Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-28 / 249. szám, szombat
2 KÖZÉLET 2017. október 28. | www.ujszo.com A munkanélküliség a legnagyobb probléma munkanélküliség, munkahelyteremtés alacsony életszínvonal egészségügy útépítés, közlekedés romaprobléma oktatás, iskolaügy korrupció környezetvédelem régiófejlesztés, mezőgazdaság bűnözés, biztonság kultúra, kulturális élet lakhatás, lakáskörülmények a magyar kisebbség jogállása a hazai gazdaság/vállalkozók támogatása bevándorlás, menekültek a fiatalok, családok támogatása kivándorlás (munka miatt is) nyugdíjasok problémái (nyugdíjasotthonok) egyéb* nem tudja 11% 152% Mit tart régiója legnagyobb problémájának ‘ az egyébben említették: infrastruktúra, emberi kapcsolatok, terrorizmus, közvilágítás, a bíróságok lassúsága, hajléktalanok, játszóterek, lengyel és kínai áru a boltokban, a szolgáltatások színvonala/elérhetősége stb. • Forrás: Focus ügynökség Jó irányba tart a régiója? Pozsony megye Nagyszombat megye Nyitra megye Besztercebánya megye Kassa megye Összesen 0 20 I Igen ■ Nem Nem tudja 60 80 100 ■ Forrás: Focus ügynökség, adatok %-ban A legnagyobb problémák megyénként munkanélküliség életszínvonal egészségügy útépítés romaprobléma oktatásügy korrupció régiófejlesztés biztonság Pozsony NagyNyitra BeszterceKassa megy© szombat megye bánya megye megye megye 38 58 29 17 4 4 38 8 4 38 29 36 30 16 16 15 18 14 45 41 43 16 13 21 8 10 11 76 48 34 28 30 12 14 5 5 68 52 25 10 30 10 23 7 8 LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A munkanélküliséget, az alacsony életszínvonalat és az egészségügyet tartja a legnagyobb problémának a szlovákiai magyar lakosság, derült ki a Focus ügynökség által az Új Szó és a Vasárnap megrendelésére készített felmérésből. Az 5 megyében - Pozsony, Nagy- j szombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében - mintegy 720 fő megkérdezésével, magyarok köré- 7 ben készült reprezentatív felmérés szerint a legnagyobb probléma a munkanélküliség. Zavaró pozitív hírek A munkanélküliség, a munkahelyek problémája szól a bérről is - : magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. - Közép- Szlovákia déli járásaiban és Kelet- Szlovákiában sok foglakozás esetében a bérek is nagyon alacsonyak, sokan ugyan dolgoznak, de a bért : nem tartják a munkájukhoz mérten elfogadhatónak.” A közérzetet még ronthatják az olyan pozitív hírek, hogy a gazdaság ; növekszik, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek. „Sokan ezt nem érzik, nem tapasztalják a béremelkedést a pénztárcájukon, családjuk költségvetésének nőve- kedésén” - magyarázta az elemző. ; Ez megmutatkozik a regionális eredményeken is: míg a munkánál- küliséget Pozsony és Nagyszombat megyében 38 százaléknyian tartják problémának, addig Besztercebánya megyében 78, Kassa megyében pe- : dig 68 százaléknyian. Pozsonyi életszínvonal Ezzel szemben az életszínvonalukra a legtöbben Pozsony megyében panaszkodnak, habár itt a legmagasabbak a bérek országos viszonylatban. „A közérzetet ronthatják az olyan pozitív hírek, hogy a gazdaság növekszik, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek." Martin Slosiarik, a Focus igazgatója A pozsonyiak 58 százalékának jelent problémát az életszínvonal, míg a legszegényebbnek tartott Besztercebánya megyében ez az arány 48 százalék. Ez Slosiarik szerint következhet az eltérő megélhetési költségekből, a lakások például Pozsonyban akár 10-szer többe kerülnek, mint Besztercebánya megye egyes régióiban. Slosiarik szerint a munkanélküliséget vagy az életszínvonal kérdését országos szinten is súlyos problémának tartják. „Általában a megkérdezettek 50 százaléka még mindig ezt tartja a legnagyobb veszélynek” - magyarázta az elemző. A harmadik legnagyobb problémának az egészségügyet nevezték meg a megkérdezettek, míg az 5 megyét tekintve 36 százalékos az arány, a legtöbben - 43 százalék - Nyitra megyében nevezték problémának az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást vagy azok színvonalát. Kisebbségi kérdés A specifikusan nemzetiségi kérdések - oktatás, kultúra, kisebbségi jogok - közül az oktatást tartják a legtöbben problémának, az 5 megye szintjén 16 százalék nevezte ezt meg. Megyénként ennek is eltérő a megítélése — míg Nagyszombat és Nyitra megyében mintegy 20 százaléknyian tartják ezt problémának, addig Pozsonyban csak 4, a két keletebbre fekvő megyében pedig mintegy 10 százaléknyian. „Ezt befolyásolja az is, hogy csak három témát nevezhettek meg; ha témánként kérdeztük volna a probléma súlyát, valószínűleg más eredmények jönnek ki” - magyarázta az elemző. A kultúrát, kisebbségi kultúrát 8, a kisebbségi jogokat 5 százalék, a menekültkérdést ugyancsak 5 százalék tartja problémásnak. „A menekültkérdés esetében ez érthető is, hiszen nincs aktuális válság, nem érkeznek nagyobb számban menekültek a térségbe” - mondta Slosiarik. Az MKP állítja, cenzúrázták a plakátjait FINTA MÁRK Az MKP hasonló problémával szembesült, mint Pataky Károly, a Híd Kassa megyei elnökjelöltje. Egy ériásplakát- cég a nyelvtörvényre hivatkozva elutasította egy plakátjukat. A párt Rigó Konrádot látja az ügy mögött, a kulturális államtitkár elutasítja a vádakat. Az MKP pénteki, párkányi sajtó- tájékoztatóján közölte: a kulturális minisztérium államnyelvi osztálya felszólította az MKP választási plakátjait kihelyező cégeket a párt plakátjainak eltávolítására Párkány környékén, mivel azokon a „megyei választások” kifejezés nincs feltüntetve szlovákul, valamint a szlovák szöveg kisebb betűvel szerepel rajtuk. Információink szerint valószínűleg egy párkányi lakos tett bejelentést az MKP óriásplakátjairól minden bizonnyal a kulturális minisztérium államnyelvi osztályán, mely levélben utasította a cégeket a plakátok eltávolítására. Úgy tudjuk, a cégek többségével a párt megegyezett, csak az ISPA nevű vállalattal nem - ez az a cég, mely visszadobta Pataky Károly Híd-jelölt óriásplaktájait is. Az MKP végül plakátjain a „törvénysértő” részt egy sárga felirattal takarta le, mely szerint az „eredeti szöveget az államnyelvrendőrség betiltotta”. Úgy tudjuk, az ISPA ennek a feliratnak a kihelyezését is elutasította, más cégek azonban elfogadták. Próbáltuk elérni a cég illetékeseit, ám ahogy a legutóbb, úgy most sem válaszoltak megkeresésünkre. Az MKP szerint azonban a dolog Rigó Konrád, a kulturális minisztérium hidas államtitkára, megyei kampányfőnöke, és Nagyszombat megyei elnökjelöltjének hibája. A párt arra hivatkozva állítja ezt, hogy az államtitkár lapunknak korábban azt nyilatkozta, elérte Marek Maďarič kulturális miniszternél, hogy személyesen, együtt nézik át az egyes bejelentéseket az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban. A párt úgy gondolja, amennyiben Rigó nem hazudott a nyilatkozatban, úgy felmerül a hatalommal való visszaélés gyanúja, „mivel az MKP plakátjait az államnyelvtörvényre hivatkozva saját minisztériumával távolíttatja el”. Felszólították ezért Bugár Bélát, a Híd elnökét, hogy menessze Rigót. Farkas Iván, az MKP Nyitra megyei elnökjelöltje az Új Szónak óvatosabban fogalmazott. Szerinte arról van szó, hogy ha Rigó kijelentette, személyesen felügyeli majd az ügyeket akkor tudnia kellett a nyelvrendészet szankciójáról, „és ha köze volt hozzá, akkor sajnálatos, hogy az ő pártjának hasonló óriásplakátjaira más helyeken ez a szabályozás nem vonatkozik”. Az MKP sajtóosztálya által kiadott nyilatkozathoz nem akart kommentárt fűzni. Arra a felvetésünkre, hogy Pataky Károllyal, a Híd politikusával hasonló dolog esett meg, Farkas azt mondta, az egy teljesen más történet, nem állítható párhuzamba az MKP párkányi történetével. „Véleményem szerint a választási kampány előtt való figyelemfelkeltésről volt szó” - jelentette ki. Végül elismerte, hogy Bodrogközben megeshetett ugyanez, ám leszögezte, Nyitra megyében nem volt rá példa. Rigó Konrád lapunknak azt mondta, nem tud az MKP plakátjainak esetéről, Maďarič miniszterrel nem konzultált az ezzel kapcsolatos bejelentésekről, mert két hete nem is találkoztak. Leszögezte: a nyelvtörvény reklám esetében megengedi, hogy a magyar felirat nagyobb legyen, mint a szlovák, így ez a kifogás alaptalan. „Meg kell ismerkednem az üggyel. Kétlem hogy ilyen utasítás érkezett volna az államnyelvi osztályról, de utánanézek” - mondta. Elutasította, hogy bármilyen módon köze lenne a plakátok letiltásához. ,,A Híd kampányfőnöke vagyok, az MKP kampányával nem foglalkozom” - tette hozzá Rigó. Rusko rács mögött marad Pozsony. A Pozsonyi II. Járásbíróság csütörtökön este elrendelte a Markíza volt tulajdonosának, egykori gazdasági miniszternek, Pavol Ruskónak az előzetes letartóztatását. A Pozsonyi Kerületi Ügyészség kérvényezte az előzetes letartóztatást, mondván: Rusko esetében fennáll a szökés és a tanúk befolyásolásának gyanúja. Mivel az ügyész és Rusko is fellebbezett a döntés ellen, az előzetes letartóztatásról jövő héten dönt a Pozsonyi Kerületi Bíróság. Rusko ügyvédje, Marek Para szerint védence ártatlannak vallja magát. A vád szerint Rusko 1997- ben rendelte meg egykori üzlettársát, Sylvia Volzová meggyilkolását a besztercebányai alvilág volt főnökénél, Mikuláš Cérnáknál, aki 20 év után döntött úgy, hogy terhelő vallomást tesz Rusko ellen. Čemák egyébként életfogytiglani börtönbüntetését tölti, 2015-ben jelentette be, hogy vallomást tesz azokról a gyilkosságokról, amelyekhez bármilyen köze volt. Abban bízik, hogy az együttműködésért cserébe 25 év után feltételesen szabadlábra helyezik. (SITA, ú, mm) Cenzúrát kiált az MKP (fotó: MKP)
