Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. XI Mefisztó Gyíklapajon S epsi Lászlót már régóta könyvjelzőt kapott a fejemben lévő böngészőben. Igyekszem minden szövegét elolvasni, legyen szó kritikáról, blogbejegyzésről vagy regényről. Sokszor megtörtént, Hogy a pe- remműfajok pereméről tudósító szerzőtől hallottam először egy- egy könyvről, filmről, azonban mégsem az ismeretterjesztő vonalon vett meg, hanem szellemes, vagány, eredeti stílusával és szokatlan, új kérdésfelvetéseivel. Az utóbbi időben - elsősorban - a Műút folyóirat Holtsáv rovatában (melynek szerkesztője is egyben) olvashatják őt, rendszeresen ír kritikákat a Filmvilág magazinnak, nemrégiben pedig a mancs.hu-n jelentkezett egészen unikális írásokkal a parakulturális parablogon, a Paratékán. Az első két regénye közé meglehetősen hosszú szünetet iktatott be, a Holt istenek kora 2003-ban jelent meg, a Pinky 2016-ban, időközben, 2015-ben Az éjszaka réme című mesekönyvvel jelentkezett. Legfrissebb könyvét, az Ordögcsapás című ifjúsági regényt a fiatal olvasókat megcélzó Tilos az A Könyvek idén hozta ki. Megelőlegezem, a fiatal olvasók, a tizenévesek szeretni fogják az Ordögcsapást. Adva van egy agyas, a valóság és képzelet határán imbolygó sztori: egy rejtélyes figura, Szandor Mámon fausti szerződést kínál három átlagos vidéki fiúnak, akiknek az első koncertjét egy áramszünet taccsra vágta. A lelombozott tizenévesek egykedvűen sörözgetnek, amikor felbukkan Mámon, és csábító ajánlattal kínálja meg a pocsék hangulatban lévő kompániát, kitörési lehetőséget, hírnevet és sikert ígér a fiúknak. Az, hogy mindezért milyen ellenszolgáltatást vár, egyelőre homályos. A sivár vidéki hétköznapoknak vége van, amikor az egyik fiú kishúga eltűnik. Vörös egészen biztos benne, hogy Mámon ragadta el a hugit. Elkezdődik a hajsza, a játék, melynek tétje ezúttal valós; nem biztos, hogy a game over után is van lehetőség újrakezdeni. Vörös, bár idősebb, mint a Rozsban fogó (avagy Zabhegyező) Holden Caulfieldje, ő is cinikusan viszonyul a felnőttek világához, és felelősséget érez a kistesóért. A másik ok, amiért szerintem az ifjú olvasók körében népszerű lehet a regény, a nyelvhasználatban keresendő. Az autentikus laza szleng döccenések nélkül viszi előre a történetet. Nemcsak a párbeszédekben, de a leírásokban is érzékletesen kifejező: „Hajnalodon. A nap Mámon tanyája mögött kelt fel, és olyan színűre festette az eget, mint a vodka-narancsos hányás a szalagavató másnapján.” A fiatalok életét meghatározó tömegkultúra aránytévesztés nélkül teremti meg az ismerősség érzését a regényben. Irodalomórán a tanár pedig elmondhatja, Faust doktorhoz Szandor Mamonon át is vezet út. Sánta Szilárd Sepsi László: Ördögcsapás Tilos az Á Könyvek, 2017 294oldal Nincsenapám, seanyám Ha egy szobából nincs kiút, ha az életünk egy árulástól csöpögő cseppkőbarlang, ha tohonya élettárs-zsírszobrok feszülnek az ajtónknak, még akkor is meglepő menekülési iránynak tetszik a 20. század elejének magyar irodalma. Karinthy és Kosztolányi, a két macska, akikben a főhős tinédzserleány lelki társait, legjobb barátait és mókakomáit tiszteli, pótolni hivatott az elvált apát, a saját függőségével küzdő anyát és a többi családi árulót. Szabó Borbála regényében mindenki Geréb A Pál utcai fiúkból, és a címadásra sincs esélyesebb jelölt József Attilánál. Elhallgatások, önbecsapások, félrenézések, szolid pánikrohamok — a Nincsenapám, seanyám kamasz hősnője akár egyetemi disszertációt írhama egy disz- fimkcionális család mindennapi működéséről. Nem csoda, ha alkoholista anyja és a zombisodó