Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-09 / 258. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. november 9. HASZNOSTANÁCS 9 Dolgozhatnak a nyugdíjasok is ÖSSZEFOGLALÓ Sok nyugdíjas munkát vállal - egyrészt mert a nyugdíjak alacsonyak, másrészt lélektani szempontból is hasznos dolgozni egy kicsit. De mi éri meg jobban: a részmunkaidős vagy főállás, a megbízási szerződés vagy esetleg a saját vállalkozás? (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Nyugdíjas-korlátozás Jelenleg a korengedményes nyugdíjasok nem vállalhatnak mun­kát. El kell dönteniük, mit akarnak: dolgozni vagy nyugdíjat kapni, a kettő kizárja egymást. Ha a munkát választják, leállítják a járandóságuk folyósítását - még akkor is, ha csak megbízási szerződésre kapnak pár eurót. A Szociális Biztosító adatai szerint 2017 szeptemberében 80 902 nyugdíjasnak volt megbízási szer­ződése, ebből 63 271 öregségi, 17 631 pedig rokkantsági nyugdíjas volt, korengedményes nyugdíjas nem lehet köztük. „Szeptemberben 10, az év elejétől szeptemberig pe­dig összesen 124 korengedményes járandóság folyósítását állították le” - tájékoztatta lapunkat a biztosító. Jövőre enyhülni fognak a munka- vállalási korlátozások. A közel­múltban elfogadott törvénymódosí­tás értelmében a korengedményes nyugdíjasok járandóságát nem fog­ják visszatartani, ha megbízási szer­ződésre legfeljebb 200 eurót fognak keresni. Kinek szabad? A rokkantnyugdíjasokra nem vo­natkoznak munkavállalási korláto­zások, sőt, a munkaviszony megszűnése után ők munkanélküli­segélyben is részesülhetnek. Ugyanakkor az ő járandóságukat nem számítják át, hiába dolgoznak, nem számíthatnak magasabb rok­kantsági nyugdíjra. Ellenben a mun­kavégzés alatt szerzett társadalom- biztosítási időszakokat figyelembe fogják venni, amikor jogosultságot szereznek az öregségi nyugdíjra. Vagyis amikor elérik a nyugdíjkor­határt, igényelhetnek öregségi nyugdíjat, s az SP az életük során szerzett biztosítási időszakot is fi­gyelembe véve meghatározza az öregségi nyugdíj összegét, s ha az magasabb lesz a rokkantsági nyug­díjnál, a nagyobb összeget fogják folyósítani. (sza) Vállalkozás nyugdíj mellett Aki mindenképpen javítani akar a jövedelmén, ám képtelen elhe­lyezkedni, illetve korengedményes nyugdíjasként a havi járandó­ságát sem akarja elveszíteni, annak megoldást jelenthet, ha ki­váltja a vállalkozói engedélyét. Az egyéni vállalkozóknak a vállalko­zás első évében nincs semmilyen kötelezettségük a Szociális Biz­tosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állít­ják le a korengedményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vál­lalkozásból befolyt haszon alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozni vagy csak nyugdíjat kapni. Az előbbi esetben egyéni vállalkozóként elkezdi fizetni a járulékokat, vagyis lesz társadalombiztosítása, a Szociális Biztosító pedig leállítja a korengedményes nyugdíj folyósítását. Ugyanakkor 1 év vállalko­zás után úgy is dönthet, hogy beszünteti a tevékenységet, s marad nyugállományban, ami a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. (sza) TÉMA: Munka nyugdíj mellett alapján az SP átszámolja a járandó­ságuk összegét. Az eltérés annyi, hogy a megbízási szerződésre dol­gozó nyugdíjasok a fizetésükből mindössze nyugdíjbiztosítást fizet­nek, ezért betegség esetén nem jo­gosultak táppénzre. A rendes szer­ződéssel rendelkezők azonban ugyanúgy mehetnek betegszabad­ságra, mint a nyugdíjba vonulásuk előtt, s a munkaképtelenségük alatt jogosultak bérpótlékra. További kü­lönbség a szabadnapok merítése te­rén van. A rendes szerződésre dol­gozó nyugdíjasok a többi, 33 évnél idősebb alkalmazotthoz hasonlóan legalább 5 hét fizetett szabadságra jogosultak, megilleti őket 7 fizetett szabadnap orvoslátogatás céljából, valamint ebédjegyeket is kaphatnak. A megbízási szerződésre dolgo­zók már elesnek e kedvezmények­től. A munkaadó ugyan nekik is ad­hat szabadnapot orvoslátogatás cél­jából, de azért nem jár bérpótlék. A cég bonuszként ebédjegyeket is jó­váhagyhat, de nem köteles, és sok munkaadó nem is ad. Ezenkívül a megbízási szerződés megszűnése után nem jár végkielégítés. Ezzel szemben a főállású munkaviszony megszűnése után az idős személy jogosult lehet bánatpénzre - a konk­rét összeg a munkahelyen töltött időszaktól és attól függ, hogyan szűnt meg a munkaviszony. Nyugdíj mellett jól jön a fizetés is nyugdíjas ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer, illetve a munkavi­szony megszűnése után kérheti a já­randósága átértékelését - a biztosító mindig az új biztosítási időszak alap­ján kiszámított összeggel megtoldja a havi járandóságot. Korábban ezt a fajta emelést minden esetben kérni kellett. Jelenleg a biztosító ezt hiva­talból, minden év elején automatiku­san megteszi, ezt az emelést már nem kötik a társadalombiztosítás, vagyis a munkaviszony megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Az emelés mérté­két a munkaadótól továbbított ada­tok alapján