Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. IX Klasszikus szépirodalom és hazai szerzők kötetei sorakoznak a Jakubecz-Reiter házaspár könyvespolcán. Jakubecz László előadó- művész, a Pátria rádió műsorvezetője fontosnak tartja, hogy az ember élete megfelelő szakaszában és a kedvező pillanatban találjon rá a meghatározó erejű olvasmányokra. Feleségével, Évával és fiuk, a kis Marci társaságában beszélgettünk arról, hogy mit olvas szívesen a család és milyen kötet az értékes karácsonyi ajándék. M arci lassan tapasztalt karácsonyozó, hiszen ez már a harmadik ünnep lesz, amit együtt tölt a család. A nappaliban ülünk a régi, faragott támlájú karosszékekben, a szoba egyik falát könyvekkel teli polc foglalja el. Hangulatos olvasószobaként is szolgálhat a helyiség, most azonban főképp Marci birodalma. O is lapozgatja már a könyveket. Az övéi ugyan még nem a könyvespolcon, hanem számára hozzáférhetőbb helyen vannak, egy nagy világoszöld dobozban, aminek a tartalmát Marci egy mozdulattal a szőnyegre borítja. Leporellók és játékos állatfigurákkal teli mesekönyvek kerülnek elő. Marci a meséket és a mondókákat főleg alvás előtt szereti hallgatni, az anyuka az esti mesemondó. „Azt szereti a leginkább, amikor a történetet a saját szavainkkal meséljük neki - mondja Évi -, a Török és a tehenek a kivétel, ezt Móricz Zsigmond olyan zseniális ritmussal írta meg, hogy Marci kedvence lett. Minden este elmondom neki.” Miután szemrevételeztük Marci kincsestárát, a felnőttek gyerek- és kamaszkorát meghatározó olvasmányélményekre terelődik a szó. „A Vukot és a Bambit lemezről hallgattam, mindkettőt nagyon szerettem, Csákányi László hangja Karak szerepében ma is a fülemben cseng. Gyerekkoromban apu sokat olvasott nekem esténként, ez nagy hatással volt arra, hogy olvasó ember váljon belőlem. Ami szintén erősen megmaradt bennem, az már pár évvel későbbi élmény, a Légy jó mindhalálig” - meséli Laci. Felmerül a Winettou, az Egri csillagok, elhangzik Mikszáth Kálmán és Rejtő Jenő neve is. „Tizenöt-tizenhat évesen már magam keresgéltem. A meghatározó könyvek mindig jókor találtak rám. Ilyen volt Márquez Száz év magánya. Az pont az az időszak volt, amikor az ember először szerelmes, és igazán mély nyomot hagynak benne az intenzív érzések.” Mennyire egyezik a házaspár irodalmi ízlése? .Alapvetően hasonló az ízlésünk, bár engem jobban foglalkoztat a polgári irodalom - mondja Évi. - Márait, Szerb Antalt szeretek olvasni. Az arisztokratikus közeg vonz, az elefántcsonttornyukba zárkózó írók és költők, míg Laci az avantgárd irodalmat is szereti.” Laci jelenleg Kassák Lajos önéletrajzi regényét, az Egy ember életét olvassa. ,A- könyv szerint tizenkét évesen elhagyta a gimnáziumot, ahol tanult, hogy inasnak álljon. Számomra az az izgalmas ebben a történetben, hogy miként lesz európai mércével mérve jelentős művész egy szegény családban felnövő fiúból. És az, hogy ebben milyen szerepet töltött be a munkásmozgalom.” Kassák Lajos története más szempontból is kulcsfontosságú most Laci számára. Részt vesz ugyanis egy dokumentumfilm készítésében, amely az érsekújvári születésű író fiatalkorát és pályája kezdetét dolgozza fel. Közben megkérem Évit és Lacit, hogy válasszanak a könyvespolcról néhány olyan könyvet, amelyek valamilyen okból fontosak számukra, és szívesen ajánlanák másoknak is. Jakubecz László könyvespolca Nagyon erős olvasmányélmény, mert egy szlovák író szemszögéből mutatja be az itteni magyarokat. Ez Pavol Rankovtól a Szeptember elsején. Elsőként egy klasszikus, Heinrich Bölltől az Égy bohóc nézetei kerül az asztalra, amit Laci vett le a polcról. „Vetekszik Márquezzel és Hessével, két másik nagy kedvencemmel. Ezt is gimis koromban olvastam először, később többször tértem hozzá vissza. Hans Schnier, egy bohóc életéről, szerelméről és bukdácsolásáról szól, aki épp élete nehéz szakaszát éli. Nagyon-na- gyon közel áll hozzám ez a könyv, mindenkinek ajánlom, aki szereti a mély irodalmat, de nem feltétlenül fárasztó olvasmányt keres. Nemrég olvastam el ismét, és teljesen más élményt nyújtott, mint annak idején. Fiatalként inkább az érzések, a hangulat, a regény sodrása hatott rám. Ahogy idősebb az ember, másfajta összefüggésekre figyel.” Közben Évi is visszatér néhány könyvvel a kezében: Egy fehér borítójú, elegáns kötetet nyújt felém. A címe Pozsony, régi képeslapok tanúsága, szerkesztője Július Cmorej. A könyv gyönyörű, régi képeslapokon