Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-03 / 253. szám, péntek
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017.november 3.1 www.ujszo.com A szlovákiai homokbuckák világáról CSIBRÁNYI ZOLTÁN Homok - e szó hallatán az emberek többségének elsőre sivatagi tájak és/vagy tengerparti homokos strandok jutnak eszébe, pedig még a mi vidékeinken is érdekes élőhelyeket alakít ki a homok. A legkiteijedtebb, sivatagi képet idéző európai homokdűne Francia- ország óceánparti vidékén húzódik bő két kilométeren át. Ám homokos tengerpartok, kisebb-nagyobb futóhomokfoltok, homokpuszták, több méter magas homokbuckák szerte Európában, a Földközi-tenger partvidékétől kezdve Hollandián át Norvégiáig szép számmal megtalálhatóak (néhol tisztán homokos területek, másutt elsőre nem is feltűnőek, mivel bővelkedhetnek lágyszárú növényekben, fákban) - a régi idők maradványai ezek, a mezőgazdaság s más emberi tevékenységek miatt lassan eltűnőben levő tájak utolsó foltjai. Sötét árnyat vet ugyanakkor az egész Föld képére, hogy ma egyre több helyütt tetten érhető az elsiva- tagosodás (ennek hátterében közrejátszanak időjárási okok, de sokszor a meggondolatlan emberi ténykedések nyomán indul meg a folyamat, például a talajt védő növényzet eltüntetése kivédhetetlenül magával hozza a földfelszín minőségi hanyatlását). A téma súlyossága kapcsán idén még Ferenc pápa is felemelte a szavát. Szlovákiában eltérő mennyiségben homokos területek húzódnak főleg a Hegyentúli-síkságon, a Duna menti és a Kelet-szlovákiai alföldön. Az ország mai területén fellelhető teljes homokmennyiség a közel 2,6 millió éve kezdődött föld- történeti negyedidőszak óta keletkezett; többségében a pleisztocén korban, kevesebb a holocén kor során (megjegyzés: új kutatói nézet szerint ez nagyjából a 18. század és az 1950-es évek között ért véget). Ékes példa az ország nyugati felében, Laksárújfalu és Detrekőszent- miklós között található, látványnak sem utolsó terület, amely - mint jobbára minden hasonló tulajdonságokkal bíró terep a világon - számos állat- s növényfaj otthona. Dél- Szlovákiában további jelentős homokbuckák is vannak, egyebek mm.í Mezei katánga Kismácséd közelében lévő homokbuckán (A szerző felvételei) gyökerei mélyre lekúsznak, így kapaszkodva meg a puha homokban, és a szeles időben szépen lengedező, Szlovákiában fokozottan veszélyeztetett homoki árvalányhaj; az állatok közül kutyatej szender, pannon csiga, nagy őrgébics, vadgerle, mezei nyúl, vörös róka. E területek megóvása országszerte fontos, mert amint a tallósi tájékoztató táblán is olvasható: „A homokbuckák Európa legveszélyeztetettebb élőhelyéi közé tartoznak”. A homokos területeken további értékes fajok is honosak: királydinnye, száratlan bóka, homoki nőszirom, homoki szalmagyopár, kései szegfű, közönséges csikófark, sovány veronika, pusztai csenkesz, homoki szemeslepke, szongáriai cselőpók, rövidnyakú sáska, partifecske, homoki ökörszemlepke. Ma a homokos területeinken összességében több száz faj él. Hogy meddig maradhatnak fenn, lehetetlen megmondani. A megőrzésük érdekében tett első, pici lépésként fontos volna, ha mindenki kizárólag a természetet csodálni járna ki ezekre a területekre — így legalább a további szennyezést megelőzhetnénk. mellett Naszvad, Hetény és Mar- celháza közelében. Fontosságuk abban rejlik, hogy az őket övező mezőgazdasági területek miatt több növény- s állatfaj utolsó helyi menedékeiként szolgálnak - amíg a különféle strapabíró gyomok s fák ki nem szorítják őket; és a homokkitermelés sem kedvez ennek a tájtípusnak. Az eltűnés veszélyei kapcsán érdemes például megemlíteni, hogy hazánkban már csak a Hetény melletti, bő héthektáros területű homokbuckákon él a kritikusan veszélyeztetett homoki cickafark. Októberben meglátogattam a Tallós, Hidaskürt, Kismácséd és Sopomya melletti