Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-09 / 258. szám, csütörtök

www.ujszo.com ■ ujszor®ujszo.com r Vadászat ^ k HHHMHHMHHMHHHHHHHHHHHHm H onnan szárma­zik a dám kér­désre tíz kolléga közül nyolc-ki- lenc egyértelműen Mezopo- j támiát jelölte meg. Állítólag a vadászképzésen ezt tanítják. Nézzük, mit is ír erről a szak- irodalom. MÁR A RÓMAIAK IS TELEPÍTETTÉK A zoológia a dámvadat a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasfor- mák (Cervinae) alcsalád- jába tartozó fajként tartja nyilván. Korábban két al­faját különböztették meg: az európai dámvadat és a mezopotámiai dámvadat. J Mára a legtöbb kutató el- | fogadja ezeket két külön fajnak. Az európai dámvad nagy aganccsal rendelke­a mezopotámiai szarvas a római megszállás alatt még megtalálható volt Szíriában. A régi egyiptomiak, sumé- rok és szírek a görög ókor­ban csak a mezopotámiai dámot ismerték, és gyakran használták őket, mint az isteneiknek szánt áldozati állatokat. Mivel számuk a kihalás határára csökkent, a mezopotámiai dámszan/as helyét átvették a Kis-Ázsiából származó foltos, más néven európai dámszarvasok. KIHALT, DE MÉCSEM A 19. században a tu­domány a mezopotámiai dámot kihaltnak tekintette. 1875-ben viszont kalandos körülmények között Dél- nyugat-Perzsiában sir Vik­tor Brooke Robertson an­gol alkonzul újra felfedezte Őshonos-e nálunk a dám? zik, és az agancs felső har­mada lapátszerűen lapított. Mi ezt a fajt ismerjük, és kizárólag őket találjuk meg a szlovák és magyar erdők­ben is. A lapított agancs mi­att hívják a dám agancsát ; dámlapátnak, és viselőjét a vadásznyelv gyakran csak lapátosként említi. Az európai dámvad körül- | belül 126 ezer évvel ezelőtt általánosan elterjedt volt Közép-Európában, majd nagyjából 110 ezer évvel ezelőtt kezdődő a napja­inkig tartó Würm-glaciális eljegesedés leszorította az európai dámot Kis-Ázsia déli részeire. A Földközi­tenger térségében (Elő- Ázsiában és Észak-Afri- kában) az ókorban még gyakoriak voltak a’dámszar- j vasok, de a vadászat innen is fokozatosan visszaszorí- J tóttá őket. Az ásatások ezt a | teóriát megcáfolatlanul alá­támasztják. Mint sok egyéb j vadfajt, a dámszarvast is a rómaiak gyakran telepítet­ték az általuk uralt terüle- [ tekre, sőt, az akkori elterje­dési területükön kívülre is. Meghonosították Görög­országban, Olaszország­ban, Spanyolországban és Közép-Európában, első­sorban Németországban. A római megszállás során Októberben a dám barcogása alatt sok vadásszal találkoztam. Volt köztük pár vadászati szakember is. Gyakran felmerült a kérdés: őshonos-e a dámszarvas, vagy úgy lett betelepítve Közép-Európába. Mire vadászhatunk novemberben? SZŐRMÉS VADAK KÖZÜL: mezei nyúlra, üregi nyálra, pézsmapocokra, nycstre, nyuszira, görényre, borzra, rókára, farkasra, mosómedvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra, felnőtt vaddisznóra, dámtehénre, dám borjára, dámbikára, szarvasbikára, szarvastehénre és szarvasborjára, muflon kosra, muflonjerkérc, muflongidára, szikaszarvasra, őzsutára, őzgidára, aranysakálra és különleges engedély birtokában zergére. • räT.­_ő- szarkára, szajkóra, hamvas varjára, vetési varjára, tőkés r écére, kontyos récére, barátrécére, szárcsára, vadlibára - vetési Iádra, nagy lilikre és nyári Iádra, vadpulykára nemre való tekintet nélkül és fácánkakasra. vitték be a dámot Nagy- Britanniába is. Később Eu­rópában a dámszarvas lett a legelterjedtebb parkvad, és az maradt egészen a 100-150 évvel ezelőtti idő­kig. Mivel egyre kedveltebb és keresettebb lett úgy hú­sáért, mint tetszetős formát mutató agancsáért, később világszerte sokfelé megho­nosították, és a szabad természetben is kezdtek vele gazdálkodni. így mára a dámszarvasok vadon élnek Új-Zélandon, Auszt­ráliában, Tasmániában, az Egyesült Államokban, Peru­ban, Chilében, Argentíná­ban, a Dél-afrikai Köztársa­ságban, Madagaszkáron és Japánban is. ECY NAGYOBB ROKON A másik cervinae-faj a jó­val ritkább, már-már kihaló- félben lévő mezopotámiai dámszarvas (Dama meso- potamica). A Dávid-szarvas mellett a legveszélyeztetet­tebb szarvasfaj a Földünkön. Nagyobb testű, mint a roko­na, az európai szarvas, és az agancsa is nagyobb töme­gű, impozánsobb, és már a rózsák felett kezd ellaposod­ni. A szemág és a középágak rövidek, és az agancsvégi ellaposodás is kevésbé ter­jedelmes, mint az európai rokonánál. Az agancs tö­mege viszont nagyobb. A mezopotámiai dámszan/as a kutatások alapján a múlt­ban elterjedt volt egész Dél­Ázsiában. A perzsa, mezo­potámiai, szír és palesztin erdőket lakta, és nem volt ritkaság az észak-afrikai er­dőkben sem. Az évezredek során a jelentős klímaválto­zások a mezopotámiai dám­szarvas élőhelyét jelentősen megváltoztatták, csökken­tették. Mivel, kedvelt témája volt a díszítéseknek, amit előszeretettel használtak a korabeli érméken és pén­zeken is, a régészeti kutatá­sok bebizonyították, hogy a mezopotámiai dám egy kisebb populációját, és kül­dött néhány állatot a lon­doni állatkertnek, ahol sike­rült őket szaporítani. Mivel több, mint száz éven- ke­resztül a szabad természet­ben senki nem találkozott a mezopotámiai dámszarvas egyetlen példányával sem, a 20. században a fajukat újra kihaltnak hitték. Nagy meglepetésre 1957-ben újra feljegyeztek egy 24 állatból álló elszigetelt csa­patot. Az iráni kormány a mezopotámiai dámot teljes védelem alá helyezte, és 1960-ban a mezopotámiai dámszarvasok számát már 200-400 darabra becsül­ték. A néhány elszigetelt vadasparkon kívül ezen - faj egyedei viszonylag jól szaporodnak az állatker­tekben is. Legjelentősebb állományuk a berlini ál­latkertben található, de Szlovákiában is látható a mezopotámiai dámszavas a bajmóci állatkertben és Csehországban, Ostraván. A világ többi állatkertjeiben a mezopotámiai dámszar­vas állománya meghaladja a 240 egyed et. (A Poľovníctvo A RYBÁRSTVO NYOMÁN: Takács Frigyes) ■■■■■■■■■■■■Mi 2017. November lobbi HHHHHHHMHI HMM 7 HMM

Next

/
Thumbnails
Contents