Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. november 28.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Felvásárolják a Time magazint Washington. A konzervatív milliárdos testvérpár, Charles és David Koch anyagi támogatásával vásárolja fel 1,85 dollárért a Me- redith kiadóvállalat a Time magazin kiadóját az Egyesült Államokban. Az ügylet a vég kezdetét is jelentheti a több neves lapot - a Time mellett a Sport Illustrated vagy a People magazint - kiadó vállalat számára. Az iowai Meredith Corporation, amelynek az országos és a helyi nyomtatott sajtóban is jelentős érdekeltségei vannak, de elsősorban női és családi lapokat ad ki, 2013 óta harmadszor próbálkozott a Time és a hozzá tartozó lapok megvásárlásával, ám nem volt rá fedezete. Az USA közismert milliárdos testvérpárja, Charles és David Koch most 650 millió dollárral támogatta az akvizíciót. A Meredith és a testvérpár szóvivője egyaránt azt állítja, a kiadó megvásárlása passzív befektetés volt, a Koch fivérek nem vesznek részt a cég igazgatótanácsában, illetve nem szólnak majd bele a szerkesztőségek munkájába. A New York Times által idézett források viszont arról számoltak be, hogy a testvérpár minden bizonnyal konzervatív céljainak szolgálatába állítja majd a médiumokat. (MTI, hvg.hu) 20-40 millió euró zöld gázolajra Pozsony. 20-40 millió euró értékben támogatná az állam a mezőgazdasági termelők által használt úgynevezett „zöld gázolajat”. Ezt ígérte meg tegnap Gabriela Matečná (SNS-jelölt) mezőgazdasági miniszter és Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Önkormányzatok Tanácsával (RPPS) folytatott tárgyaláson. „Költségvetésen kívüli forrásokból fedezzük a szükséges összeget”-jelentette ki Matečná, aki szerint a javaslatra már Robert Fico kormányfő is rábólintott. Az eredményt megerősítette Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke is. „A támogatás 2018 folyamán indulna el”—pontosított Semančík. Megegyeztek abban is, hogy 2018-ban létrehoznak egy kockázati alapot, amely biztosítást nyújthatna a mezőgazdászoknak. Az alap befizetéseit a biztosítók, az állam és a mezőgazdasági vállalatok biztosítanák. (TASR) Közeledünk az eurózóna átlagához Prága. A cseh pénzügyminisztérium számításai szerint Csehország idén eléri a 19 tagú euróövezet fejlettségi szintjének 85%-át, jövőre pedig, az átlagosnál gyorsabb gazdasági növekedésének köszönhetően már 86 százalékra ugrik. Ezzel az ország a visegrádi négyek vitathatatlanul legfejlettebb tagjának számít, olyannyira, hogy már Szlovéniát és Portugáliát is lekörözi, miközben a magyar és a görög pozíció romlott. Egybevetésül: tavaly nyugati szomszédunk idevágó mutatója 83 százalékon mozgott. Ami Szlovákiát illeti, idén az euróövezet 74 százalékát érti el, jövőre pedig már75%-onlesz. (Patria.cz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA ÁRFOLYAM " r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8937 ni Lengyel zloty 4,2087 a Cseh korona 25,431 Magyar forint 311,24 a Horvát kuna 7,5588 D Román lej 4,6418 a Japán jen 132,69 n Svájci frank 1,1718 a Kanadai dollár 1,5156 n USA-dollár 1,1952 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank« 1,22-1,16 26,09-24,82OTP Bank 1,24-1,14 26,55-24,31 325,91-298,44 Postabank 1,23-1,16 26,22-24,69 324,29-299,34 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,14-24,69 325,67-297,63 Tatra banka 1,23-1,15 26,25-24,62 324,88-298,98 ČSOB 1,22-1,16 26,11-24,81 HH Általános Hitelbank 1,23-1,16 26,21-24,68 325,74-297,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) 70 milliót kémek a „tejért” Krava je živý tvor, NIE TOVÁREŇ NA MLIEKO! KTO SA VEZIE NA NAŠICH CHRBTOCH? A tejtermelők az elmúlt években többször is tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak miatt (Vladimír Šimlček felvétele) Pozsony. Az átmeneti javulást követően ismét egyre súlyosabb gondokkal kénytelenek szembenézni a szlovákiai tejtermelők. Az alacsony állami támogatás és a növekvő behozatal miatt egyre több gazdaság kerül veszélybe. A tavalyi 30 millió eurós állami támogatásjelentős mértékben segített a szlovákiai tehéntenyésztőkön. A dotáció azt követően érkezett az ágazatba, hogy törölték az uniós tejkvótákat. „Az állami támogatás pozitív hatását bizonyítja, hogy míg az idei év elején 124 ezer fejőstehenet tartottak nyilván az országban, néhány hónapon belül ez 128 ezerre nőtt. A tenyésztők érezték a segítő szándékot az állam részéről” — mondta Alexander Pastorek, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének az elnöke. Mára azonban ismét stagnálás, sőt, visszaesés tapasztalható az állományokban. Jelenleg az év eleji szinten tart az ország. A jövő évi állami költségvetés tervezete csak minimális összeget jelölt meg a tejtermelési ágazatnak, pedig tavaly májusban Robert Fico kormányfő jelentette ki, hogy inkább a tejre kell adni a pénzt, nem pedig fegyverekre. Viszont a szlovákiai tejtermelők csak álmodozhatnak az olyan dotációkról, amilyeneket a szomszédos országok gazdái kapnak. Csehországban a tehéntenyésztők jövőre 140 millió, Magyarországon 230 millió eurós támogatásra számíthatnak. Pastorek szerint a szlovákiai tenyésztőknek legalább 70 millió eurós támogatásra lenne szükségük, ehelyett azonban csak egymilliós támogatásra számíthatnak. A tejtermeléssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelők meríthetnek a tejalapból. A gazdák az alap költségvetésébe minden egyes kitermelt liter tej után - még koronás átszámításban - egy fillérrel járulnak hozzá, a tejüzemek pedig úgyszintén minden kilogrammnyi előállított termék után ugyanilyen összeggel. A tejszövetség illetékesei szerint ezáltal évente mintegy félmillió euró gyűlik össze a tejalapban. „A tejalap lényegében tíz évvel ezelőtt kezdett el működni. Abban az időben az egy főre eső éves átlagos tej- és tejtermékfogyasztás Szlovákiában 135 kilogramm körül alakult, ma viszont már mintegy 175 kilogrammnál tartunk” - erősítette meg Stanislav Voskár, a Szlovákiai Tejszövetség elnöke. Leginkább a tej fogy az üzletekben, viszont alacsony a sajt- és a túrófogyasztás. Ami az utóbbi időben oly sokat emlegetett vajat illeti, elmondható, hogy az éves országos fogyasztás 21 ezer tonnára tehető, de ebből mindössze 6,5 ezer tonnányi a szlovákiai tejüzemekben előállított vaj. A behozatal mindenekelőtt lengyelországi, csehországi és német- országi eredetű. (sb) Még mindig a készpénz az úr A bankok ugyan folyamatosan olyan hírekkel bombázzák a lakosságot, amelyek az elektronikus fizetési módok látványos térnyeréséről szólnak, a bankjegyek és érmék azonban továbbra is uralják a pénzforgalmat Európa nagy részén. Pozsony. A Bloomberg hírügynökség legújabb összeállításában az Európai Központi Bank (EKB) egy friss tanulmányát szemlézi: eszerint tavaly a vásárlások közel 79 százalékánál még mindig a készpénzhez nyúlt a lakosság az eurózónában. A bankkártyához főleg a nagyobb értékű fizetések esetében nyúlnak az emberek, ennek köszönhetően, ha a vásárlások értékét nézzük, akkor már csak 53,8% a készpénz aránya. Az EKB tanulmánya szerint az eredmények megkérdőjelezik azt az általános érzetet, hogy a készpénzt gyorsuló ütemben váltják fel a készpénzmentes fizetési formák. Igaz, a 19 eurózóna-tagállamban a szórás viszonylag nagy: a készpénz Európa déli részén, valamint Németországban, Ausztriában és Szlovéniában maradt meg a legjelentősebb fizetési formának, ezekben az országokban a vásárlások 80 százalékánál maradtak a készpénznél. Hollandiában, Észtországban és Finnországban viszont már csak 45-54 százalékos a készpénzfizetés részaránya. Az is kiderült a felmérésből, hogy az európaiak többsége nincs igazán tisztában a fizetési szokásaival. Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mivel szeretnek inkább fizetni, a válaszadók túlnyomó többsége a kártyát jelölte meg, nem pedig a készpénzt. Ez amiatt lehet, hogy a vásárlások közel kétharmada 15 euró alatti - egy kávé vagy egy lottószelvény megvásárlására kevésbé emlékeznek az emberek, mint mondjuk,egy pár cipő kifizetésére. A vevők fejében jobban megmaradnak a ritkább, nagyobb értékű fizetések, és kevésbé tűnik fel, milyen gyakran fizetnek készpénzzel a napi rendszerességű kisebb vásárlások során. Ezen egyébként nagyot változtathat az érintéses bankkártyák használatának gyorsuló elteljedése: a teljes eurózónában ez még csak az összes vásárlás 1 százalékánál jellemző, míg mondjuk Hollandiában már 10 százalék körüli az arány. Ráadásul épp azoknál a kisebb értékű vásárlásoknál van komoly potenciál az érintéses fizetésben, amelyeknél most túlnyomórészt a készpénzes vásárlások dominálnak. (TASR, mti) A tartalomból: • Fókuszban • Éir A karácsonyi nyugdíjjal kapcsolatban szolgálunk hasznos információkkal: ki jogosult rá, hogyan fizetik ki, hogyan számítják ki a támogatás összeget? Ismét bemutatunk egy aktív szeniort - interjú Miroslav Kusý professzorral. Gyógytorna rovatunkban folytatjuk a reggeli ébresztő tornát, az Életmód rovatban pedig arra hívjuk fel a figyelmet, hogy idősebb korban is meg lehet tanulni kezelni a számítógépet. keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál!
