Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-16 / 264. szám, csütörtök
A- ^ r Aixatfarm WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM X. Yl.xl iv x x xu\JLTl AZ EURÓPAI NYÁRI LÚD A lúd, más néven liba, 4-5 ezer éve háziasított baromfifaj. Gazdasági jelentősége az Európában a háziasított nyári lúdnak (Anser anser L), más néven európai vádlódnak van. A Kárpát-medencében fészkelő nyári lúd kedveli a vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket. A tavak és mocsarak nádasaiban, gyékényeseiben, nyugodt, háborítatlan környezetben költ. Télen a megművelt területeken, mocsarakban, tavaknál is megjelenik. Füvet, gyökereket, leveleket, magvakat, gyümölcsöket és hajtásokat fogyaszt. Ősszel csapatokba verődve járnak rá a kukoricatarlókra, a szétszóródott kukoricát csipegetik, akár a hó alól is kikaparják. Egyéb gabonatarlókra, vetésekre, gumós és gyökérzöldséges területekre is rájár táplálkozni. Előszeretettel lelegelik a gabonafélék sarjadó hajtásait, ennek ellenére ritkán okoznak kárt a vetemények- ben. Esetenként a vízben keresik a táplálékukat, hínárféléket, nádhajtásokat. A nyári lúd a legnagyobb termetű európai vádlód. Hossza 76-89 cm, a szárnyfesztávolsága 150-180 cm, testtömege 2,5-4 kg. Tollazata jellegzetesen szürkésbarna, hasa fehér, mellének alsó része pedig szürkés árnyalatú. Faji jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, ami leginkább röptében feltűnő. Jellegzetesen vaskos, narancssárga csőre van. A kifejlett egyebek lába hússzínű, repülés közben is jól láthatók, míg a növendék libáké szürkés. Gyorsan A néphagyomány szerint november közepe táján, Márton-napkor befejeződnek az éves gazdasági munkák, és a természetben megkezdődik a téli pihenés időszaka. Ekkor került levágásra az első hízott liba, és az újbort is ekkor kóstolták meg először. futnak és mozognak a talajon, így könnyen elkerülik a ragadozókat: a szirti sast, a hollót, a héját, a kutyákat, a rókákat és az embereket. Társaságkedvelő madár, a március-áprilisban kezdődő költési szezont leszámítva csapatokban él, laza kolóniákban fészkel. Növényi anyagokból készíti a fészkét - a nádasok, mocsarak közelében a talajra vagy magasabb fákra rakja, így védi tojásait és fiókáit a ragadozóktól. A fészekalja 3-7 tojás, melyen a tojó 27-28 napig ül. A fiókák gondozásában mindkét szülő szerepet vállal. A kelést követően a kislibák elhagyják a fészket, 50-60 napig még a szülők vezetik őket, majd kirepülnek. Előfordul, hogy egymás fészkébe is raknak tojásokat, és más családok fiókáit is vezetik. Ivaréretté 2-3 éves korukban válnak. A nyári ludak általában 20 évig élnek. Vonulásuk mindig jellegzetes V alakban történik. Az Európa különböző területein elterjedt vadludak populációi eltérő helyeken telelnek, és más-más úton vonulnak. Enyhe teleken a kárpát-medencei állomány helyben marad, míg kemény teleken a nálunk fészkelők Olaszvagy Spanyolországig, sőt, Észak-Afrikáig is eljutnak. KERTcsUDVAR 2017. november A házi nyári lúd tartása vidékeinken a múltban ízletes, nagyon puha húsa miatt volt elterjedve. A lúd puha tolláit pedig párnákban, matracokban, ruházatban, hálózsákokban, valamint szigetelő- anyagként hasznosították. AZ ÁZSIAI BÜTYKÖS LÚD Ázsiában és az amerikai földrészen elterjedt fajta a homlokdudorral rendelkező bütykös lúd, amelynek őse egy másik lúdfaj, mégpedig az ázsiai vagy kínai hattyúlúd (Anser cygnoides L). Háziasítása még az időszámításunk előtt, Kelet-Ázsiában ment végbe. Vadon élő egyedei még mai is elterjedtek Mongóliában, japánban és Kínában. A legnagyobb állomány Kína déli részén, a Jangce völgye és Kanton közötti területen telel. A legtöbb egyed Mongólia nyugati részén és Közép-Kína észak-keleti területein költ. Háziasított fajtája nálunk is ismert. A vadon élő alakot az 1920-as években hozták be hozzánk, ám a mai napig csak kis létszámban terjedt el. Európában több helyen élnek félvad egyedei, ezek szinte mindenütt a háziasított hattyúlúddal alkotott hibrid (keresztezett) példányok. Az ázsiai hattyúlúd nagy testű, testhossza 80-95 cm, a testtömege 2,8-3,5 kg. A háziasított egyedek testtömege 4-5 kg, a tojó kisebb, mint a gúnár. A tollazata szürke, barna és fehér keveréke. Csőre szürkésfekete. A háziasított egyedek csőrén a bütykös hattyúéhoz hasonló bütyök található, amely jelzi a ludak és a hattyúk faja közti átmenetet. Fűféléket, gyökereket, leveleket, mocsári és vízparti növényeket fogyaszt. Monogám fajként, egy életre szóló párkapcsolatban él. Április végén visz- szatér a tavak partjára, és kisebb kolóniában kezd költeni. Májusban a tojó 5-10 tojást rak, az utolsó lerakása után kezd költeni, így a kislibák egyszerre kelnek ki a tojásból. A költési idő 28-30 napig tart. A kikelt kislibákat a tojó és a gúnár együtt vezeti, gondoskodnak róluk, és óvják őket a ragadozóktól. A fiatal ludak 10 hetes korukra válnak röpképessé, így szeptemberben szüleikkel együtt vonulnak telelőterületeikre.
