Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. november 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Katalán válság: inkább maradnának Kína szemet vetett régiónkra Kölcsönösen előnyös Kínának és a kelet-közép-európai országoknak az együttműködés Madrid. A katalánok mindössze 24%-a szeretné, ha a december 21 -i helyi parlamenti választásokat követően folytatódna a függetlenségi folyamat - állapította meg a Metroscopia közvélemény-kutató felmérésében. A november 20-a és 22-e között 1800 ember megkérdezésével végzett vizsgálatban a válaszadók 71 %-a amellett foglalt állást, hogy Katalónia maradjon Spanyolország része a választások után. Ha most lennének a választások, egyaránt 46-46%-os támogatást kapna a katalán politikai pártok két nagy blokkja, a függetlenséget támogató Katalán Köztársasági Baloldal, az Európai Katalán Demokrata Párt és Népi Egység (CUP), illetve az azt ellenző liberális Állampolgárok (Ciudadanos), a Katalán Szocialista Párt és a Néppárt. (MTI) Tábornok az olajcég és az olajtárca élón Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök a Nemzeti Gárda egy tábornokát nevezte ki a PDVSA állami olajtársaság élére, egyúttal pedig a latin-amerikai ország olajipari miniszterének. „Megérett az idő egy új olaj forradalomra” - hangoztatta Maduro, aki azzal bízta meg Manuel Quevedo vezérőrnagyot, hogy „teremtsen rendet” a vállalatnál. Egyelőre nem világos, a semmilyen energiaügyi tapasztalattal nem rendelkező tábornok miként tudja majd növelni az olajkitermelést, és milyen szerepe lehet Venezuela adósságátütemezési próbálkozásaiban. A Föld legnagyobb bizonyítható olajtartalékával rendelkező Venezuela exportbevételeinek 95%-a az olajeladásokból származik. (MTI) Civilek halála az orosz bombázásban Damaszkusz. Legalább 53 civil lakos, köztük 21 gyermek halt meg Szíria keleti részén az orosz légierő újabb támadásában, amelyet egy, az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai által ellenőrzött falu ellen hajtottak végre - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). Az orosz légierő a dzsihádisták utolsó területeinek visszafoglalását célzó szíriai hadműveletet támogatja. A gépek az iszlamisták erődítményeit, csapatait és páncélosait támadták az Eufrátesz völgyében. (MTI) 139 halálra ítélt bangladesi határőr Dákká. Jóváhagyta a bangladesi bíróság 139 határőr halálos ítéletét, továbbá 185 határőr életfogytiglani börtönbüntetését. A katonai szervezet tagjai a 2009- es lázadás idején megölték parancsnokaikat. A vádlottak részt vettek a 2009. február 25-én és 26-án zajlott gyilkosságokban és fosztogatásokban, melyek során 74 embert, köztük 57 katonatisztet öltek meg a két napon át tartó lázadásban. (MTI) A kínai delegáció lelkes fogadtatása, a tibeti tiltakozókat elhallgattatták(SiTA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, ós azoknak az államoknak a fejlődósót is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni - hangsúlyozta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a budapesti Kína-Kelet-Közép- Európa csúcstalálkozón. Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak - mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a Kína és 16 kelet-közép- európai ország (Albániától Csehor- szágig) gazdasági és kereskedelmi fórumán, melyen jelen van Robert Fico szlovák miniszterelnök is. A kínai kormányfő kiemelte: az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, ezzel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze. Úgy vélte, racionális Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési keretben az országok kiegészítik, erősítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon - közölte. Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt. Orbán Viktor magyar kormányfő gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek nevezte Kína és Közép-Kelet- Európa együttműködését. Elmondta, a mostani együttműködésben 11 európai uniós tagállam és 5 nem uniós ország vesz részt, és kulcskérdés, hogy közöttük létrejöhetnek-e azok a nagy ívű projektek, fejlesztések, amelyek az egész térséget fel fogják emelni. A projektek közül kiemelte a miniszterelnök a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését, amely az Egy övezet-egy út kezdeményezésben a modem se- lyemúton keresztüli szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű lesz ajövőben. Matura Tamás Kína-kutató elmondta Kína hat évvel ezelőtt úgy határozott, megkísérel új gazdasági és politikai kapcsolatokat kialakítani Európa azon részével, amely a klasszikus Nyugat-Európa és az orosz befolyási terület között helyezkedik el. Nem véletlen, hogy a kormányfői találkozó mellett a másik állandó rendezvény az üzleti fórum, ahol akár több száz kínai és kelet-közép- európai vállalat képviselői találkozhatnak egymással az üzletkötés reményében. Mindeközben számos egyéb területen is új együttműködési hálózatok alakultak ki, létrejött a két fél agytrösztjeit (think tank) összefogó fórum, az egyetemi vezetők és a helyi önkormányzatok rendszeres találkozója, vagy éppen a kínai orvoslást is népszerűsítő egészségügyi együttműködés. Ennek ellenére nagy fejleményeket nem feltétlenül kell várni. Az első, 2011-es csúcs alkalmával bejelentett egymilliárd dolláros kínai-magyar hitelkeretből