számolják ki. Szerződések típusa Mindegy, hogy a nyugdíjas mi­lyen szerződésre dolgozik, jelenleg a rendes munkaszerződésre és a meg­bízásos szerződésre, illetve a főál­lásban és a részmunkaidőre végzett munka esetében egyaránt létrejön járulékfizetési kötelezettség, és ez A Szociális Biztosító (SP) adata szerint szeptember végén az átlag nyugdíj 427,80 euró volt. 2017 má sodik negyedévében a bruttó átlag bérek 944 euró körül mozogtak, a; átlagnyugdíj ennekcsaka45,32%-a igaz, ez már nettó érték. Sok idő: személy nincs felkészülve a bévé telkiesésre, ezért inkább a nyugdíj korhatár elérése után is tovább dől goznak. Minden cent jól jön, ám idő: korban a munka nem csak a pénz szerzésről szól. A nyugállományb; vonulás után az időseknek hirteler sok szabadidejük lesz, amivel nen mindenki tud mit kezdeni. Aki égés; életében dolgozott, emberek közöt volt, öreg korára sem akar a négy fa között tétlenül ülni - a szociális kap csolattartás az ember számára az éle minden szakaszában nagyon fontos Ezért egy-egy alkalmi vagy rész munkaidős munka azok lelki egész­ségének is jót tesz, akik anyagilag nincsenek ráutalva a nyugdíj mellet­ti munkavállalásra. A magas mun­kanélküliséggel küszködő régiók­ban nehéz állandó munkát találni, de sokan legalább megbízási szerző­dést próbálnak kötni. Ami jár Minden dolgozó nyugdíjas jogo­sult kedvezményekre. A munkaadó a fizetésből köteles levonni járuléko­kat, ennek köszönhetően az idős sze­mélyek is jogosultak a Szociális Biz­tosítótól igényelhető támogatásokra. A nyugdíj melletti munka legna­gyobb előnye pedig az, hogy a nyug­díjkorhatár elérése után szerzett tár­sadalombiztosítási időszak alapján a Szociális Biztosító átszámolja az idős személy járandóságát. Ha valakinek, a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (vagyis dol­gozott), először kiszámítják, a nyug­díjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha a Járulékfizetés nyugdíjasoknak Jövőre a diákokhoz hasonlóan a dolgozó nyugdíjasok is része­sülhetnek majd járulékfizetési kedvezményben. A parlament a közelmúltban elfogadta a szoci­ális biztosításról szóló törvény módosítását, mely 2018. január 1-jétől hatályos, de a nyugdíja­sok munkavállalására vonatkozó rész csak július 1-jétől lép életbe. „A diákokhoz hasonlóan az öregségi, a korengedményes, a rokkantsági és a szolgálati járan­dóságban részesülők, akik bizo­nyos konkrét típusú - a munka elvégzéséről vagy a munkatevé­kenységről szóló — megbízási szerződésre dolgoznak, 2018. július 1-jétől nem fognak társa­dalombiztosítási járulékot fizet­ni, amennyiben az e szerződésre kapott havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót” - tájékoztatta la­punkat Jana Hrabková, a Szoci­ális Biztosító sajtóosztályának a munkatársa. A két szerződéstí­pus abban különbözik, hogy az előbbi alapján legfeljebb 350 órát lehet dolgozni évente, az utóbbi alapján pedig legtöbb 10 órát he­tente. Ha a havi jövedelem túl­lépi a 200 eurót, akkor is kell majd fizetni társadalombiztosí­tást, de csak a 200 euró feletti té­telből. Például ha az idős sze­mély 300 eurót fog keresni, a 200 eurót tisztán megkapja, s a ma­radék 100 euróból kell majd be­fizetni az előírt járulékot. Noha így havonta több kerül a nyugdíjas zsebébe, a járulék- mentes keresetet nem fogják fi­gyelembe venni a nyugdíj át- számolásakor. „Havi 200 euróig járulékfizetési mentességet fognak élvezni, vagyis nem kell biztosítást fizetniük, de ez azt is jelenti, hogy ez alatt nem sze­reznek társadalombiztosítási időszakot. A dolgozó nyugdíja­sok járandóságát a nyugdíjazta­tásuk után szerzett társadalom- biztosítási időszakok alapján az SP automatikusan legkésőbb március végéig átszámolja, s az esetleges emelésről mindenkit írásban tájékoztat. Ez már a havi 200 euró feletti bevétel esetében is érvényes” - részletezte Hrab­ková. Ha valakinek egyidőben több megbízási szerződése is lesz, a diákokhoz hasonlóan a járulék- fizetési kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesítheti - úgy, hogy nyilatkozatot tesz, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kéri a fel­mentést a járulékfizetés alól. A járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvé­nyesíteni. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Bizto­sítóban lehet majd beszerezni. Fontos változás, hogy jövő jú­liustól a korengedményes nyug­díjasok is dolgozhatnak majd megbízási szerződésre, miköz­ben, ha havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót, nem fogják leál­lítani a járandóságuk folyósítá­sát. „Amennyiben a megbízási szerződés alapján kapott fizeté­sük évente túllépi majd a 2400 eurót, az SP leállítja a nyugdíjuk folyósítását. A következő évben ismét folyósítják majd a járan­dóságot, és elszámolnak a visszatartott tételekkel” - ma­gyarázta Hrabková. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: AZ ONLINE VILÁG VESZÉLYEI ■ HOGYAN ELLENŐRIZZÜK A GYEREKEK INTERNETHASZNÁLATÁT, A KÖZÖSSÉGI MÉDIA VESZÉLYEI

Next

/
Thumbnails
Contents