Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-09 / 258. szám, csütörtök

Vadászat WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO^UJSZO.COM A novemberei nagy kömyezetátalakulás és az „enyészet hónapja" elnevezés ellenére a 1 november a vadászat szempontjából nem k nevezhető szegény hónapnak. A mezőgazdasági területeken a frissen hajtó őszi vetések és a kint maradt őszi terménymaradványok a vadtakarmány, nagyon gazdag választékát kínálják. Mindenki ATELRE KÉSZÜL A erdőn az /\ j mérő vad- AA f gyümölcs, JL Jl m Ja kemény héjasok, köztük elsősorban a makk, gesztenye és mo­gyoró az, ami a párzásban legatyásodott csülkös vad télre való felkészüléséhez komoly támaszt nyújt. KÁRTÉTELEK A FÖLDEKEN Ebbe jelentős mértékben besegít az tény is, hogy a nagy tápenergiával rendelke­ző kukorica az utóbbi évtized­ben a globális felmelegedés miatt olyan magasságokban is sikeresen termeszthető, ahol pár évtizedekkel ezelőtt bármiféle hasonló próbálko­zás csak viccnek számított. A robbanásszerűen terjedő, túlszaporodott csülkös vad - elsősorban a disznó és a szarvas-pedig minden lehe­tőséget kihasznál állományá­nak fenntartása, növelésére. Addig, míg természetes az, hogy az erdei termés 99 szá­zaléka a vadat szolgálja, a mezőgazdasági területeken a gazdák nem nézik jó szem­mel a vad térfoglalását. Egy­re gyakoribb eset, hogy az őszi vetéseket éjszakánként feltúrja, vagy a beérett kuko­rica betakarításába besegít a vaddisznó, szan/as, dám. Ezért a vadásznak folytatni kell az októberben magkez­dett „elcsalogatő" etetéseket, amivel siker esetén csökken­teni lehet a vad okozta erdei és mezőgazdasági kártételt. A régi gyakorlat már a múl­té, hogy egyszerre több tíz mázsa kevésbé értékes vad­takarmányt szórók formájá- • bán helyezünk ki a területre. Az ilyen takarmány rövid idő alatt az időjárás hatására ösz- szeáll, megpenészedik, és nem táplálja, hanem inkább csak mérgezi a környezetét. A követelmény az, hogy a jó minőségű, száraz vadtakar­mányt az esőtől, hótól védő etetők alá helyezzük, és min­dig csak annyit, amennyit a vad rövid idő alatt elfogyaszt. Itt jön a képbe a vadász, aki a folyamatos táplálékbiztosítás érdekében gyakran látogat­ja és tölti fel vadeleséggel az etetőket. SOK A CSÜLKÖS, KEVÉS AZ APRÓ A tölgy- és bükkerdőkben a makkolási lehetőség a vad­nak egy isteni adomány. Saj­nos nem minden évben van elegendő tölgy vagy bükk- makk ahhoz, hogy az ott élő vadat eltartsa, de a kollégák értesítéseire alapozva az idei ősz jobb az átlagosnál. Mind­ezek ellenére előfordulhat, hogy a vad a táplálékban bő környezeténél előbbre helyezi a mezőgazdasági kultúrák kínálta választékot. Itt nincs más választása a vadásznak, mint besegítés a termény megőrzésébe, a vad riasztása, vagy szélső­séges esetben vádkárelhá­rító vadászatok szervezése. Az olyan létesítményeknél, amelyek a vadászterületek szívében terülnek el, és azok nem vadászható területként vannak nyilvántartva, rend­kívüli engedélyt kérni a vad elejtésére csak a tulajdonos-, nak, vagy üzemeltetőnek van joga. Az engedélyeket a területileg arra hivatott álla­mi hivatal adja ki, és a rend­kívüli vadászat végrehajtását a környéken vadászati jogot bérlő társaságokra szokták bízni. Az apróvadas területeken is folyamatosan kell szer­vezni a kisegítő etetéseket. Az első vadászatok már megmutatták, hogy mennyi az apróvadunk. A csallóközi apróvadhajtások olyan siral­mas eredményekkel zárul­tak, hogy a legtöbb érintett­nek az a véleménye, hogy az idén le kell tenni a puskát, mert nyakára hágunk a fá­cán és a nyúl törzsállomá­nyának. De kisegítő eteté­seket itt is kell végezni, és a takarmány mennyiségi kihe­lyezésénél a vadgazdának úgy kell spekulálnia, hogy a vadnak szánt takarmányt ne a rágcsálók fogyasszák el, hanem az apróvad. KEZDŐDŐ TÁRSASVADÁSZATOK November a társasvadásza­tok