Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-09 / 258. szám, csütörtök

8 KÜLFÖLD 2017. november 9. | www.ujszo.com Trump Kínával egyezkedik Fehér Ház: észak-koreai pénzügyi kapcsolatai felfüggesztésére kéri Kínát Donald Trump Nem ijedtek meg egymástól. Trump megkezdte kínai tárgyalásait. (SITA/ap) RÖVIDEN Demokrata párti győzelmek Washington. Demokrata párti győzelem született a kormány­zóválasztáson New Jersey-ben és Virginiában, újraválasztották New York demokrata párti pol­gármesterét, Bili de Blasiót is. Mindkét kormányzóválasztást óriási figyelem övezte, elemzők ugyanis az eredményt a Trump- kormány eddigi tevékenysége megítéléseként értékelik. Az el­nök mindkét államban támoga­tásáról biztosította a republiká­nusjelöltet, ám nem kampányolt mellettük. A Demokrata Párt számára a tavaly novemberi el­nökválasztás óta ez volt az első sikeres politikai megmérettetés, ugyanis az idén megtartott négy kongresszusi pótváíasztás mindegyikét elvesztették. (MTI) Aszad: a háború nem ér véget Damaszkusz. A háború nem ér véget a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartománynak az Iszlám Állam terrorszervezettől való megtisz­tításával -jelentette ki a szíriai elnök, utalva arra, hogy a kor­mányerők és szövetségeseik kö­vetkező célpontja a Washington támogatását élvező és Szíria te­rületének több mint negyedét ellenőrző emyőszervezet lehet. Bassár el-Aszad hozzátette: a harcok addig folytatódnak, amíg újra megteremtik a biztonságot és stabilitást minden szíriai te­rületen. Vagyis a kormányerők az Egyesült Államok támogatá­sát élvező, kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen vonulhatnak. (MTI) Szakítás Kijev és Moszkva között? Moszkva. Mindkét ország pol­gárainak érdekeit sértené, és to­vább bonyolítaná a helyzetet, ha Kijev úgy döntene, hogy meg­szakítja a diplomáciai kapcsola­tokat Moszkvával -jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvi­vője. Hozzáfűzte, hogy az ilyen döntés meghozatala szuverén joga Ukrajnának. A szóvivő nem kívánt reagálni arra az elméleti feltevésre, hogy szakítás esetén ki közvetítene Moszkva és Kijev között. Sajtóértesülések szerint az ukrán parlamentben olyan módosítás került bele a Donyec- medence visszaintegrálásáról szóló törvénytervezetbe, amely az Ukrajna és Oroszország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok megszakításával számol. (MTI) Bevándorlókat ment a román parti őrség Bukarest. Ismét életveszélyben lévő bevándorlókat mentett meg az Egei-tengeren szolgálatot tel­jesítő román őrhajó. A román parti őrség az európai uniós ha­tárőrizeti ügynökség (Frontex) megbízásából a görög felségvi­zeken járőröző hajóját riasztották két túlzsúfolt gumicsónakhoz. A csónakokon szorongó, életve­szélyben lévő 126 embert-köz­tük 41 gyermeket és 26 nőt—fel­vették a hajó fedélzetére. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Ázsiai körútja része­ként tegnap kétnapos látoga­tásra Kínába érkezett Donald Trump amerikai elnök, aki állítólag arra kéri Pekinget, hogy függessze fel pénzügyi kapcsolatait Észak-Koreával, és tartsa magát az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) vonatkozó határozataihoz. Kínai útja előtt Donald Trump amerikai elnök váratlan látogatást akart tenni a két Koreát elválasztó, 4 km széles, 241 kilométer hosszú de- militarizált övezetben, de útját az utolsó pillanatban le kellett mondani a rossz időjárási körülmények miatt. Az amerikai elnököt és kíséretében lévő újságírókat szállító, öt helikop­terből álló légikonvoj elindult az öve­zetbe a Szöulban lévő Jongszan ame­rikai támaszpontról, de a rossz látási viszonyok miatt a pilóták nem látták egymás gépeit, nem kockáztatták