Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-15 / 263. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. november 15. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 A kultúrház külső falára került a város 50 évét bemutató fotókiállítás (A szerző felvétele) Ötven éve kapott ismét városi rangot Gúta V.KRASZNICA MELITTA Várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepelte Gúta: a település az 1965-ön nagy árvízi újjáépítést követően 1967. október 14-én kapta vissza városi rangját. FPI71 Az évforduló alkalmából múlt pénteken emléktáblát avattak a vá­rosi hivatal bejáratában, a művelő­dési központ falán az elmúlt 50 évet felelevenítő nagyméretű fotókat he­lyeztek el, az ünnepi testületi ülésen Tóth Imre, Harsányi Imre és Argyu- si Imre egykori, valamint Horváth Arpád jelenlegi polgármester idézte fel az elmúlt évtizedek legfontosabb történéseit, és átadták a város diját. Az ünnepséget, amelyre meghívták Gúta testvértelepüléseinek - Mező- berény, Medgyesegyháza, Kisbér, Galgagúta, Pitvaros - küldötteit is, a Duna Művészegyüttes táncszínházi előadása tette teljessé. Villa Guttát 1268-ban említik először a források az esztergomi ér­sekség birtokaként, vagyis jövőre újabb jelentős évfordulóról, a 750.­ről emlékezhetnek meg a városban. 1551-ben városi rangot kapott, or­szágos vásárrendezési joggal, ám a 19. század végén az akkori törvé­nyek alapján megszűnt mezővárosi rangja. Az 1965-ös nagy árvíz Gútát sem kímélte: a korabeli krónikák szerint 768 ház dőlt össze, 1568 sú­lyosan megrongálódott és csak 107 maradt ép. Az országos összefogás­nak köszönhetően rohamtempóban épült újjá a település, és 1967. ok­tóber 14-én Jány János, a helyi nem­zeti bizottság elnöke személyesen Alexander Dubček kezéből vehette át a várossá nyilvánításról szóló ok­iratot, ami 1967. november 1-jével lépett hatályba. A városháza falán elhelyezett emléktáblán — Darázs Rozália képzőművész alkotása - Gúta két legjelentősebb jelképe látható, egy­részt a város címere egy 1600 körüli rézkarc alapján, másrészt az 1800-as évek elejéről származó jegyzői pe­csét; ez utóbbi különlegessége, hogy Szent Adalbertét, az Esztergomi Egyházmegye jelképét nem vérta­núként, hanem Szent István keresz­telő püspökeként ábrázolja. Az emléktábla-avatás során köszöntöt­ték az 1967. november 2-án szüle­tett Nagyné Magdalin Mónikát, aki a már város Gúta első újszülöttje volt. „A várossá nyilvánítás nem­csak rangot, hanem büszkeséget, te­kintélyt és felelősséget is jelent” — fogalmazott ünnepi köszöntőjében Horváth Árpád. Kiemelte, hogy a város az összefogás, az önfeláldo­zás jelképe is, hiszen ezek az eré­nyek kellettek újjáépítéséhez. Az ünnepi testületi ülésen átadták a Pro Űrbe díjat is. A rangos elismerést Guba Barnabás gyermekorvos, Vincze Ferenc cselgáncsedző és Harmathné Vörös Kornélia népraj­zos kapta. Guba Barnabás 1968-tól, közel hat évtizede praktizál a vá­rosban, három vagy talán négy nemzedék egészségét, fejlődését felügyelte. Vincze Ferenc edzői te­vékenysége 36 éve alatt több mint 2000 fiatal fordult meg a gútai ta­tamin, 65 országos bajnoki érmet szerezve. Harmathné Vörös Kor­nélia a település néprajzi hagyomá­nyait, ősi szókincsét, rég elfeledett történeteit, lakodalmi hagyomá­nyait, a gyermekjátékokat, mondó- kákát gyűjtötte fáradhatatlanul; egészségi okok miatt sajnos szemé­lyesen nem tudott részt venni az ün­nepségen. Elhunyt Kaposi Endre November 13-án 78 éves korában elhunyt Kaposi Endre képzőművész, főiskolai tanár, fotóművészeti szakíró. Kaposi az esztergomi művészeti élet meghatározó alakja volt, sok tisztelője volt Párkányban és kör­nyékén is. 1929-ben Zalaegersze­gen született, 1959 óta élt Eszter­gomban. A képzőművészet szinte valamennyi ágában alkotott. Kez­detben kisméretű, szűk motívum­kincsre redukált lírai hangulatú olaj képeket és fotómontázsokat készített. A nyolcvanas évek má­sodik felétől tárgy-kollázsokkal kísérletezett, a kilencvenes évek­től hulladékelemekből és alkatré­szekből assamblage-okat is alko­tott. Műveinek témáját a kor tár­sadalmi és erkölcsi folyamatai és kihívásai határozták meg. Alapító tagja volt a Balassa Bálint Társa­ságnak és az Esztergomi Művész Céhnek is. Diplomát a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán és az ELTE bölcsészkarán szerzett. 