ideje. A hajtások és tere­lések nagy szakértelmet igé­nyelnek, ezért csak gyakorlott vadászok vezethetik. Más a koreográfiája egy fácán- vagy nyúlhajtásnak, és más a disz­nóhajtásoknak vagy szarvas tarvad terelésben való vadá­szatának. A szakszerűtlenül vagy fegyelmezetlenül leve­zényelt apróvad vadászat is lehet balesetveszélyes. Viszont az apróvadvadásza- tán csattogó sörétes puska csak egy szószátyár hangos­kodó ahhoz képest, amit a csülkös vad vadászatán a golyós fegyverek produkál­nak. A legkisebb golyós kali­ber szakavatatlan használata hatványozottan nagyobb veszélyt rejt magában annál, mint a legnagyobb kaliberű sörétes fegyver gyakorlat­lan kézben történő elsülése. Ahol a golyós fegyver dörren, ott akár talál vadat, akár nem, annak nemcsak hangja, ha­nem nyoma is van. Az eltalált csülkös vadat az esetek több­ségében átüti a golyó, és a maradvány vagy a szilánkok kiszámíthatatlan irányban re­pülnek tovább, így több kilo­méter távolságból is képesek ölni. Ha pedig nem találjuk el a célt, akkor a tovarepülő golyó még veszélyesebb. A horizonton túlrepülő, semmibe nem ütköző golyó ölőképessége 3-4 km. A mo­dern kalibereknél ez ennél is nagyobb. Ezért a csülkös vadra szervezett vadászat a vezetők részéről nagy felké­szültséget kíván, a résztvevők részéről pedig vasfegyelmet követel. A vaddisznó hajtásos vadászatánál nem elhanya­golandó a hajtők vagy a haj­tókutyák által „felbolondított" disznó kiszámíthatatlansága sem. A gyakorlott kollégák ta­pasztalatból igazolják, hogy a disznós kutyák a vadászaton „fogyóeszköznek" számíta­nak, és a hajtott disznó nem egyszer vezeti le az ember iránt érzett dühét a kutyákon. Mielőtt meghúzzuk az elsütő billentyűt, nem árt, ha átfut az agyunkon az is, hogy az embert nem számolva a világ negyedik legintelligensebb élőlényére lövünk, és az sem baj, ha közben számolunk az ebből adódó esetleges kö­vetkezményekkel. A disznó a delfin, csimpánz és elefánt után a föld negyedik legfejlet­tebb intelligenciájával rendel­kező élőlénye. Október közepén egy spe­ciális bizottság meghatározta a 2017/18-as vadászati évben a farkasok elejtési kvótáját. November elsejétől 2018. január 15-ig Szlovákiában 70 db szürkefarkas ejthető el. Ez a mennyiség a megyék szerint lett leosztva, és kizárólag csak a farkasok lakta területekre. Takács Frigyes A magasabban elterülő régiókban az erdők alatti mezőgazdasági területeken rendezett hajtások érdekes színfoltja lehet a medve jelen­léte. Októberben egy vadkárelhárító vaddisz­nóhajtáson Liptókókán (Liptovská Kokava) egy 180 kg-os, 5 éves nősténymedve került a hajtásba, és az egyik elálló puskást megtámad­ta. Amedvének nem voltak bocsai, nem tudni, hogy az ijedtségtől, vagy a dühében támadott. A támadást a vadász úgy hárította el, hogy öt méterről lelőtte a rárontó medvét. Végül önvédelemnek minősítették az esetet. Voltak már olyan esetek is, amikor a disznóhajtásban menekülő medvét lőtték agyon. Még gyakor­lott vadásznál is előfordul, hogy a nyiladékon átugró vadnál összetéveszti a disznót a medvé­vel. Ilyen esetben a vadász a tettéért teljes fe­lelőséggel viseli a következményeket. A medve lakta élőhelyeken a „rendes” medvék már a téli álomra készülődnek. A magasabb régiókban az erdőt járó medvék az energiatartalékuk növelésére rendszerint még élelmet keresnek, és ilyenkor jóval ingerlékenyebbek és kiszá­míthatatlanabbak. Az év végéig Szlovákiában közel 100 medve elejtésére adtak ki engedélyt. Az évközben 30 db ún. problémás medvére kiadott rendkívüli medvekilövési engedélyből, amelyek kizárólag a lakott területeket zaklató, az emberhez alkalmazkodni képtelen egyedek- re szóltak, 5 nagyragadozó került elejtésre. Szlovákiában a medvék számát 1020 és 1490 egyed közé becsülik. (TF) Hobbi 2017. November Aludni készülő medvék

Next

/
Thumbnails
Contents