viszonylag kicsi homokbuckákat. Aki nem tudja, hogy mellettük halad el, talán észre sem veszi e területeket, mivel jól beleolvadnak a tájba. Ősz lévén virágos növényt nem sokat találtam, ami maradt, közel mind elszáradóban. Egyes fák levélzete már sárgult- bamállott. Elszomorító volt viszont szembesülni azzal, hogy az emberi felelőtlenség nyomán, az említett területek milyen nagymértékben tele vannak szeméttel. Ottjártamkor a Tallós melletti tájon nézelődés közben helyenként szinte lehetetlen volt úgy térülni-fordulni, hogy ne akadt volna meg a szemem valami oda nem illőn: műanyag zacskók és zsákok, ruhaneműk, fém sörösdobozok, betondarabok s még lehetne sorolni. A hulladék összmennyiségét tekintve sokkal jobb a helyzet az egyebek mellett a kései pitypangnak is életteret biztosító Kismácséd kataszterébe tartozó homokbuckánál, de azért ez sem volt teljesen szemétmentes, ahogy a két további helyszín sem. A tallósi homokbuckáról megemlítendő, hogy a homok korábbi kitermelése miatt lényegében csak a homokdomb pereme őrződött meg. Az itt kihelyezett, rozsdás tájékoztató tábla szövege nehezen olvasható, de azért kivehető, hogy: „A 0,988 hektárnyi területet 1973-ban természetvédelmi emlékké nyilvánították. A védelem a homokbuckára irányul, mely élőhelyet biztosít a jellegzetes homok- és szárazságkedvelő élőlények számára.” Él itt egyebek mellett homoki vajvirág, buglyos fátyolvirág, amelynek A tallósi homokbucka részlete a felső pereméről fényképezve r London: Eszak-Korea állt a tavaszi kibertámadás mögött MTI-HÍR A brit kormány meggyőződése szerint Észak-Korea állt a világon tavasszal végigsöpört zsarolóvírus-támadás mögött, írja az MTI. A 150 országra kiterjedő, május 12-én kezdődött kibertámadás első célpontja a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) volt, amelynek informatikai és távközlési rendszerei 47 angliai és 16 skóciai körzetben hosszú órákra leálltak. A támadás miatt számos brit kórházban egy ideig csak a sürgősségi eseteket fogadták, és sok előre tervezett műtétet el kellett halasztani, mert hozzáférhetetlenné váltak a páciensek adatai. Ben Wallace, a brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért A vírus annak idején legalább 300 ezer számítógépet fertőzött meg világszerte (Fotó: fotolia.cóm) felelős államtitkára a BBC-nek nyilatkozva pénteken kijelentette: a brit kormány meggyőződése szerint Észak-Koreából indult a kibertámadás, amelyet a szakmai körökben WannaCry néven azonosított vírussal követtek el. Wallace szerint az „mindenképpen erőteljesen gyanítható”, hogy a támadás mögött egy külföldi állam- gépezet állt, és a nemzetközi közösségben széles körű az a vélemény, hogy ez a külföldi állam Észak- Korea volt. London is ezt vallja, „a lehetséges legerősebb meggyőződéssel” - fogalmazott a brit belügyi államtitkár. A vírus annak idején legalább 300 ezer számítógépet fertőzött meg világszerte. A megtámadott számítógépeken megjelenő üzenetek' 300 dollárnak megfelelő összeget követeltek a bitcoin nevű virtuális valutában a vírus által hozzáférhetetlenné vált adatok feloldó kódjáért. A brit országos számvevőhivatal (NAO) pénteken kiadott vizsgálati jelentése elmarasztalta az NHS-t, mivel megállapítása szerint a brit állami egészségügyi szolgálat számos helyi körzetében figyelmen kívül hagyták a támadás előtt nem sokkal megfogalmazott kiberbiztonsági ajánlásokat. Az NHS kórházaiban a NAO jelentése szerint a vírustámadás miatt legalább 6900 előre tervezett kezelést törölni kellett, köztük legalább 139 olyan sürgősségi kivizsgálást is, amelyekre daganatos betegségek gyanújával utaltak be pácienseket körzeti orvosaik. A támadás előtt az NHS saját digitális háttérszolgáltató cége 88 NHS-körzet informatikai rendszerét vizsgálta át, és azt találta, hogy egyikük sem felelt meg az előírt kiberbiztonsági normáknak.
