Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-10 / 259. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. november 10. KÖZÉLET I 3 Van vezetője a jobboldalnak? Sulik már nem akar a jobboldal vezére lenni (Jozef Jakubčo felvétele) FINTA MÁRK Az 1990-es óvek politikai változásainak idején a szlovákiai sajtóban meghonosodott egy kifejezés, mely az egyes jobbközóppártok „erősorrendjét" volt hivatott megjeleníteni - az egyes pártokat és politikusokat a „jobboldal vezéreként" emlegették. Ilyen vezető volt sokáig Mikuláš Dzurinda és az általa vezetett, ma már elbukott SDKÚ, később a felmérések eredményei alapján előbb a KDH-t, majd Radoslav Procházka pártját, a Sieťet tartották annak, míg utóbbi el nem bukott a 2016-os választásokon, és fel nem őrölte a pártot a kormányzati szerep és a belső harcok. A választások után a legerősebb jobboldali eredményt hozó SaS-t kezdte emlegetni a sajtó az ellenzék vezéreként - Richard Sulik pártja ennek megfelelően igyekezett prezentálni magát, és a megyei választások utáni koalíciót is látszólag ilyen pozícióból igyekeztek megkötni legközelebbi szövetségesükkel, az OĽaNO-val. A megyei voksoláson azonban az OĽaNO több megyefőnöki posztot szerzett, mint az SaS, így a szlovák sajtó fel is tetFINTA MÁRK Szlovákiából ismét csak az MKP kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésére, melyet ma rendeznek Budapesten. A Híd az eddigi évekhez hasonlóan nem kapott meghívót, a magyar kormány szerint azért, mert nem etnikai pártként határozza meg magát. Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár korábban a programot ismertetve elmondta, a Máért éves ülését Orbán Viktor miniszterelnök kezdi beszédével. A te a kérdést, ki jelenleg a jobboldal vezére. Grigorij Mesežnikov politikai elemző nem hiszi, hogy van értelme erről beszélni, pláne nem a hétvégi megyei választások eredményei kapcsán. Már csak azért sem, mert a megyei testületekbe bejutott képviselők száma alapján a parlamenten kívüli KDH is nevezhetné magát annak. „Országos szinten a pártok erejét a reprezentatív felmémagyar kormányfő tavaly is beszédet mondott az éves ülésen, ám ebben nem maga a nemzetpolitika dominált, inkább az, hogyan látja a magyar kormány a megváltozott világ- politikai viszonyokat. Mostani beszédében várhatóan a Fidesz fő kampánytémái kaphatnak majd helyet - tekintve, hogy a kormány kommunikációja az utóbbi hónapokban teljesen ebbe az irányba fordult. A Máért zárt ülésén döntenek majd a következő év témájáról, melynek mentén a magyar nemzetpolitikai támogatások és fejlesztések irányát meghatározzák. Míg 2017 a „külhoni magyar családi vállalkozások éve” volt, 2018 várhatóan a „külhoni magyar családok éve” lesz. rések mérik, illetve az országos választások. A megyei választásokból nem lehet megállapítani, melyik a jobboldali ellenzék vezető pártja” - mondta, hozzátéve, ő úgy gondolja, nem létezik és soha nem is létezett ilyen „pozíció”. „A jobboldal vezetője egy fantom. A jobbközéppártok ereje abban a képességükben áll, hogy több szavazót tudnak megszólítani, mint az ellenkező oldalon álló politikai blokk, Menyhárt József, az MKP elnöke az Új Szónak azt mondta, pártja a megyei választások eredményével foglalkozik majd éves beszámolójában. A választási eredményt a pártelnök sikernek tartja, kiemelte, az MKP a képviselők számát tekintve harmadikként végzett, a voksoláson. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes csütörtökön bejelentette, megvan az egymillio- modik új magyar állampolgár a külhoni magyarok könnyített honosításának bevezetése óta - ám Szlovákia és Magyarország között továbbra is ellentét feszül a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt. Menyhárt szerint a kérdés jelenleg nem felhozható, ám az MKP továbbmelyet 20 éve a HZDS testesített meg, most pedig a Smer. De kicsi és közepes méretű pártok sorából egyszerűen lehetetlen és felesleges megállapítani, ki a jobboldal vezetője” - magyarázta azzal, nem is lenne szerencsés, ha a pártok ezzel a kérdéssel foglalkoznának. Richard Sulik SaS-elnök, aki 2012- ben még célként tűzte ki az ellenzék vezetését, most azt mondta, a Jobboldal vezetője” fogalom kész katasztrófa. „Az emberek úgy érzik, ennek a vezetőnek felelősséget kell vállalnia az egész jobboldalért. De más pártokra egyáltalán nincs hatása” - mondta. Ľubomír Galko, a párt alel- nöke lapunknak hozzátette, nem is látják értelmét az erről szóló polémiának —ő személyesen még abban sem hisz, hogy a pártok támogatottságáról szóló felmérések támpontot adnának ennek megállapításához. Veronika Remišová, az OĽaNO jelenlegi vezető politikusa sem érzi úgy, hogy a fogalomnak jelen állás szerint bármilyen értelme lenne, még úgy sem, hogy ők adják a legtöbb ellenzéki megyefőnököt. „Mi most a megyefőnökeinkkel, valamint a következő parlamenti választásokkal foglalkozunk, nem tartjuk értelmesnek az ellenzék vezetőjéről szóló vitát, mert nem fontos. A fontos az, hogy két év múlva kormányt válthassunk” -mondta az Új Szónak. ra is fontos, „lesöpörhetetlen“ ügynek tartja. „Az, hogy a V4-ek egysége