Kálmán elől rendre a szobájában keres menedéket, melyet két macskájával, Dezsővel és Fricivel oszt meg, akik egy idő után kísértetiesen hozzák a magyar irodalom két rkonikus alakjának minden heccét és irodalmi bravúrját. A könyvet el kell olvasnia mindenkinek, akit valaha elárultak, aki kiszolgáltatottnak érzi magát, aki kétségbeesetten kuksol a szobájában az íróasztala alatt (tehát a többségünknek), mivel e kötet szerzőjében végre ők is lelki társra, legjobb barátra és mókakomára találhatnak. A történet hőse egy tinédzserlány, akinek az életben minden összejött. Alkoholista anya, alkoholista nevelőapa, egy felelősséget nem vállaló apa és egy nagymama, aki vagy buta, vagy csak annak tetteti magát. A szobája összenyomja, mindenki magára hagyja, ő közben megpróbál arra gondolni, hogy előtte az élet, még bármi lehet, akár minden sokkal-sokkal jobb lehet, mindenki eltűnhet az életéből, az egész élete eltűnhet és kaphat egy újat. Egy sokkal jobbat. „Megrázó és humoros, mély és felemelő, felnőttes és gyerekes. Folytathatnám a látszólagos ellentétek sorát, de mivel ez jóval sekélyesebb lenne, mint a regénynek akár egyeden mondata is, ezért abbahagyom. Inkább olvassátok el magát a művet! Össze sem lehet hasonlítani az ajánlóval. Azt ugyanis egy komoly, tehetséges, igazi író írta” - vélekedik Litkai Gergely. Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám Tilos az Á Könyvek, 2016 288 oldal HA DÖNTÉSHELYZETBEN VOLNA, AZ UTÓBBI ÉVEKBEN MEGJELENT IFJÚSÁGI IRODALMI ALKOTÁSOK KÖZÜL MIT EMELNE BE A TANTERVBE, MIT TANÍTANA SZÍVESEN, AJÁNLOTT OLVASMÁNYKÉNT MIT ADNA A GYEREKEK KEZÉBE? Farkas Adrianna A komáromi Selye János Gimnázium magyar szakos pedagógusa Sajnos van bennünk, magyartanárokban bizonyos görcs, ha ezt a kérdést halljuk. Tudjuk, hogy „tartanunk kell" egy bizonyos irodalomtörténeti rendet, Homérosztól kell elindulnunk, és az érettségiig el kell jutnunk a kortárs irodalomig. Mégis kimondom: igenis valamilyen módon szűkíteni kellene! Sokat hallottam az elmúlt években, hogy számtalan klasszikusunk, a Csongor és Tünde vagy akár a Bánk bán mára élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára. Sajnálatosnak tűnhet, de egyetértek... Adjunk teret a gyereknek az olvasáshoz! Beszéljenek az órán a kedvenc művekről, amit olvastak, ajánlják a többieknek is, akár rövid könyvajánló formájában! És ha az éppen a Trónok harca, Lackfi versei vagy éppen egy gyengécske krimi, ám legyen! Hiszen tulajdonképpen mindegy, mit olvas a gyerek tizenévesen, a lényeg úgyis az, hogy a lehető leghamarabb ráérezzen az olvasásban rejlő lehetőségekre. Egy idő után így el fog jutni az igényes irodalomig. Tapasztalataim alapján a középiskolások a modern, 20. századi irodalmat, a Nyugat 1. nemzedékének íróit, költőit kedvelik leginkább. Kosztolányit, Karinthyt például, eljutva aztán Weöres Sándorig, Örkényig, Radnótiig. Szerintem ennek a listának kellene húzódnia a jelenkor felé! És hogy legalább egy konkrét ifjúsági irodalmi művet is említsek: ajánlanám Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám című regényét, talán azért, mert az előbbiekben Kosztolányit és Karinthyt említettem, ebben a különös műben pedig két szereplő épp az ő bőrükbe „bújik"... Petrezsil Noémi Az ipolysági Szondy György Gimnázium magyar szakos pedagógusa Leiner Laura A Szent Johanna gimi című könyvsorozatával foglalkoznék szívesen. A való életről, a tanulók mindennapjairól szól, emellett szépirodalmi alkotásokra tett utalásokkal tarkított alkotás. A ponyvától jutunk el a szépirodalom olvasásához, az olvasóvá neveléshez. Több diákom is