Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-31 / 251. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. október 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az elkerített megye Smer fölényének megtörése lenne a cél Kotleba leváltása és a ár kampányidő- szakban is egyre ritkábban vesznek részt nyilvános vitákon pártjainkjelöltjei. A Rima- szombati Kávéház egyedüliként tudta egy asztalhoz ültetni a megyei választások előtt az MKP és a Híd jelöltjeit a besztercebányai régióban. Besztercebánya megye 2013 óta folyamatosan az országos sajtó, a politikai szereplők, a hazai és külföldi szakértők figyelmének központjában áll Marián Kotleba megy eelnök és szélsőséges pártja miatt. Arról azonban már ritkábban szólnak a híradások, hogy a megye tartós elszigetelődéséért Kotleba néppártja (ĽSNS) mellett a helyi smeres képviselőcsoport is legalább ugyanolyan mértékben felelős. A folyamatos iszapbirkózás következményeit 600 ezer embernek kell elviselnie. Patthelyzet- így lehetne leginkább jellemezni az elmúlt négy évet, ami végül az uniós források elzárását is eredményezte. A 49 megyei képviselői mandátumból 27-tel a Smer rendelkezik, és gyakorlatilag csak a saját prioritásait preferálja, a többi képviselővel való megegyezésre akkor hajlandó, amikor háromötö- dös többségre van szükség a szavazásnál. A smeres képviselők a megye északi járásait részesítették előnyben a pénzek elosztásánál, kezdve az úthálózat felújításától, beleértve természetesen a magyar oktatási intézményeket és kulturális eseményeket. Besztercebánya megyében az MKP beágyazottabb, stabilabb helyzetből várja a hétvégi szavazást, hiszen az elmúlt nyolc évben mindig voltak megyei képviselői, viszont a Híd az első mandátumai megszerzésére törekszik. A két párt nagyon közel állt ahhoz, hogy egy elfogadott feltételrendszer mentén közös jelöltlistát állítson, ám a választási matematika (ki hány képviselőt indít) miatt végül megbukott a folyamat. Ennek ellenére a kampányban is többször egyetértettek a képviselőjelöltek a fő prioritásokban: Marián Kotleba leváltása, Ján Lunter támogatása, köz- úthálózat fejlesztése, munkahely- teremtés és a magyar tannyelvű intézmények fenntartása. A Rimaszombati járásban az MKP és a Híd között teljesen más a dinamika, mint mondjuk a két párt központi vezetésénél. Ez a besztercebányai Smer és a ĽSNS közötti folyamatos feszültségből, a megye pénzügyi izoláltságából és a relatíve minimális magyar-magyar személyi ellentétekből adódik. A megyefőnök leváltása körüli bizonytalanság (elég erős lesz-e Lunter Kotlebával szemben?) pedig ilyen helyzetben háttérbe szorít minden ellentétet, mi több, a közös megoldások irányába tereli a feleket. Ennél azonban még fontosabb kérdés: sikerül-e megbontani a Smer fölényét a megyei képviselő- testületben és növelni a magyar képviselők arányát? És ha majd kenyértörésre kerülne sor a magyar ügyekkel kapcsolatban, vállalja-e heíyi szinten a konfliktusokat a Híd a Smerrel szemben? A kérdések közül kettőre választ kapunk a hétvégén. A szerző a Rimaszombati Kávéház főszervezője OSTROMA! tllift LUNTER Kotleba fő kihívója, Ján Lunter. A két másik erős jelölt, Martin Klus és Stanislav Mičev visszalépett Lunter javára. (Cartoonizer) 5100 nyilvános kivégzést hajtott végre az Iszlám Állam Szíriában Legalább 105 gyereket és 150 nőt is kivégeztek az iszlamis- ták, a vád legtöbbször kémkedés és az iszlám törványek megsértése volt. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet 150 tömeges kivégzés során legalább 5100 ember életét oltotta ki Szíriában azóta, hogy 2014 júniusában kikiáltotta kalifátusát. Az erről szóló jelentést az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) elnevezésű, londoni székhelyű emigráns szervezet tette közzé. Az áldozatok között civilek és fegyveresek egyaránt voltak. A szélsőségesek 2868 polgári személyt, köztük 105 gyereket és 150 nőt végeztek ki - mondta el a terepen kiterjedt aktivistahálózattal rendelkező OSDH. Az iszlamisták- nak megvoltak a kedvenc kivégzési módszerei, az áldozatokat legtöbbször agyonlőtték, lefejezték, elvágták a torkukat, megkövezték, élve elégették, vagy ledobták egy épület tetejéről. A rémtettekre Damaszkusz, Deir ez-Zór, Rákká, Haszaka, Aleppó, Homsz és Hama tartományban került sor. A kivégzettekkel szemben azt hozták fel vádként, hogy a nemzetközi koalíciónak vagy a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű ellenzéki milíciaszövetségnek kémkedtek, vagy ellenséges fegyveres csoportokhoz tartoztak. (MTI) Porból lettél, mémmé leszel SÁNTA SZILÁRD A mennyiben valaki rövidebb-hosszabb időt tölt az interneten, elkerülhetetlen, hogy ne találkozzon sokak által megosztott vicces képekkel, videókkal. Olyannyira elterjedt jelenségekről van szó, hogy mára teljesen természetesnek vesszük jelenlétüket. Pár perc kattintgatás a neten, görgetés a közösségi oldalon elegendő ahhoz, hogy egy tucat szórakoztató kép és videó követelje