Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-16 / 264. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2017. november 16. I www.ujszo.com RÖVIDEN EP: eljárás indulhat Lengyelország ellen Strasbourg. Az Európai Parlament úgy döntött, hogy elindítja az uniós szerződés 7-es cikkelyében rögzített eljárást Lengyelország ellen - mégpedig a jogállamiság alapvető normáinak rendszerszerű megsértése miatt. A javaslat, amely a szavazatmegvonást is lehetővé tevő komoly szankciókkal fenyegeti Varsót, elsöprő többséget kapott, mert öt párt, a néppárt, szocialisták, liberálisok, zöldek és baloldaliak is támogatták. (Kiubr.) Moszkva: a sajtó külföldi ügynök Moszkva. Egyhangúlag elfogadta az orosz Állami Duma (a parlament alsóháza) azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a külföldi vagy a határon túlról finanszírozott sajtóorgánumok külföldi ügynökként történő bejegyzését. A végleges változatban is megszavazott törvénymódosítást arra válaszul fogadták el a képviselők, hogy az USA-ban hétfőn külföldi ügynökként jegyeztették be az orosz állam által működtetett RT America televíziót, amelyet Washingtonban azzal vádoltak meg, propaganda tévesztésével beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba. A törvény azokat a médiumokat érinti, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek részéről részesülnek pénzügyi támogatásban. (MTI) Hamisak az orosz bizonyítókok Moszkva. Az orosz védelmi minisztérium vizsgálatot indít amiatt, hogy a Facebook- oldalára egy számítógépes játékból kiragadott kép került ahhoz a bejegyzéshez, amely az USA-t azzal vádolta, hogy összejátszik az Iszlám Állammal Szíriában. A képek közül legalább egyről kiderült, hogy az AC-130 Gunship Simulator nevű számítógépes szimulátor játékmenetéből származik. A védelmi tárca, amelyből sok nyugati hírportál gúnyt űzött az incidens miatt, erre reagálva közölte: egy civil alkalmazott rossz fényképet csatolt a közleményhez, a történtek tisztázására vizsgálatot rendeltek el. (MTI) Az albán hivatalos lesz Macedóniában Szkopje. Az év végéig a macedón mellett az albán is hivatalos nyelvvé válhat Macedóniában, a szkopjei parlament tegnap fogadta el azt a záradékot, amely leszögezi: szükség van a hivatalos nyelvet szabályozó törvény módosítására. A 2,1 milliós Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű. Az albán nyelv az ország azon részein is hivatalos használatba kerül az állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya nem éri el a lakosság egyötödét. (MTI) Elkergetett afrikai diktátor Mugabe „Gucci Grace" néven hívott neje miatt vehette át a hatalmat a zimbabwei haderő Állítólag nem volt puccs. Afőváros, Harare utcáin harckocsik vigyáznak. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Harare. A zimbabwei hadsereg az általa elfoglalt ZBC állami televízióban tegnap bejelentette, hogy átvette az állam irányítását a 93 éves Robert Mugabe elnök kormányától, aki 37 éves uralma során romba döntötte az országot. A hadsereg képviselői hangsúlyozták, a kedd este kezdődött akciójukkal a 93 éves elnök köreihez tartozó, az országnak „gazdasági és szociális szenvedést okozó bűnözők” ellen léptek fel. Elutasították azt a vádat, hogy katonai puccsot hajtottak végre - állítólag tisztelettel beszéltek az államfőről, Öméltóságának nevezték - viszont napközben már házi őrizetbe vételről beszéltek. Azt állították, hogy az elnöknek és családjának nem esett baja, biztonságban vannak. ígéretet tettek arra, hogy megvédik a köztisztviselőket, és garantálják az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét. Hírforrások korábban