meg a leszállást, és visszatértek a bázisra. Az elmúlt évtizedekben a Dél-Koreát A szaúdi agresszióra adott válasznak nevezte a jemeni síita húszi lázadók Rijád elleni rakétacsapását Haszan Róháni iráni elnök. Akár háborúvá is fajulhat a Szaúd- Arábia és Irán közötti ellentét. Teherán/Rijád. „Hogyan kellene reagálniuk a jemenieknek hazájuk bombázására? Talán nem használ­hatják a fegyvereiket?” - kérdezte Haszan Róháni iráni elnök, akinek kormányzata támogatja a jemeni hú- szikat. Az ügy előzménye: Szaúd- Arábia Jemenből kilőtt ballisztikus rakétát semmisített meg Rijád nem­zetközi repülőtere közelében. Rijád Iránt tette felelőssé a támadásért. Ádil al-Dzsubejr szaúdi külügyminiszter és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös is „háborús cselekmény” elkövetésével vádolta meg Teheránt. Utcai tiltakozók akciói béní­tották a forgalmat Katalónia- szerte, ahol emiatt tegnap reg­gel több közúton is több kilo­méteres torlódás alakult ki. Nincs egység a vezető katalán függetlenségi pártok között. Barcelona/Brüsszel. „Szabadsá­got a politikai foglyoknak!”, „Meg- védjük a köztársaságot!” - ilyen transzparensekkel vonultak fel tünte­tők, akik lezártak közutakat a forga­lom elől, nagy felháborodást okozva az autósok között. Hasonlóan reagál­tak azok a vasúti utasok is, akiknek vonata kimaradt, mert a tüntetők a sí­nekre vonultak, akadályozva ezzel a vasúti forgalmat. A tiltakozó akciók előzménye, hogy az Intersindical- CSC szakszervezet sztrájkot hirdetett tegnapra, de nem csatlakoztak hozzá a munkavállalók nagy többségét tö­mörítő szakszervezetek. Megsemmisítette a katalán függet­felkereső amerikai elnökök számára fontos programmá vált az övezet fel­keresése. Ronald Reagan óta ezt mindegyikük megtette. Trump ázsiai vizitjének célja, hogy egységbe kovácsolja a térségbeli or­szágokat Phenjannal szemben. Az el­nök Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel és feleségével a Megteste­sült Kincsek Csarnokában, az egyko­ri kínai császárok lakhelyéül szolgáló Tiltott Városbanjárt. Trump mégnem döntött arról, hogy útja végén visszasorolj a-e Észak-Koreát a terro­rizmust támogató államok közé. Úgy véli, a párbeszéd csak a fenyegetések csökkentésével, a provokációk meg­szüntetésével és az atommentesítés felé tett elmozdulással jöhet létre Phenjannal. Eközben a kínai külügyi tárca jelezte: Kína teljes mértékben és a lehető legszigorúbban tartja magát az Eszak-Koreára vonatkozó ENSZ- határozátokhoz, és vizsgálni fogja, maradtak-e a szankciókkal szembe­menő tevékenységek. A külügyi tár­ca nyomatékosította: Peking ragasz­kodik ahhoz, hogy tárgyalásos úton oldják meg az észak-koreai válságot. Még az internet használatát szigo­Hiperaktív koronaherceg A 32 éves Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egyszerre foly­tat tisztogatásokat a királyi család­ban, támogatja országa jemeni kato­nai beavatkozását, s most az sem ki­zárt, hogy az agresszív trónörökös vezényletével Szaúd-Arábia háború­ra készül Iránnal, és a felkészülés mi­att kellett rendet vágni a népes her­cegi családban. Mohamed bin Szal­mán ambíciói túlmutatnak a család néhány befolyásos tagjának elzárá­sán. Ő hirdette meg azt a 2030-ig szó­ló tervet, amivel a teljesen olajra épü­lő gazdaságot át akarja alakítani, új befektetési lehetőségeket keresve a szaúdi tőkének szerte a világban. O erőlteti a szaúdi állami olajcég, az Aramco tőzsdére vitelét is, és a kö­zelmúltban meghirdette, egy a mos­taninál nyitottabb, toleránsabb iszlá­mot akar az ultrakonzervatív király­lenségi nyilatkozatot a spanyol alkot­mánybíróság tegnap hozott határoza­tában. A Katalán Köztársaság füg­getlenségét kinyilvánító javaslatot október 27-én