ezt most hátrébb sorolja, már egy ideje adott tény, és ez nem rajtunk áll” -mondta. A Máért a plenáris ülésén idén sem kerül sor a nemzeti jelentőségű intézmények körének meghatározására - ezek az intézmények pályázat nélkül jutnak támogatáshoz a magyar kormánytól. Szlovákiában ezen intézményeket az MKP javasolja. „Egyelőre nem érkezett hozzánk ezzel kapcsolatos kérés a magyar állam felől” — mondta Menyhárt, ám úgy gondolja, lesznek változások a felvidéki intézmények listáján. „Erről az MKP országos elnöksége dönt majd” -tette hozzá. Gazdaságfejlesztő csomag: értékelik a pályázatokat Pozsony. Közel 1700 pályázat érkezett a magyar kormány 16 millió eurós felvidéki gazdaságélénkítő programjának pályázati felhívásaira. A programot Menyhárt József MKP-elnök sikerként értékeli - ugyanakkor a párt nem vesz részt a döntési folyamatban. Lapunk kérdésére a pályázatokat kezelő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. közölte, a november 3-ig beérkezett papíralapú pályázatok feldolgozása és formai ellenőrzése jelenleg is zajlik. A nyertesek listáját várhatóan december közepén teszik közzé a www.baross- palyazatok.eu oldalon. Azt, hogy milyen a pályázatok területi megoszlása Szlovákián belül, egyelőre nem tudja megmondani a Széchenyi Program- iroda, mivel még nem végeztek a pályázatok feldolgozásával. „Nagyságrendileg a kérelmek mintegy 60 százaléka kis- és közepes vállalkozásoktól, 40 százaléka mezőgazdasági pályázóktól érkezett” - közölte lapunkkal az iroda. Az MKP - melynek gazdasági terve, a Baross Gábor Terv mögé állították be a forrásokat - nem vesz részt a döntési folyamatban. „A pályázatok értékelését nyílt felhívás alapján kiválasztott független szakértők végzik” - állítja a programiroda, hozzátéve, a pályázatok támogathatóságáról a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a program megvalósítása szempontjából legfontosabb magyar ágazati-szakmai minisztériumok képviselőiből álló irányító testület dönt. Hogy pontosan kikből áll a testület, azt a programiroda nem árulta el. Menyhárt József, az MKP elnöke szerint a program iránt nagyobb volt az érdeklődés a vártnál. „Ez egy pilótaprojekt volt, mely során felmértük, milyen igény mutatkozik az ilyen támogatásra a kis- és középvállalkozások és az őstermelők részéről. Az ígéret szerint ezt az első, kezdeti lépést nagyobb léptékű fejlesztések fogják követni” - mondta Menyhárt. (Ipj, fm) Máért: egymillió új magyar állampolgár van Szlovákia gazdasága jövőre is növekedni fog Sulik jókedvűen búcsúzott Poliačiktól Mosollyal és kézfogással kísért, szokatlan távozás egy pártból (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai fogyasztás és a foglalkoztatottság dinamikus növekedésének köszönhetően az idei 3,3 százalékos bővülést követően a szlovák gazdaság jövőre 3,8, 2019-ben pedig 4 százalékkal nőhet - derül ki az Európai Bizottság tegnap közzétett friss gazdasági előrejelzéséből. „Szlovákia ezzel a leggyorsabban növekvő uniós tagországok közé tartozik. 2019-re a 28 tagú Európai Unióból csak Románia és Málta gazdasági növekedése lesz nagyobb a szlováknál” - nyilatkozta Péter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően az államháztartási mutatók is egyre jobban alakulnak. „Az Európai Bizottság szerint az államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya az idei 1,6-ról, jövőre 1, 2019-re pedig 0,2 százalékra csökken” - mondta tegnap Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője. „Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kiadásaink ne haladják meg a bevételeinket. Ha minden jól megy, akkor 2020-ra Szlovákia történetében először lehet kiegyenlített költségvetésünk” - tette hozzá Kažimír. A GDP-arányos államadósság ezzel párhuzamosan a mostani 50 százalék feletti szintről 2019-re 47 százalékra eshet vissza. Szlovákiánál alacsonyabb állam- adóssága azonban már most is csak az eurózóna négy országának van. (mi, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Mosolyogva, jó hangulatban váltéi tegnap Martin Poliačik és Richard Sulik. Poliačik elismerte, azért távozik az SaS-ből, mert gyakran nem ért egyet a pártelnök véleményével. Sulik pedig elmondta, sajnálja az SaS alapító tagjának távozását, ám a döntését megérti. Pozsony. Poliačik tegnap jelezte, hogy az SaS az elmúlt hónapokban olyan irányba mozdult el, amellyel már nem tud azonosulni. „Európa- szerte érezni a nyomást a liberális demokrácia meggyengítésére, én viszont azt a demokráciát képviselem, amely még minden erejével azon van, hogy ellenálljon ennek a nyomásnak” — mondta Poliačik. Mint mondta, nem akar távozni a politikából, jelenleg az alakuló Progresszív Szlovákia mozgalommal folytat tárgyalásokat az esetleges együttműködésről. Sulik megköszönte Poliačiknak az eddigi együttműködést, ám elismerte, hogy az elmúlt időszakban már nagyon sok volt köztük a nézeteltérés. „Emberileg sajnálom a távozását, az értékrendek szempontjából viszont megértem” - fűzte hozzá Sulik, aki nem tartja kizártnak, hogy Poliačik példáját követően még többen távoznának az SaS-ből. (dp, TASR)
