Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-10 / 259. szám, péntek
2 | KÖZÉLET 2017. november 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Harebin ismét megúszta Pozsony. Leállították a Legfelsőbb Bíróság három tagja: Štefan Harabin, Gabriela Šimonová és Viliam Dohňanský elleni fegyelmi eljárást. Daniela Švecová azért kezdeményezett fegyelmi eljárást, mert szerinte a három bíró túllépte jogkörét, amikor felmentették Peter R.-t egy 2000-ben és 2002-ben elkövetett bűncselekmény alól. A fegyelmi bizottság márciusban mindhármukat felmentette, Švecová azonban fellebbezett a döntés ellen. A fellebbviteli tanács ma megerősítette korábbi döntését, így már jogerős. Harabin szerint, ha Švecová nem mond le magától, be kell zárni a bazini elmegyógyintézetbe. Azt is kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét Kaliňák és Kiska is zsarolja. Mivel a fellebbviteli tanács titkos szavazással döntött, nem leheftudni, kik tartották meg Harabint és társait. (SITA, ie) Pozsonyba jöhet a gyógyszerügynökség Pozsony. Szlovákia fővárosa és az olaszországi Milánó között fog eldőlni az Európai Gyógyszerügynökség (EM A) új székhelyéért folytatott harc - közölte tegnap a brit Financial Times gazdasági lap. Az ügynökségnek a brexit után kell átköltöznie Londonból, az új székhelyért összesen 19 város verseng, ám a brit lap szerint épp Pozsony és Milánó a legesélyesebb. Szlovákia előnye, hogy eddig egyetlen európai ügynökségnek sincs székhelye az országban, hogy a felkínált adminisztratív épület a kelet-európai kínálatból a legjobb értékelést kapta, és hogy közel van a városhoz az európai nagyvárosokkal jó összeköttetést biztosító bécsi nemzetközi repülőtér. Hátránya, hogy az EMA alkalmazottai egy belső felmérés szerint nem akarnak Pozsonyba költözni, egyesek azt nyilatkozták, hogy beadják felmondásukat, ha az unió Pozsony mellett dönt. Az ügynökség új székhelyéről november 20-án döntenek titkos szavazáson. (TASR, dp) ÖSSZEFOGLALÓ A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja azt akarja kiharcolni, hogy a jövő évre vonatkozó kollektív szerződés tartalmazza a 4,8 százalékos béremelést. A béremelés az állam- és a közigazgatás valamennyi dolgozójára, valamint a pedagógiai alkalmazottakra és az egyetemi oktatókra vonatkozna. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) 4,8%-os béremelési javaslatot tett le a kormány elé a jövő évi kollektív szerződésről szóló tanácskozások megkezdése előtt. Az általuk javasolt emelés az állam- és a közigazgatás minden dolgozójára vonatkozna. Eddig a KOZ nem támogatta a pedagógusok és az egyetemi oktatók újabb, 6%-os béremelési követeléseit. A tavaly őszi egyeztetésekből kizárták a Pavel Ondek vezette Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetét (OZPŠaV). Onde- kék viszont közölték, hogy ha a szakszervezeti szövetség nem áll ki egységesen a pedagógusbérek emelése mellett, akkor kilépnek a konföderációból. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában mára akut munkaerőhiány alakult ki, a cégek között, így egyre kiélezettebb a verseny az új alkalmazottakért. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy az elmúlt egy évben rekordszámú alkalmazott váltott munkahelyet a magasabb fizetés reményében. Pozsony. A szlovákiai alkalmazottak nagyjából 20 százaléka váltott munkahelyet az elmúlt egy évben - derül ki a Profesia.sk munkapiaci portál elemzéséből. Ivana Molnárová, a Profesia.sk ügyvezető igazgatója szerint csak a portálon regisztrált alkalmazottak közül 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. 2015- ben ugyanerre az alkalmazottak alig valamivel több mint tizede szánta rá magát. A fiatalok harmada váltott Látványos különbségek vannak azonban az egyes korosztályok és ágazatok között is. „Míg a 24 évnél fiatalabbak több mint harmada váltott munkahelyet az elmúlt egy évben, a 40 évnél idősebb korosztály esetében kevesebb mint a tizedük” - mondta Molnárová. Az alkalmazottaik hűségében legkevésbé a reklámcégek, a fordítóirodák és az utazási irodák bízhatnak meg, ezekben az ágazatokban az elmúlt egy évben az alkalmazottak harmada hagyta ott korábbi munkáltatóját. Tömegesen váltanak munkahelyet azonban az újságírók és a jogászok is. A legkisebb fluktuációt ezzel szemben a textiliparban mérték, amelyben a legalacsonyabbak a fizetések. Itt is a főváros vezet Regionális szempontból Pozsony vezet, ahol az elmúlt egy évben a legtöbben váltották le régi munkáltatójukat. A Profesia.sk elemzői szerint ez teljesen érthető, hiszen a fővárosban van a legtöbb szabad munkahely, a munkavállalók itt így szabadon válogathatnak a jobban fizető munkáltatók között. Paradox módon azonban a második helyen Eperjes megye található. Ez utóbbiban ugyan jóval kevesebb a szabad állás az országos átlaghoz képest, aki azonban teheti, igyekszik jobban fizető munkahelyet találni. Eperjes megyében ugyanis a bruttó átlagbér 954 euró, ami 58 százalékkal alacsonyabb a pozsonyinál. A munkáltatójukhoz leghűségesebb alkalmazottakat Nyitra megyében találjuk. (mi, TASR) Sokan váltanak munkahelyet Indul a harc a fizetésemelésért dagógusok érdekképviselete nem írta alá a 2020-ig tartó szociális békét”. Fico feltétele ez volt ahhoz, hogy a pedagógusok bére minden évben 6%-kal emelkedjen. „A kormány részéről legközelebb 2019 januárjában emelkedhetnek a pedagógusbérek” - szögezte le Fico néhány nappal korábban. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter a kormány szerdai ülése után nem kívánta kommentálni Robert Fico álláspontját. Szerinte ugyanis most az a fontos, hogy felméijék, milyen lehetőségek vannak a béremelésre. Monika Uhlerová és Pavel Ondek is leszögezte, ha a kormány nem bólint rá a pedagógusok bérének újabb emelésére, készek az utcára vonulni. Ismét sztrájkba lépnek a tanárok, ha januártól nem kapják mega hatszázalékos béremelést (Jozef Jakubčo) Közösen a béremelésért „A konföderációba tartozó szövetségek átértékelték álláspontjukat, és arra jutottak, elfogadhatatlan, Béremelési javaslat ► 4,8% az állam-és a közigazgatásban dolgozóknak ► 6% a pedagógusoknak és az egyetemi oktatóknak hogy a dolgozók egy olyan csoportja, melynek érdekvédelmét a KOZ képviseli, ki legyenek zárva a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokból” - közölte Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke. Hozzátette, tiszteletben tartják az OZPŠaV 6%-os béremelési követelését, melyet beépítenek a KOZ javaslatába. Az átdolgozott javaslatot rövid időn belül eljuttatják a kormányhivatalba. Pavel Ondek megerősítette, hogy az OZPŠaV nem lép ki a KOZ-ból, de elégedetlenek Jozef Kollár KOZ- elnök politikájával, ezért a legközelebbi közgyűlésen bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek ellene. Ondek szerint ugyanis^ Kollár jogtalanul zárta ki az OZPŠaV-t az idei évre vonatkozó tárgyalásokból. Fico keménykedik Robert Fico kormányfő néhány napja a Smer országos közgyűlésén kijelentette: „sajnálom, hogy a peLeleplezték az első szlovákot a legújabb offshore-botrányban ÖSSZEFOGLALÓ A Paradise-iratok néven elhíresült offshore-botrány alig pár napja robbant ki, máris itt az első szlovák név, amelyre az oknyomozó újságírók rábukkantak a több mint 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatrengetegben. Pozsony. A Szlovákiát is érintő, nagyjából 3500 dokumentumot a Tényfeltáró Újságírók Csehországi Központja (ČCIŽ) vette górcső alá. A ČCIŽ alapítója, Pavla Holcová a részletes beszámolót e hét végére ígérte, a Trend hetilappal együttműködve azonban már tegnap közzétették az első olyan vállalkozó nevét, aki szerepel a legújabb adóparadicsomi botrányban. Az oknyomozó újságírók hálójában elsőként egy igazi nagyhal, Milan Šmehýl, az étkezési utalványokat kiadó Doxx társaság tulajdonosa akadt fenn. Šmehýl - a Trend által közzétett adatok szerint - 2007 és 2014 között több társaságot (Doxx Group, Doxx Services, Doxx Bet, Doxx Casino) is bejegyzett az adó- paradicsomnak számító, egyébként uniós tagország Máltán. A földközitengeri szigetországot a vállalkozók általában adócsökkentésre használják. Máltán a társasági adó kulcsa ugyan eléri a 35 százalékot, a részvényesek azonban visszaigényelhetik a befizetett adó hat hetedét, valójában így csak 5 százalékos adót fizetnek. Az adóparadicsomokban alapított cégeknek általában minimális az alaptőkéje, a most közzétett dokumentumok szerint azonban Šmehýl az egyik ilyen társaságában egymillió eurót helyezett el. Az adószakértők szerint az ilyen tranzakciók mögött általában egy jövőbeni eladás állhat. Szlovákiában ugyanis adót kell fizetni a tulajdon- rész eladása után, míg Máltán nem. Az ezzel kapcsolatos spekulációkat azonban a Doxx és személyesen Šmehýl is visszautasította. „Az említett társaságokat csak azért alapítottuk, mert más piacokon is szeretnénk terjeszkedni. Minden olyan állítást határozottan visszautasítunk, amely szerint a máltai cégeinket adóelkerülés végett hoztuk volna létre” - nyilatkozta MarAz utalványokat kiadó Doxx társaság is adóparadicsomban volt bejegyezve (Vladimir šimlček felvétele) cela Šuštiaková, a Doxx-csoport szóvivője. Hírlapi információk szerint a Doxx a legjövedelmezőbb megrendeléseket az első Fico-kabinet idején kapta, amikor a még Ján Slota vezette SNS is kormányon volt. A Sme napilap által megszellőztetett hírek szerint a Doxx 2008-ban vitatható módon jutott hozzá az akkor az SNS által felügyelt Szlovák Posta megrendeléséhez. Šmehýl cégének azonban jelenleg is több minisztériummal és egyetemmel van szerződése. A Finstat adatai szerint a Doxx tavalyi bevételei meghaladták a 61 millió eurót, ami csaknem háromszorosa a 2009-ben elért bevételeinek. A társaság tavaly egymillió eurós profitot könyvelhetett el. (mi, TASR)
