb kérdéseket vessenek fel. A könyv mottója is az: „Kérlek, sose felejts el kérdezni!” Ezt a tanácsot pedig kortól függetlenül érdemes megfogadni. Bőd Utanilla Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról - Hogyan születnek a csillagok? Kolibri, 2017 36 oldal Felhő és Hold, a két Maugli „Egy nagyvárosi Maugli-törté- netet tartasz a kezedben” - üzeni a könyv fülszövege. Egy csónakban két csecsemő lebeg a jeges vízben: egy fiú és egy lány. Az elárvult Felhőt és Holdat egy Budapestre erősen hasonlító város állatkertjének farkasgondozója veszi magához - aki maga is félig farkas és titokban felneveli őket. Gólem nem igazán társasági lény, így Ezüstbundát és Agyart kéri meg, hogy segítsenek gondoskodni a gyerekekről. Ok és az állatkert további lakói lesznek a kicsik tanítómesterei. A farkasok a falka törvényeire tanítják őket, a fókák segítségével nagyszerű 79 Úszni a fókáktól tanulnak, beszédórákat egy papagájtól vesznek. úszókká válnak, beszédórákat egy papagájtól vesznek. Az ikrek persze megtanulják az állatok nyelvét is, és amikor nagyobbak lesznek, kimerészkednek a városba. Felhő szerelmes lesz egy fiúba, akit egy gonosz gyárigazgató elrabol. Felhőre, Holdra és társaira vár a feladat, hogy megtalálják és kiszabadítsák. Az izgalmas kalandban szerencsére segítségükre vannak az állatkert lakói is. A betondzsgungel könyve szép történet a szeretetről, a kapcsolatokról, az összetartozásról, az első szerelemről. Kalandokban sem szűkölködik, ráadásképpen pedig tele van jó szándékkal és humorral. Ácsai Roland: A betondzsungel könyve Holnap Kiadó, 2017, 168 oldal