fogadta el az azóta fel­oszlatott katalán parlament függet­rúan szabályozó kínai cenzúra sem tudja elhallgattatni az amerikai elnö­köt a Twitteren: a Pekingbe érkezett ; Donald Trump Kínában is azt írhat ki mikroblogoldalára, amit csak akar - biztosította az újságírókat egy magas rangú amerikai tisztségviselő. Pe­king a kínai nagy tűzfalnak nevezett szigorú szűrőn keresztül a Twitter i mellett a Facebook és a Google hasz­ságban látni. Ennek jegyében tavaly óta nincs letartóztatási joga az er­kölcsrendészetnek, és jövőre állító­lag nők is kaphatnak jogosítványt. A nyilvános lefejezések és korbácsolá­sok felfüggesztéséről azért nincs szó. Szunniták ás síiták Az ifjú trónörökös egyik leglátvá­nyosabb törekvése, hogy nekimenjen Iránnak. Mindkét ország arra törek­szik, hogy az iszlám világ legfonto­sabb hatalma legyen. Tovább mélyíti viszályukat, hogy Szaúd-Arábia hi­vatalosan az iszlám szunnita ágát kö­veti, Irán viszont síita. Irán nagyon erőre kapott az utóbbi években, és je­lentősen kitelj esztette a befolyását a Közel-Keleten, főleg Irakban, Szíri­ában és Libanonban, emellett támo­gatja a jemeni síita felkelőket is, akik­kel szemben a szaúdi légierő szabá­lyos háborút vív. Irán helyzetét to­lenségpárti többsége. Külön indulnak a helyi választásokon a legnagyobb katalán függetlenségi pártok, vagyis az eddig Katalóniát kormányzó párt- szövetség nem újította meg együtt­működését, pedig a leváltott katalán nálatát is tiltja, és szigorúan ellenőr­zik a kínai felhasználók által a világ­hálón megjelenített tartalmakat. Ezért sokakban felmerült, a nagy tűzfal Trump tweetjeit is elnémíthat­ja. Ám a kínai külügyminiszter­helyettes már múlt héten megnyug­tatta mindazokat, akik hiányolnák az amerikai elnök esetlegesen elmaradó mikroblogbejegyzéseit. vább erősítette, hogy az Obama- kormánnyal megkötötték az atomal­kut. Ez utat nyitott a kereskedelmi szankciók feloldására. Szalmán herceg 2015-ben lépettbe a politikába (rögtön hadügyminisz­terként), és azóta elkötelezetten küzd Irán ellen. Ő sürgette, hogy a szaúdi hadsereg avatkozzon be a jemeni polgárháborúba, és ő kezdeményez­te azt is, hogy szövetségeseikkel (Egyiptom, Emírségek, Bahrein) vessék blokád alá Katart. Katarral az a baja, hogy az irániakkal együtt ké­szült kitermelni a tenger alatt lévő gázmezőket. A mostani szaúdi ve­zetés annyira utálja Iránt, hogy még az izraeli kormánnyal is elkezdtek barátkozni. A közeljövő egyik leg­fontosabb kérdése a Közel-Keleten, hogy a szaúdi-iráni vetélkedésből lesz-e újabb háború, és ha igen, ak­kor az hol fog kitömi. (MTI, 444.hu) hívek között elnök egységes választási lista létre­hozására szólította fel a függetlenségi pártokat. A december 21-i katalán választások előtt az NC Report fel­mérése 65 mandátumot mutatott a Katalónia függetlenségét támogató pártok számára. A három pártnak ed­dig összesen 72 képviselője volt a 135 fős katalán törvényhozásban. A politikai foglyok szabadon bo­csátását követelték Brüsszelben ka­talán polgármesterek, akik arra szó­lították fel Brüsszelt, lépjen fel a be­börtönzött vezetőik szabadlábra he­lyezése érdekében. Carles Puigde- mont leváltott katalán elnök a követ­kező kérdéseket intézte az Európai Unió vezetőihez: „Vajon el fogják-e fogadni a december 21-re tervezett előrehozott választások eredményét, vagy továbbra is támogatni fogják Mariano Rajoy spanyol kormányfőt és államcsínyét? Ez az az Európa, ahol demokratikusan megválasztott kor­mány tagjai börtönben vannak?” (MTI) Szaúd-Arábia nyugtalan Irán előretörése miatt Nincs összhang a katalán függetlenségi Útblokádok Katalóniában. Tovább forrong a tartomány. (Sita/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents