Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. november 28. KULTÚRA 5 Aktivisták akciói az életért Robin Campillo az AIDS elleni küzdelem kezdeteinek mozgalmas epizódjait eleveníti fel TALLÓSI BÉLA A francia Robin Campillo 120 dobbanás percenként című munkája a múlt század kilencvenes éveinek Párizsában játszódik. A film dokumentarista formanyelvi megoldások és archív anyagok segítségével a korabeli AI DS- aktivizmus történetébe enged bepillantást. Ebbe épül bele egy egészséges és egy fertőzött férfi közötti szerelem megrázóan drámai története. A120 dobbanás percenként - mely Cannes-ban megkapta zsűri nagydíját - szerepelt az Európai Parlament Lux filmdíjára jelölt alkotások között, és megkapta az EP egyik kü- löndíját. Az Európai Filmakadémia több kategóriában jelölte díjára, köztük a legjobb film és a legjobb férfi főszereplő (Nahuel Pérez Biscayart) kategóriában. Előzetesen már kihirdették az Európai Filmdíj hét kisebb kategóriájának győztesét; a legjobb vágás díját Campillo filmjének ítélték. Tegyük hozzá, abszolút megérdemelten, a nyugtalan ritmust eredményező vágás teszi (jó értelemben) idegesítően — a nézőben tartós szorongásos vibrálást kiváltón - mozgalmassá, feszültté a külső és belső helyszínek sokszereplős jeleneteit. Pozsonyban a 120 dobbanás percenként című drámát a közönségnek több alkalma volt megnézni: vetítették a Be2Can szemlén, az Inakosť filmfesztiválon, a 19. Pozsonyi Nemzetközi filmfesztiválon (a másik két Lux díjra jelölt alkotással együtt ezt is bemutatták), de a Film Európe Media Company forgalmazásában a mozik műsorára is felkerült. Annak idején francia filmesek az elsők között vágtak bele az AIDS témájának mozgóképes feldolgozásába, láttatásába. A Vad éjszakák (Les nuits fauves) című 1992-es, megrendítő dráma - melyet idehaza is vetítettek a mozik - kíméletlen őszinteséggel nézett szembe a bi- szexualitás és az akkor még elkerülhetetlenül halállal végződő AIDS problémájával. A világba (hozzánk is) az első játékfilmes feldolgozások egyikeként jutottak el e francia opusszal döbbenetes, hiteles felvéA90-es évek francia aktivistái különféle akciókkal igyekeztek felrázni a közvéleményt (Fotó: Film Európe MC) FILMKOCKA 120 dobbanás percenként ■ Eredeti cím: 120 battements par minuté ■ Szlovák cím: 120 tepov za minútu ■ Színes francia dráma, 2017,140 perc ■ Rendező: Robin Campillo ■ Forgatókönyvíró: Robin Campillo ■ Operatőr: Jeanne Lapoirie * Szereplők: Nahuel Pérez Biscayart, Arnaud Valois, Adele Haenel, Antoine Reinartz, Félix Maritaud, Médhi Touré Q/0^* A film előzetesét megnézhetik MjSS' az ujKO-com-on. telek a betegség lefolyásáról. Azért is volt hidegrázósan autentikus ez a mű, mert a Vad éjszakák alkotója, a FUV-fertőzött, majd (röviddel a film elkészülte után) a szörnyű kórban elhunyt Cyril Collard életrajzi filmje volt. A 90-es évek elején Párizsban játszódó filmet Cyril Collard „érintettként” maga rendezte és a főszerepet is eljátszotta. Collard kegyetlen élettörténete azonos cimen könyv formájában is megjelent (magyar fordításban is). Érdemes a Vad éjszakákat elolvasni vagy megnézni ahhoz, hogy még inkább belelássunk a 120 dobbanás percenként című új mozgógép által felvetett problémába. Mégpedig azért, mert a 120 dobbanás percenként a múltból, a betegség kezdeti korszakában fellendült küzdelemből, abból az időből elevenít fel kemény epizódokat, amikor a társadalom közönyösségét látva aktivisták egy csoportja elhatározta, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a HlV-fertőzésre, az AIDS-beteg- ségre. Az Act Up francia aktivista csoport több síkon fejtett ki tevékenységet és próbált meg mozgalomként segíteni. Megpróbálta felrázni a közvéleményt. Harcba szált a gyógyszercégekkel hatékonyabb szer (akár kísérleti) alkalmazását, valamint a kísérletek területéről visszatartott információk közlését sürgetve, igyekezett tájékoztatni a fiatalokat a védekezésről, továbbá különféle akciókkal (például illegális behatolással) megpróbáltak lépéseket kicsikarni a döntéshozókból az egészségügy és a tájékoztatás területén egyaránt. Mindaz, amit a francia opus mutat, mára történelem. Egészen másként látjuk és értelmezzük az azóta elért eredmények tükrében a képsorokon kibontakozó valóságot, vagyis az Act Up csoport kaotikusnak, reménytelennek tűnő működését, belső konfliktusait, gyűléseit, akcióit, harcát - miközben az AIDS kérlelhetetlenül szedte áldozatait. A bekövetkezett tragédiák mégis nyomasztóan, lesújtóan, elkeserítően hatnak, és rengeteg kérdést vetnek fel ma is. A betegség stádiumába jutott, leépülő fiú lelki-testi állapotának bemutatása, a kérlelhetetlenül bekövetkező vég (kezdettől fogva tudjuk, hogy bekövetkezik) kilesé- se, leplezetlen követése nagyon erős, nyomasztó drámaként nehezül a nézőre. Rekordszámú látogató a velencei biennálén Rekordszámú, 615 ezer látogatója volt az idei velencei biennálénak. A nagyszabású kortárs képzőművészeti kiállítás vasárnap zárult. A magyar pavilon kiállításét decembertől a budapesti Ludwig Múzeumban is bemutatják. Velence. Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále májusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt; a seregszemle kiállításait - köztük a magyar pavilonban Várnai Gyula Peace on Éarth! (Békét a világnak!) című projektjét - november 26-ig tekinthette meg a közönség. Paolo Baratta, a biennále elnöke elmondta: a két évvel ezelőtti adatokhoz képest csaknem negyedével nőtt a látogatók száma, félmillióról 615 ezerre. Baratta a fokozott érdeklődést elsősorban a francia főkurátor, Christine Macel Vive Arte Viva című kiállításának tulajdonította. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter szerint a 2017-es Bienná- léra a kiállított alkotások „szépsége és kiemelkedő színvonala miatt” emlékeznek majd a látogatók. A Velencei Képzőművészeti biennále legjobb nemzeti részvételéért járó Arany Oroszlán díját a Németország pavilonjában kiállító Anne Imhof projektje nyerte, a Viva Arte Viva című főkurátori kiállítás legjobb művészének pedig a szintén német Franz Erhard Walthert választotta a nemzetközi zsűri a május 13-i díjkiosztón. A magyar pavilon kiállítását szervező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) közleménye emlékeztet: a biennálén 86 ország vett részt, a központi Viva Arte Viva kiállításra pedig 120 művész kapott meghívást. A magyar pavilonban Várnai Gyula Peace on Earth! című kiállítása volt látható, Petrányi Zsolt kurátor rendezésében. „A magyar kiállítás fogadtatása nagyonjó volt: minda szakmai, mind a nagyközönség jól rezonált Várnai installációjának felvetéseire, az utópiák szükségességének kérdéskörére” - idézi a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a Ludwig Múzeum igazgatóját. Értékelése szerint „az idei biennále igen mozgalmas és eredményes volt számunkra. A nemzeti pavilon kiállítása mellett két külön programhoz is csatlakoztunk: az Artisťs Practice programban Várnai Gyula és Hajas Tibor alkotói praxisáról filmet készítettünk, melyet a biennálén is bemutattak, és részt vettünk az Unpacking My Library programban is. Ennek elkészült a bővített magyar változata, a Magyar Pavilon (1986-2017) virtuális könyvtára is, mely a Ludwig Múzeum könyvtára üvegfalán és honlapján böngészhető”. Magyar szempontból az idei biennále legfontosabb fejleményeként értékelhető, hogy több évtized után újra voltak magyar meghívottjai a központi kiállításnak. Hajas Tibor (1946-1980) részvételét a Ludwig Múzeum koordinálta. A fiatalon elhunyt művész fotóakció-tablóit egy különleges műtárgyvédelmi technikával mutatták be Velencében. „A múzeum rendelkezik a legnagyobb Hajas-gyűjteménnyel, melyet idén egy további jelentős mű, a Tumo II. megvásárlásával gyarapitottunk” - fogalmaz a Lumú közleménye. Várnai Gyula kiállítása december 9. és január 14. között a Ludwig Múzeumban is megtekinthető. (MTI) RÖVIDEN Február 18. lehet a magyar próza napja Budapest. A Magyar írószövetség kezdeményezi, hogy 2018- tól minden évben február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence- szerte a magyar próza napját - közölte a szervezet. A közlemény szerint Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárult a magyarság történelmi önismeretéhez és identitásának megőrzéséhez. A szervezet úgy látja, a február 18-i ünnep a tavaszi könyves szezon méltó nyitánya lehetne. A dátum mellett szól az írószövetség szerint, hogy kellő távolságban van más nemzeti és kulturális ünnepektől. A közlemény felidézi azt is: az április 11-én ünnepelt magyar költészet napját 1964 óta rendezik meg minden évben. A jeles nap az évtizedek alatt jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. (MTI) A Berlinale megújulásáéit Berlin. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál megújulását követeli közleményében 79 filmrendező. A rendezők hangsúlyozták, hogy a Berlinale „programjának megújulására és méregtelenítésére” van szükség. Az aláírók között szerepel Maren Ade, Fatih Akin, Christian Petzold, Rosa von Praunheim, Volker Schlön- dorff, Hans-Christian Schmid, Margarethe von Trotta és Simon Verhoeven is. A februárban megnyíló Berlinale nemzetközi zsűrijének elnöke, Tom Tykwer nem csatlakozott a petícióhoz. A fesztivált 2001 óta vezeti Dieter Kosslick, akinek szerződése 2019- ben jár le. Az új fesztiváligazgató kinevezésért Monika Grütters kulturális államminiszter felelős. A filmkészítők viszont azt javasolják, hogy hozzanak létre az új igazgató kiválasztására olyan nemzetközi bizottságot, amely figyelembe veszi a fesztivál alapvető irányultságát. (MTI) Tom Tykwer, a Berlinale jövő évi zsűrijének elnöke nem csatlakozott a petícióhoz (Fotó: TASR/AP)