követi nyomon Pozsony történetét, melyeket - a régmúlt idők szelleméhez híven - háromnyelvű magyarázattal láttak el. Évi idegenvezetőként dolgozik, hivatása révén mélyrehatóan foglalkozik a város múltjával. „Azt hiszem, ez a könyv nemcsak művészettörténészek és idegenvezetők számára lenne értékes karácsonyi ajándék, hanem mindenki számára, aki szereti a történelmet és meg szeretné ismerni Pozsonyt.” Évi jelenleg is egy pozsonyi kötődésű könyvet olvas, mégpedig Szalatnai Rezső Petőfi Pozsonyban című kötetét. Értékes, régi kiadás, 1954- ben jelent meg. „Elsősorban német nyelven tartok idegenvezetést, de egyre gyakrabban keresnek meg magyar csoportok is, nekik természetesen máshogyan kell bemutatni a várost. A magyar turisták között akadnak kifejezetten nagy tudású emberek, akik jól ismerik például a reformkort. Ezért olvasok most arról, hogy Széchenyi és Petőfi merre járt és mit tevékenykedett itt. A reformkori országgyűlések idején Petőfi több hónapot töltött a városban.” Évi kezében Pozsonyhoz kötődő két másik könyv is van, melyeket a téma szakértőjeként értékes műnek tart, és szívesen ajánl a város története iránt érdeklődőknek. Az egyik Rigele Alajos szobrász életrajza Lehel Zsolt tollából, a másik pedig a Húsz esztendő Pozsonyban Jankovics Marcelltől. Mindkét könyv hősének sorsát a két háború közötti időszak pecsételte meg. „Rigele kevésbé ismert szobrász, mint például Fadrusz János, mivel az első Csehszlovák Köztársaság idején nem kapott nagy megrendeléseket. Trianont követően mégsem ment el Magyarországra, Pozsonyban maradt. O készítette például Pázmány Péter epitáfiumát, amit a dómban minden turista megnéz. A másik könyvet Jankovics Marcell a nagyapja élettörténete alapján állította össze, aki egészen 1939-ig élt Pozsonyban, és távozását követően írta meg emlékiratait.” S hogy milyen hazai kortárs művek sorakoznak a család könyvespolcán? Rengeteg van belőlük. Többek között Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Tálamon Alfonz, Németh Zoltán és Csehy Zoltán kötetei. „Nagyon tetszett a Drága vendelinek Szalay Zolitól, és várom Száz Pali Phytolegendáriumának megjelenését, amiből már lehet részleteket olvasni az interneten - mondja Laci. - A kortársak közül azonban most egy szlovák szerző művét ajánlanám, amely azért volt számomra óriási meglepetés és nagyon erős olvasmányélmény, mert egy szlovák író szemszögéből mutatja be az itteni magyarokat. Ez Pavol Rankovtól a Szeptember elsején. Rólunk, a mi életünkről, illetve a szlovák-magyar közös múltról is szól a regény. A történet Léván indul, három barát története, mindhárman ugyanabba a nőbe szerelmesek, az ő szerelméért versenyeznek. Ezen a szerelmi négyszögön keresztül mutatja meg a város történetét, és azt, hogy miként alakul benne az élet a második világháborút megelőző évektől a háború évein át a kommunizmusig. Nemcsak magyarok és szlovákok, hanem zsidók, romák és csehek is szerepelnek a regényben. Én színdarabként találkoztam először a történettel Gál Tamásék előadásában, akkor nagyon tetszett. Ok persze magyarul játszották, én most eredetiben olvastam.” A regény magyar fordítása 2011-ben jelent meg. Évinek és Lacinak már arról is van elképzelése, milyen könyvek kerülnek a fa alá. „Lacitól Jozef Tancer kötetét kértem idén. A könyv hatalmas siker volt, amikor megjelent, ez ugyanis az első ilyen témában megírt mű és kordokumentum is egyben. Beszélgetéseket tartalmaz régi pozsonyiakkal arról, hogy milyen volt a többnyelvű Pozsony, hogyan működött a többnyelvűség a városban.” A kötet Rozviazané jazyky (Megeredt nyelvek) címmel jelent meg tavaly, magyar fordítása egyelőre nem készült. A család faja alatt ott lesz az a frissen megjelent kötet is, amely Évi közeli barátja, a fiatalon elhunyt tanár, Vojtek Sándor összegyűjtött írásait tartalmazza. A könyv az irodalomtanítás gyakorlatáról szól, ezért elsősorban a magyar szakos tanároknak lehet izgalmas és hasznos olvasmány, de mindazok számára is, akiket érdekel, hogyan lehet olvasóközpontú megközelítésben foglalkozni az iskolákban az irodalommal. Évi Eötvös Anna idén megjelent művét, a Lola könyvét - Márai Sándor feleségének életrajzát — is szívesen elfogadná karácsonyi ajándékként. „Marci miatt pedig a gyerekirodalmat szeretnénk feltérképezni” - mondja, tehát valószínű, hogy nemsokára Tóth Krisztina és Varró Dániel mesekönyvei is felkerülnek a könyvespolcra. Havran Kati (A szerző felvételei)