arról számoltak be, hogy lövöldözést lehetett hallani Mugabe fővárosi rezidenciája körül, miután katonák és katonai járművek jelentek meg a főváros, Harare utcáin, és szemtanúk három nagy robbanást véltek hallani a város központjában. Katonák páncélozott járművekkel lezárták a kormányhivatalokhoz, bíróságokhoz és a parlamenthez vezető utakat. Chris Mutsvangwa, a zimbabwei függetlenségi háború veteránszövetségének vezetője üdvözölte a hadsereg lépését mint „a hatalommal való arcátlan visszaélés vér- telen korrekcióját, egy szakadék szélén álló ország megmentését”. Veteránok a feleség ellen A hatalomátvételt vélhetően Em- merson Mnangagwa zimbabwei al- elnök menesztése váltotta ki. A sokáig Mugabe utódjának tartott Mnangagwát a múlt héten váltották le, miután összekülönbözött az elnök feleségével, aki így esélyessé vált arra, hogy félje helyére lépjen. Egyebek mellett „boszorkánydoktorok” bevonásával próbálkozott hatalomra tömi a volt alelnök - közölte a napokban a házi őrizetbe vett Mugabe elnök, hozzátéve: politikai ellenfele „hagyományos gyógyítókkal konzultált halálom időpontjáról.” A hadsereg körében nagyon népszerű háborús veterán, Mnangagwa alelnök leváltásához Mugabe 52 éves felesége, Grace Mugabe konspirációi vezethettek: az elnöki feleség a kormánypárton belül is komoly léptékű személycserékbe kezdett, saját, a függetlenségi háborúban életkoruk miatt nem is harcoló híveit előtérbe helyezve a régi gárdával szemben. Grace Mugabe korábban gépírónőként dolgozott az elnöki hivatalban, így ismerkedett meg a nála 41 évvel idősebb Mugabével. Az elnök felesége, Sally Mugabe ekkor már halálos beteg volt, az elnöki házaspár szerint a volt feleség áldását adta kapcsolatukra. 1996-ban házasodtak össze, három gyermekük van. A first lady gúnyneve a Gucci Grace lett meglehetősen fényűző életvitele és vásárlási szokásai miatt. Jelenleg féijével együtt számos uniós és amerikai szankció alanya, többek között nem utazhatnak be számos nyugati ország területére. Felháborodást váltott ki az is, hogy 2014 szeptemberében két hónap alatt szerezte meg doktori címét. 2014 óta vezeti a kormányzó Zanu-PF női szárnyát, az utóbbi években egyre nyíltabban tört előre az országos politikában. Romokban az ország Az 1980-tól miniszterelnök Robert Mugabe 1987-ben az államfői tisztséget is megszerezte, fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki. Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból. Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkekből hiány alakult ki - az egykor Afrika éléskamrájának nevezett országban súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve Mugabe a 2002-es elnökválasztásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét. 2005 áprilisában elindult a „rendcsináló művelet”, amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700 000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házát semmisítették meg. A Mugabe-kormány döntéseinek hatására az ország lakossága az utóbbi 5 évben kb. 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött. Milliárdos infláció A gazdasági káosz miatt a hiperinfláció elértéktelenítette a zimbabwei dollárt, az emberek nyugdíját és megtakarításait. Egyes számítások szerint 2008 októberében az infláció 79,6 milliárdf!) százalék volt, röviddel később 500 milliárd százalék. A kormány egyre magasabb névértékű bankókat bocsátott ki. A 100 ezer milliárd címletű volt a legnagyobb, ezt 2009 elején hozta forgalomba a jegybank. 