jelezte, a könyv hatására olvasták el többek között Salinger Zabhegyezőjét vagy Joseph Heller A 22-es csapdája című művét. Kell ennél több a mai világban? Kulik Szilvia A pelsőci Dénes György Alapiskola magyar szakos pedagógusa Én a régi generációhoz tartozom, a népmese híve vagyok. Annyi negatív inger veszi körül a ma gyermekét, hogy sokszor kapkodja a fejét, nem tud odafigyelni saját magára, nem tud nyugodtan megülni. Nem tud különbséget tenni jó és rossz között. Minderre jó a magyar népmese. Tehát ha rajtam múlna, ezekből válogatnék. De ha az utóbbi években megjelent ifjúsági irodalmi alkotások közül kellene válogatni, akkor olyan műveket tennék a tantervbe, amelyek a gyerekek mindennapjait dolgozzák fel, amelyek az ő napi gondjaikat érintik, amelyek segítenek feldolgozni az ő problémáikat. Olyan művekre van szükség, amelyek valamilyen irányt mutatnak nekik. Erre jók az ún. életmesék, az élet írta történetek, hogy érezzék, nincsenek egyedül a saját problémájukkal. Mészáros Ilona A nagymegyeri Corvin Mátyás Gimnázium magyar szakos pedagógusa Leiner Laurától A Szent Johanna gimi című regénysorozatot ajánlanám, mert a fiatalokról szól. Az olvasók a szereplőkkel együtt nőnek fel. Feldolgozza a mai fiatalság aktuális problémáit, és egy adott megoldási formát mutat. Olvasmányos, modern nyelvezete van. Olyan tabutémákat is tárgyal, amelyekről egyébként nem beszélnénk, és a mai fiatalok igénylik, hogy valakivel megvitathassák a problémáikat. A szereplők nagyon szerethe- tők, sokszor azonosulni lehet velük. Nagyon humoros és egyben megható olvasmány. Az egyik végzős tanítványom mondta: „Újból járok suliba, ha tananyag lesz!" Matus Mónika A szenei Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója, magyar szakos pedagógusa Lehet, hogy meglepő, de komolyan gondolom, hogy a kötelező olvasmányok a kollektív tudatunk részei lettek, és hiszek benne, ahogyan Kányádi is hiszi, hogy Pannoniustól Jókaiig (Esterházyig) bárkit (persze: jót!) lehet érdekesen és értékesen tanítani. Az utóbbi években megjelent ifjúsági irodalom alkotásai közül sokat szemelvényként beemelnék az ötödikes-hatodikos irodalomkönyvbe, tananyagként is akár, esetleg ajánlott olvasmányként. Nagyon jól indult az Időfutár, aztán sajnos ellaposodott. Kihagyhatatlan Berg Judit Ruminije. Békés Pál és Darvasi László is megkerülhetetlen, Varró Dániel Maszat- hegye már klasszikus. Nemcsak a mátyusföldiek és a felső-csallóköziek számára válogatnám be Feliinger új kötetét, az Ilka várát, és nemcsak a pozsonyiaknak B. Mánya Ágnes Lech- nerét, hanem mindenkinek, s hogy a líra se maradjon ki, biztosan beválasztanék néhány verset Lackfi János Robban az iskola című kötetéből (jó tőle a Szerelmi nyomozás is). Jöhetnének Szabó T. Anna fordításai, Erdős Pál hihetetlen élete (A fiú, aki imádta a matekot), de az összes Michael Ende, aztán Neil Gaiman Szerencsére a tej című története, de akár Doktor Proktor pukipora is Jo Nesbotől, sőt, Dávid Ádám Millennium expressze, valamint - hogy a nagyobb diákokat és a ponyvát se hagyjuk ki - Böszörményi Gyula Gergő-so- rozata után akár Ambrózy báró esetei is... lehet felhördülni. Ja, akkor Fábián Janka boszorkánytörténetei is idekívánkoznak... meg a Vándorsólyom kisasszony Ransom Riggstől. De látom, elfutott velem a ló... pedig hatodikos fiam klasszikusainak (a Tüskevártól a Téli berekig, A láthatatlan embertől az Indul a bakterházig) legjobb részei - habár rég íródtak - is felkelthetik az olvasni szerető ember figyelmét. Meg azét is, aki még nem szeret olvasni, de szereti, ha felolvasnak neki. Lehetőleg minden este.