eddig semmi sem lett; ahogy van olyan gyárépítési beruházás is, ahol nem sikerült eljutni az első kapavágásig sem a 6 évvel ezelőtti bejelentés óta. Ettől függetlenül a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében mégis hozhat valamiféle előrelépést a csúcs. A módfelett drága, 160 km-re 750 milliárd forintba kerülő vonalnak alacsony kihasználtsága miatt nem sok értelme van, ráadásul az unió korrupciós és uniós szabályszegés gyanúja miatt vizsgálódik az ügy körül. (MTI, Index) Merkel csábítja a szociáldemokratákat A kormányalakítás lehetőségének megvitatásáról szóló tárgyalásra hívta tegnap a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Berlin. Angela Merkel a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztény szociális Unió (CSU) szövetsége hajlandó „komoly, elkötelezett és tisztességes” tárgyalást kezdeni a szociáldemokratákkal a 2013-ban kezdett kormányzás folytatásáról. Mint mondta, Németországnak stabil kormányra van szüksége. Az Európai Unió előtti kihívások megválaszolásához és a nagy nemzetközi válságok megoldásához is elengedhetetlen, hogy Németország megőrizze cselekvőképességét - húzta alá Merkel. Hozzátette, hogy a CDU/CSU számára a tárgyalások alapja a pártszövetség közös választási programja. Előzőleg a CDU vezetősége egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a kisebbségi kormányzás és az előrehozott választás elkerülése érdekében meg kell próbálni megegyezni a szociáldemokrata SPD-vel a közös kormányzás folytatásáról. Martin Schulz, az SPD elnöke hangsúlyozta, hogy pártja nem lép feltétlenül ismét kormányra a CDU/CSU-val. Az újabb nagykoalícióhoz vezető folyamat első állomása csütörtökön lehet, amikor Frank-Walter Steinmeier államfő együttes megbeszélést tart a három párt elnökével. A második állomás az SPD december 7-én kezdődő háromnapos kongresszusa lehet, amelyen a párt várhatóan döntést hoz a kormányzati együttműködés lehetőségeinek feltárásáról szóló úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalások megkezdéséről. A német szociáldemokraták az utóbbi 12 évből nyolcat a CDU/CSU kisebbik koalíciós partnereként töltött el. A közös kormányzás választói támogatottságuk gyengülésével járt; míg 2005-ben a parlamenti (Bundestag) választáson még a szavazatok 34,2%-át gyűjtötték össze, az idén szeptemberben tartott választáson történelmi mélypontot jelentő 20,5%-os eredményt értek el. (MTI) Hangszórókkal Eszak-Korea ellen Panmindzson. Észak-Korea megsértette a két ország közötti fegyverszüneti megállapodást azzal, hogy katonái a rálőttek egyik társukra és megsebesítették, amikor átszökött a demarkációs vonalon—jelentette ki Szong Jong Mo dél-koreai védelmi miniszter. A dél-koreai hadsereg hangszórókkal híradásokat sugároz az észak-koreai katonák felé arról a katonáról, aki november 13-án szökött át a két Koreát elválasztó, szigorúan védett határvonalon át. A művelet célja, hogy a két Korea közti pszichológiai hadviselés keretében a külvilágról szóló híreket juttassanak el a világtól elzárkózó észak-koreai diktatúra katonáihoz. (MTI) Ismét tömegek vonultak utcára vasárnap este Románia több nagyvárosában a kormány által tervezett igazságügyi reform és az adótörvény átfogó módosítása ellen tiltakozva. A tüntetők száma országszerte meghaladta az 50 ezret, Bukarestben mintegy 30 ezren tüntettek. Atüntetők attól tartanak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai befolyás alá vonja az igazságszolgáltatást, hogy a korrupcióval gyanúsított vezetőik megússzák a felelősségre vonást. A megmozdulást a nagy szakszervezeti tömörülések is támogatták. A Legfelsőbb Bírói Tanács, valamint a legfőbb ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség egyaránt ellenzi a december derekára tervezett módosításokat. (SITA/AP) Rangun/Genf. Többnapos látogatásra Mianmarba érkezett Ferenc pápa, személyében első alkalommal jár katolikus egyházfő a délkelet-ázsiai országban. A korábbi és a jelenlegi fővárost, Rangunt és Najpjidót is felkereső katolikus egyházfő találkozik a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szán Szú Kji államtanácsossal, Htin Kjav államfővel, Min Aung Hlaing vezérkari főnökkel, valamint befolyásos buddhista vezetőkkel. Ferenc pápa szerdán szabadtéri misét mutat be egy ranguni sportpályán. Az 51 millió lakosú Mianmar túlnyomó többsége buddhista, a római katolikusok számát 700 ezerre becsülik. A katolikus vallás 400 éve jelent meg a délkelet-ázsiai országban. A pápai látogatást beárnyékolja a rohingja válság. Augusztus vége óta több mint 600 ezer muszlim vallású rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg Arakán államban zajló műveletei elől. A nemzetközi közösség és jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, amelyek szemtanúk beszámolói szerint falvak gyújtottak fel, embereket mészároltak le és nők tömegét erőszakolták meg. A katolikus egyházfő útját övező egyik központi kérdés az, hogy használni fogja-e Ferenc pápa a rohingja szót. A mianmari katolikus közösség vezetői azt kérték tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) várhatóan rendkívüli ülést tart december elején a rohingja muszlimok ellen Mianmarban elkövetett gyilkosságok, nemi erőszak és egyéb bűncselekmények ügyében. (MTI) Mianmarban Ferenc pápa