2009 áprilisában megszüntették a nemzeti valuta, a zimbabwei dollár használatát. Egyébként a zimbabwei dollárt 1980-ban vezették be és ekkor többet ért, mint 1 amerikai dollár. (MTI, 444.hu, wikip.) Es ha Trump atomcsapást rendel el? Az amerikai szenátus Donald Trump Észak-Koreának címzett fenyegetéseire reagálva 1976 óta először tartott meghallgatást arról, hogy milyen jogai vannak az Egyesült Államok elnökének atomcsapás elrendelésére. Washington. A meghallgatást a szenátus külügyi bizottságának republikánus, de Trumppal nyílt vitában álló elnöke, Bob Corker hívta össze, és már nyitásként megfogalmazta aggályait, hogy az elnök „a III. világháborúhoz vezető útra terelheti” az Egyesült Államokat. Állítása szerint még egy NATO-szövetséges is aggályait fejezte ki amiatt, hogy elméletiíeg Trump elrendelheti az atomcsapást. Egyébként a Phenjant folyamatosan fenyegető amerikai elnök az észak-koreai sajtó szerint halálbüntetést érdemelne amiatt, hogy megsértette Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. A Rodong Szinmunban, az észak-koreai állampárt lapjában szerdán megjelent vezércikkben heves kirohanást intéztek Trump ellen, aki - Phenjan szerint - gonosz módon megsértette az ország legfőbb vezetőjének méltóságát. A szenátusi meghallgatáson az amerikai hadsereg parancsnokai igyekeztek megnyugtatni az aggódókat. Bár Corker szerint abban az esetben, ha a Fehér Ház első embere kiadja »parancsot és annak ellenőrzik a hitelességét, nincs visszaút, az amerikai stratégiai csapásmérő erők egykori parancsnoka, Robert Kehler nyugalmazott tábornok azt mondta, hogy ő maga megtagadta volna egy ilyen parancs végrehajtását, ha az első csapást aránytalannak vagy szükségtelennek értékelte volna. „Ez esetben azt mondanám, hogy még nem állunk készen az indításra” - mondta. A kérdésre, hogy ez esetben mi történne, a lehető legőszin- tébben felelt: „Nem tudom”. Szerinte ez érdekes jogi helyzetet teremtene, de úgy vélte, a hadseregnek csak a jogszerű parancsokat kötelessége végrehajtania, a jogszerűtleneket nem. „Ha valaki törvénytelen utasítást ad, a hadseregnek kötelessége megtagadni azt” - mondta. A válasz nem mindenkit nyugtatott meg. Ed Markey, Massachusetts demokrata szenátora, aki törvényben korlátozná az elnök jogát első csapás elrendelésére, azt mondta, hogy neki nincs bizalma abban, hogy a parancsnoki lánc visszautasítana egy ilyen parancsot. Szerinte vékony kötélen táncolnak, ha a bolygó sorsa azon múlik, hogy a katonai parancsnokok, akiket az elnök nevez ki, ellent memek-e mondani a főparancsnoknak. Az alapprobléma, hogy bár az amerikai alkotmány szerint háború indításáról nem az elnök, hanem a törvényhozás dönthet, megelőző csapásra vagy azonnali fenyegetésre reagáló csapásra az elnök főparancsnokként saját hatáskörben is utasíthat. (MTI, 444.hu) 700 milliárd dollár a Pentagonnak Washington. Az amerikai törvényhozás elsöprő többséggel megszavazta a védelmi kiadásokra szánt 700 milliárd dolláros költségvetést. A jogszabály mellett érvelők szerint szükség van az amerikai haderő újjáépítésére, valamint az észak-koreai fenyegetés féken tartására, visszaszorítására. A védelmi költségvetés a 2018-as pénzügyi évre 603 milliárd dollárt biztosít a Pentagon alapvető funkcióihoz, feladataihoz és csaknem 66 milliárdot a tengerentúli katonai hadműveletekhez Szíriában, Irakban, Afganisztánban. Külön összeg áll majd rendelkezésre további 28 földi telepítésű rakétaelfogó egység kiépítésére, arra az esetre, ha az USA arra kényszerülne, hogy észak-koreai rakéták ellen védekezzen. További 12,3 milliárd dollár jut a Rakétavédelmi Ügynökségnek (MDA) és 2,4%-os fizetésemelés a katonáknak. (MTI) Az országát vaskézzel irányító és romba döntő Robert Mugabe elnök (TASR/AP)