a figyelmünket és várja, hogy egy megosztással továbbküldjük. Az internet megjelenése kulturális mintázatok sokféleségének gyors elteijedését tette lehetővé, ezeket internetes mémeknek is nevezzük. A mém elnevezés Richard Dawkins etológus, tudománynépszerűsítő professzor 1976-os, Az önző gén című könyve nyomán fiitott be nagy karriert. A mérnek tulajdonképpen a kultúra terjedésre, másolásra képes legkisebb egységei. Mémként tekinthetünk egy refrénre, dallamra vagy divatjelenségre, melyek főleg utánzással terjednek az egyik emberi agyról a másikra. Digitális kultúránk különösen kedvez az internetes mérnek előállításának, másolásának és körforgásának. A jelenkori új média egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a részvétel. Ä részvételi kultúrában nem passzív fogyasztók vannak jelen, hanem aktív résztvevők. Nem(csak) központokból irányított médiatartalmat fogyasztunk, hanem a felhasználók által előállított tartalmat. Egy-egy jelentősebb esemény azonnal mérnek sokaságát generálja. A mérnek a digitális korban több funkcióval is bírnak, melyek közül a legalapvetőbb a szórakoztatás. A készítők nagyon gyakran a popkultúrából merítenek; népszerű, könnyen fölismerhető részleteket, figurákat használnak. Megfigyelhető, hogy többnyire pozitív üzeneteket, történeteket, vicceket közvetítenek, és ezek általában világosak és egyszerűek. Előállításuk technikailag nem bonyolult, könnyen elsajátítható. Csakúgy, mint más szubkultúrában, itt is nagyon fontos az egymástól tanulás. Több médium - kép, szöveg és zene - egyszerre szabadon variálható, de mindig van egy még azonosítható elem, amit átírtak vagy átszerkesztettek. Sok esetben nyelvi és képi humor együtt éri el a kívánt hatást. Az internetes mérnek terjedési sebessége elképesztő, pár óra alatt sokmillió netezőhöz jutnak el, miközben számos változatuk párhuzamosan terjed. Külön kategóriát képeznek a politikai internetes mérnek. Egyének és közösségek olyan új témákat, kérdéseket hozhatnak be a nyilvánosság terébe, melyekkel a befolyásos médiaintézmények nem akarnak foglalkozni. Korábban még léteztek politikai viccek, ma a netes mérnek töltenek be hasonló szerepet. A politikai tárgyú mémkészítés és -terjesztés, a mémekre adott reakciók viszonylag egyszerű, frappáns politikai állás- foglalások; irányulhatnak szimpátia kifejezésére és politikai szereplők elutasítására is. Mérföldkőnek tekinthető a 2008-as amerikai elnökválasztási kampány, ahol az ilyen típusú online tevékenységet is igyekeztek maximálisan kiaknázni. A technológia változik, az emberi kreativitás és humor más médiumokban bukkan föl. Van, aki napilapunkat a napi vicc olvasásával kezdi, és van, aki először a hírportálok mémrovatát nézi meg. FIGYELŐ Mikroszkóp alatt a vegasi rém agya Mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá az október 1-jei Las Vegas-i lövöldözés elkövetőjének, Stephen Paddocknak az agyát a kaliforniai Stanford Egyetemen. Ám bármit is találnak a kutatók - ha egyáltalán találnak valamit -, az eredményeik valószínűleg nem adnak választ arra a kérdésre, hogy mi vitte rá a férfit az 59 halálos áldozatot követelő tömegmészárlásra. A Las Vegas-i hatóságok szerint a 64 éves merénylő agyát egy sor különböző vizsgálatnak vetik alá a következő hónapokban, hogy fényt derítsenek bármilyen esetleges neurológiai problémára. Mint hozzátették, a Paddock boncolásakor végzett szemrevételezéses vizsgálat során semmilyen rendellenességet nem találtak a férfi agyában, amely hamarosan megérkezik a kaliforniai intézménybe. A The New York Times értesülései szerint a Stanford Egyetem kutatói azt az instrukciót kapták, hogy pénzt nem kímélve derítsék ki, volt-e Paddocknak valamilyen egészségi problémája, például agyi érkatasztrófája, véredényeket érintő betegsége, tumora, epilepsziája, szklerózis multiplexe, de- generatív rendellenessége, érte-e bármilyen fizikai trauma vagy kapott-e valamilyen fertőzést. Paddock agyának mikroszkópos vizsgálatát majdnem egy hónappal azután kezdik meg, hogy a férfi több automata fegyverből golyózáport zúdított a háromnapos Las Vegas-i Route91 Harvest countryfesztivál zárókoncertjének közönségére. A férfi a rendezvény helyszíne mellett magasodó Mandalay Bay szálloda 32. emeletéről tüzelt, 59 ember halálát okozva. Összesen körülbelül hatszáz embert lőtt meg. Paddock a lövöldözés után ön- gyilkosságot követett el, és a rendőrség azóta is nagy erőkkel nyomoz, hogy megpróbálja felderíteni a férfi vélhető motivációit. Ezzel kapcsolatban a kutatók sem kecsegtetnek sok reménnyel, mert, mint mondják, ha találnak is valamilyen betegséget, tudománytalan lenne arra következtetni, hogy amiatt hajtotta végre az embervadászatot Paddock. A Columbia Egyetem szakértője, Paul S. Appelbaum szerint ugyanakkor az eredmények annyiban biztosan hasznosak lehetnek, hogy „növelhetik az emberekben a pszichológiai rendellenességekkel és agyi betegségekkel szembeni tudatosságot”. (MTI)