1970 és 1985 között az Esztergomi Ta­nárképző Főiskola tanára, 1985 és Kaposi Endre 1929-2017 1986 között főigazgató­helyettese, 1986 és 1991 között főigazgatója, majd 1994-igtan- székvezetője volt. Vezetése alatt a főiskolán létrejött az új kollégium, bővült a könyvtár, új aulát, dísz­termet és új tornacsarnokot alakí­tottak ki, valamint megalakult a művelődésszervezői szak, a szo- ciálpedagógiai szakképzés és a nemzetiségi tanítóképzés. Önálló könyvei mellett rendszeresen je­lentek meg tanulmányai szak­könyvekben és szaklapokban. Gulyás Zsuzsanna Lezárult az Ister-Granum rajzverseny 14. alkalommal rendezték meg Esztergomban az Ister- Granum rajzversenyt, amely­re Magyarországról és Szlovákiából is érkeztek nevezásek. Idén 21 iskola (Szlovákiából: Ipolyszakállos, Nagyölved, Pár­kányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola és Ady Endre Alapis­kola, Nána, Kéty, Köbölkút, Zse- líz, Ógyalla, Szalka) vett részt a versenyen. A zsűri (Sándor Ilona festőművész, Jankainé Németh Szilvia, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa és Bujdos Béla mentálhigiénés szakember) 388 rajzot értékelt. A gyerekeknek kedvenc kirán­dulóhelyüket kellett megörökíte­niük. Külön értékelték az alsó és felső tagozatos tanulók munkáit. Az alsó tagozatosok kategóriájá­ban a szlovákiai résztvevők közül második lett Michaela Dudasová, a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola növendéke, és meg­osztott harmadik helyen végzett Sebő Martina (Ipolyszakállos) és Gál Csilla Dorina (Nána). A felső tagozatosok kategóriájában Kurali Vanesa (Zselíz) második, Bálint Réka (Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola, Párkány) harmadik lett. Az esztergomi Féja Géza Kö­zösségi Házban a kiállított mun­kák december 8-ig tekinthetők meg. (guzsu, infoesztergom.hu) Régi hagyományok, modem dísztárgyak - Márton-nap Füssön Rági mesterségek, hagyomá­nyos átelek, kisállat- ás traktorkiállítás várta a múlt szombaton a füssieket és a környékbelieket. mrai Füssön már ötödik alkalommal szervezték meg a Márton-napi fesz­tivált. A jelenlévők megtekinthet­ték, hogyan készül a cirokseprű, ho­gyan fonják a kosarat, készültek ka­rácsonyi dísztárgyak, de volt agya­gozás, papírfonás, gyöngyfűzés is. Egy nemesócsai fafaragó mester is bemutatta munkáit. A látogatók sült tököt, leveles krumplis pogácsát, zsíros kenyeret lila hagymával és sok egyéb finomságot is megkóstolhat­tak. A főszervező a Villa Fyuz Pol­gári Társulás volt, a községháza, a helyi nyugdíjasklub és a tűzoltó­szervezet is kivette a részét a mun­kából. „Első alkalommal szerveztük meg a traktorkiállítást a helyi gaz­dáknak és a lakszakállasi szövetke­zetnek köszönhetően. Mivel már fa­lun is nagyon kevés helyen tartanak állatokat, rendszeresen tartunk Károly, Füss polgármestere. A falu polgármestere örömmel konstatál­ta, hogy van érdeklődés az ilyen rendezvények iránt, és a helyiek mellett a régió lakosait is szívesen látják a következő Márton-napi fesztiválra. (PR, czm) ■.yixmmmmmmmmmm———eww———mmu Szép, kézzel készült ajándéktárgyakat láthatott, aki elment a fesztiválra kisállat-bemutatót. Fontosnak tar­tom, hogy ne merüljenek feledésbe a hagyományok, hiszen mint itt is lát­hattuk, a régi mesterségeknek kö­szönhetően nagyon sok szép mo­dem dísz, kiegészítő, használati tárgy készülhet” - mondta Farkas Akita gépek érdekelnek, az sem unatkozott (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents