Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-31 / 251. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. október 31.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Az iráni elnök elutasította Trumpot Teherán. Az iráni külügyminisztérium szerint Haszan Róhá- ni iráni elnök visszautasított egy találkozót Donald Trump amerikai elnökkel szeptemberi New York-i tartózkodása során - tudatta az ILNA félhivatalos iráni hírügynökség. Róháni az ENSZ Közgyűlésének ülésére érkezett az Egyesült Államokba. Bahram Gaszemi külügyi szóvivő szerint az amerikai fél találkozót kezdeményezett, amelyet Róháni nem fogadott el. 2013-ban Barack Obama telefonon beszélt Róhá- nival: évtizedek óta ez volt a legmagasabb szintű kapcsolat Teherán és Washington között. Azóta nem került sor hasonló kommunikációra a két ország között, amelyek 1979-ben, a teheráni nagykövetségi túszdrámát követően megszakították diplomáciai kapcsolataikat egymással. (MTI) Abbász gesztusa Izrael irányába Jeruzsálem. Mahmúd Abbász palesztin elnök csak Izrael létezését elismerő Hamász-politikust nevez ki a várhatóan létrejövő palesztin egységkormányba - írta a Háárec izraeli lap. Abbásznál vasárnap este a ciszjordániai Rámalláhban volt izraeli politikusok és parlamenti képviselők tettek látogatást, akik előtt kijelentette, a megbékélés kormányában nem juthat szerephez a Gázai övezetet irányító Hamász mozgalom olyan politikusa, aki nem hajlandó nyilvánosan elismerni Izraelt. Izrael és a Palesztin Hatóság között 2014 tavasza óta nem folyik béketárgyalás. (MTI) Gázai támadó alagutat fedtek fel Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg felrobbantott egy, a Gázai övezetből Izrael területére átnyúló, félkész támadó alagutat. Áz alagút felrobbantása során meghalt az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet három palesztin tagja is. Ronen Manelis, az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, a föld alatti járat az enklá- véban található Han Junisz felől a határ közelében lévő Kiszufim kibuc felé tartott. „Olyan technológiát használtunk, amely lehetővé tette megtalálását” — mondta a szóvivő. (MTI) Macron: véget ér a rendkívüli állapot Párizs. Emmanuel Macron francia államfő aláírta az új terrorelhárítási törvényt, amely átültette az általános jogba a november 1 -jén véget érő rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Gérard Collomb belügyminiszter és Christophe Cas- taner kormányszóvivő. „Ennek a törvénynek köszönhetően úgy érvéget november 1-jével a rendkívüli állapot, hogy állampolgáraink biztonságát teljes mértékben szavatoljuk” - mondta az államfő. (MTI) Távozott a katalán exolnök Büntetőeljárás indítását kezdeményezi az ügyészség a leváltott katalán kormány ellen Rendőrök a katalán kormány székháza előtt. Azok a katalán hivatalnokok, akik tegnap munkába álltak, büntetésre számíthatnak. A rendőrség nagy erőkkel készült, a hivatalok és a Parlament köré is rendőrkordont húztak. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a spanyol főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Madrid szerint a menesztett katalán elnök nem kapja vissza tisztségét. Jósé Manuel Maza spanyol állami főügyész döntését azzal indokolta, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot. „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” - hangsúlyozta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész. Hozzátette: mivel tisztségükből már felmentették őket, a keresetet velük szemben a spanyol központi büntetőbírósághoz nyújtják be. A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti az állami főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. Velük szemben a legfelsőbb bíróság folytathat éljárást, mivel ők december 21- ig, az előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak. Az állami főügyész által ismertetett bűncselekmények közül a lázadás a legsúlyosabb, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 3 0 év szabadságvesztés. Indulnak a december 21-i előrehozott autonóm parlamenti választásokon a leváltott katalán kormány pártjai - jelentették be külön-külön tartott sajtótájékoztatójukon. „Nem félünk a szavazó- urnáktól” - jelentette ki Sergi Sab- ria, a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) szóvivője. Carles Puigdemont menesztett katalán vezető nem kapja vissza tisztségét, bármit is mond, de indulhat a decemberi előrehozott tartományi választásokon, ha addig nem kerül börtönbe - mondta Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter. Dastis úgy vélte, a katalán közalkalmazottak nem fognak engedelmeskedni Puig- demontnak, ha semmibe venné a spanyol kormány utasításait, és megpróbálna visszatérni hivatalába. „Ha szeretne egy párhuzamos világegyetemben élni, hát tegye, de szerintem senki sem fog engedelmeskedni neki” - mondta a spanyol diplomácia vezetője. A spanyol kormány a független Katalán Köztársaság létrehozását kinyilvánító javaslat pénteki megszavazása után az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva feloszlatta a katalán kormányt, és előrehozott regionális választásokat jelentett be. Bár a katalán elnök nem mondta, hogy hajlandó-e önként távozni hivatalából, szombaton békés ellenállásra buzdította a helyi lakosságot. Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja tegnap Brüsszelbe utazott. Belga sajtóhírek szerint Puigdemont ügyvédekkel és politikai képviselőkkel is találkozik Brüsszelben. Trump tombol, őrizetbe kerülnek az emberei Nem vette jól Donald Trump a hírt, hogy az Oroszország ás Trump kampánystábja összejátszását vizsgáló különleges ügyész máris benyújtotta első vádjavaslatait, ós őrizetbe vehetik az ügy gyanúsítottjait. Washington. Donald Trump amerikai elnök azonnal őrjöngésbe kezdett, a nyomozást „boszorkányüldözésnek” és „kamunak” nevezte, majd egyből ellentámadásba lendült, miután meghallotta, hogy Robert Mueller különleges ügyész elkészült az első vádemelési javaslattal az oroszügyi vizsgálatban. Ez a vizsgálat a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozást, valamint a Trump-kampány és orosz tisztségviselők közötti esetleges összejátszást próbálja feltárni. Időközben kiderült, az elnök volt kampányfőnöke, Paul Manafort és az utóbbi volt üzlettársa, Rick Gates ellen emelnek vádat. Manafort ellen várhatóan adócsalás miatt emelnek vádat. Amerikai televíziós csatornák tudósításai arról tanúskodnak, hogy a 68 éves Manafort tegnap megjelent a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) washingtoni székházában. Emellett vádat emelnek a Trump-kampány volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos ellen is. Trump Tweetjeiben azt követelte, hogy a hatóságok inkább a „kamu dosszié” ügyében vizsgálódjanak. „Kamu dossziénak” ő azt a jelentést nevezi, amit egy kiugrott brit titkos ügynök, Christopher Steele állított össze, és aminek a megállapításai alapvető tárgyát képezik a vizsgálatoknak. Steele a brit hírszerzés orosz részlegének sztárkéme volt, kapcsolatait kihasználva sok terhelő információt szerzett Trump stábja és az orosz kormány közti kapcsolatokról. Az elnök azt állította, hogy a republikánus párt még sose volt ennyire „dühös és egységes”, bár ebből az elmúlt hetekben csak az előbbinek voltak jelei, és leginkább Trumpra voltak dühösek sokan a pártban. Trump újra tagadta, hogy bármiféle összjá- ték lett volna az oroszokkal - akikkel még fia, Donald Jr. is egyeztetett, még ha ezt előbb apja sugallatára meg is próbálta letagadni. Ez utóbbi incidens amúgy külön vizsgálat tárgya. Az elnök az orosz kapcsolatok vizsgálata helyett inkább Hillary Clinton szerepének kivizsgálását követelte az orosz Roszatommal történt szerződéskötés ügyében. Donald Trump „az oroszoknak eladott uráncég” említésével arra utalt, hogy az orosz állami Roszatom megvásárolta a kanadai Uranium One nevű cég 20%-át, s mivel a cégnek az USA-ban is vannak uránbányái, az amerikai uránszükséglet egyötödének ellenőrzése így orosz kézbe került. Mivel az amerikai nemzetbiztonságot érintő üzletről volt szó, ezért a külügyminisztérium hozzájárulása is kellett hozzá. Hillary Clinton akkori külügyminiszter engedélyezte az üzletkötést. Ezután a Roszatom egymillió dollárt utalt a Clinton Alapítványnak, majd a későbbiekben még kétszer 250 ezer dollárt, Bili Clinton volt elnököt pedig félmillió dolláros honoráriumért hívta előadásra Oroszországba. A Fox televízió azt is nyilvánosságra hozta, az uránügyletről szóló tárgyalások kezdetekor Robert Mueller volt az FBI igazgatója. (MTI, 444.hu) Maszúd Barzáni iraki kurd vezető (felvételünkön) az autonóm régió parlamentjének címzett levelében bejelentette, november 1-jével távozik az elnöki hivatalból, és nem hosszabbítja meg mandátumát. A törvényhozás elfogadta döntését. A szeptember végi függetlenségi népszavazás főszervezőjeként Barzá- ninak jelentős szerepe volt az iraki szövetségi kormány és Erbíl közötti viszony elmérgesedésében. A referendumot követően Bagdad szankciókat léptetett életbe a kurd autonóm térséggel szemben, valamint visszavette a kurdok által 2003 óta megszerzett területeket, köztük az olajban gazdag Kirkukot. (SITA/AP) Közösen Phenjan ellen Hawaii/Róma. Az amerikai erők összes haderőneme készen áll arra, hogy megvédje ázsiai szövetségeseit Eszak-Korea fenyegetéseivel szemben -jelentette ki Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke abban a közleményben, amelyet ő és dél-koreai, valamint japán hivatali kollégája közösen adott ki tegnap az amerikai erők csendesóceáni hawaii parancsnokságán (PACOM). A legmagasabb rangú katonák megerősítették a 3 ország szoros együttműködését Észak- Korea egyre súlyosabb nukleáris és rakétafenyegetéseivel szemben. Felszólították Phenjant, hagyjon fel provokációival. 2014 júliusa óta ez volt a legmagasabb rangú amerikai, japán és dél-koreai parancsnok ötödik megbeszélése. Dunford és dél-koreai kollégája a múlt héten is találkozott, akkor Szöulban, a két ország közös katonai bizottságának ülésén. James Mattis amerikai védelmi miniszter is ellátogatott a múlt héten Dél-Koreába, és kijelentette, hogy Eszak-Korea fenyegetése atomtámadással egyre súlyosabb, és ha Phenjan valóra váltja ezt, akkor „hatalmas katonai válaszcsapásra számíthat”. Közvetíteni kíván a Vatikán az Egyesült Államok és Észak-Korea között - jelentette a La Repubblica olasz napilap. Az újság szerint a vatikáni közvetítői szerepet a november 10—11-i, az atomleszereléssel foglalkozó vatikáni nemzetközi találkozóra időzítik. A konferenciára az összes érdekelt fél meghívást kapott. A jelenlegi információk szerint az USA, Dél-Korea, Oroszország magas külügyminisztériumi szinten képviselteti magát. (MTI)
