Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-28 / 249. szám, szombat
www.ujszo.com I 2017. október 28. KÖZÉLET 3 Berényi: vállalható az elmúlt négy év FINTA MÁRK Berényi József, az MKP Nagyszombat megyei elnökjelöltje négy évig volt a megye alelnöke. Az elmúlt évek eredményeit vállalhatónak tartja, de most már inkább kártyákat osztana. Minden rossz eredménnyel végződő választás után a magyar pártok arról beszélnek, hogy össze kell fogni a közös magyar képviselet érdekében. Aztán valahogy mégsem akar összejönni a dolog. Miért van ez így? 2016-ban, a parlamenti választások előtt készek voltunk az együttműködésre, de már a 2014-es helyhatósági választások előtt kijelentette a Most-Híd, hogy nem akarnak velünk a parlamenti választásokon együttműködni. Hogy ez most a megyei választások előtt miért alakult így, kevésbé tudok választ adni, mert nem vettem részt a tárgyalásokon. Ez nem véletlen döntés volt a részemről, úgy gondoltam, hátha lehetséges lesz a megegyezés az MKP új vezetésével. Nem sikerült, egyetlen kerületben sem. A Híd és az MKP egymást hibáztatja. Milyen módon lehet feloldani ezt a gordiuszi csomót? Nem tudom erre a választ. Nem vettem részt sem az országos, sem a járási szintű egyeztetéseken, nem ismerem a tárgyalások témáját. Azt azonban tudom, hogy a megyei választások öt évre szóló mandátumot adnak, és az elsődleges cél számomra, hogy Nagyszombat megyének magyar elnöke legyen, s azt a munkát, amit elkezdtünk, még nagyobb lehetőségek mellett tudjuk folytatni. A Nagyszombat megyei tárgyalások azért is futhattak zátonyra, mert az MKP az elejétől fogva önt erőltette a jelölti posztra. Nem gondolkodott azon, hogy feláldozza magát az együttműködés érdekében? Nem vagyok önjelölt. 2016 végén kért fel az MKP új elnöke, Menyhárt József, hogy induljak Nagyszombat megyei elnökjelöltként. Neki is azt mondtam, úgy teszek, ahogy az MKP dönt, és ha a Dunaszerdahelyi és Ga- lántai járás és az országos vezetés engem kíván indítani, akkor vállalom. Ha mást jelölnek, akkor pedig alázattal elfogadom. Hozzáteszem: a két párt együttműködését nem azzal kell kezdeni, hogy valaki nem elfogadható. Ha az együttműködést őszintén gondoljuk, akkor tiszteletben kell tartani, hogy a pártok maguk hozzák meg személyi döntéseiket. Ha 2015- ben meg tudtunk volna egyezni a parlamenti választásokról, elfogadtuk volna Bugár Bélát listavezetőnek annak ellenére, hogy személyével kapcsolatban az MKP-n belül komoly fenntartások vannak. A parlamenti választásokon egyébként a második legtöbb preferenciaszavazatom volt, ebben a két járásban pedig van támogatottságom - a jelölésem mögött ott van a feltételezett siker esélye is. Az MKP-nak nyolc éve van alelnöke a megyében, négy évig Kvar- da József, négy évig pedig ön töltötte be ezt a posztot. Hogyan értékeli ezeket az éveket? A mostani választáson az elmúlt négy év eredményeire kíváncsiak az emberek, és ezek az eredmények a lehetőségek tükrében vizsgálva vállalhatók. Azt hiszem, hogy kihoztuk a lehetőségekből a maximumot. Persze minden lehetne szebb és jobb, ezt jól tudjuk. 2013-ban több területen is tett vállalásokat. Sikerült ezekkel alel- nökként kezdeni valamit? Gyakorlatilag minden területen sikerült teljesíteni a célokat, mert reális célokat tűztünk ki magunk elé. A középiskolák támogatására például a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban többet fordított a megye az elmúlt négy évben, mint korábban - ez annak is köszönhető, hogy a megye lehetőségei is nagyobbak, több az adóbevétele. A számokon és forrásokon túl mit tehet a megye mondjuk az oktatás területén? Az iskolaigazgatókkal tartjuk a kapcsolatot, és az ő elvárásaik alapján támogatjuk az iskolákat, állítjuk össze a költségvetést, ami nyilván egy politikai vitának az eredménye, hiszen minden régió a saját intézményeit próbálja előtérbe helyezni. Az oktatás tartalmi részébe mi nem szólunk bele, azért a pedagógusok felelnek, ők mondják meg nekünk, miben tud ehhez a megye hozzájárulni, elsősorban anyagi szempontból. Azért kérdezem, mert az elmúlt időszakban több alapiskola bezárt a Dunaszerdahelyi járásban. Ezekbe a folyamatokba megyei alelnökként nem tud beavatkozni? Az alapiskolák nem a megyéhez tartoznak, hanem a helyi önkormányzatokhoz. De ha bezár egy alapiskola, onnan már nem jönnek diákok a megyei fenntartású középiskolákba. Mint közszereplő szoktam meghívásokat kapni olyan jellegű rendezvényekre, melyeken a szülőket buzdítják, írassák magyar iskolába a gyermekeiket. Az ilyen rendezvényeken aktívan részt veszek. A megyének mint intézménynek azonban nincs törvényi, sem pénzügyi lehetősége befolyásolni ezeket a folyamatokat. Ezek a helyi önkormányzatok és a kormány közti együttműködésen múlnak. Ezt a kérdést elsősorban az önkormányzatoknak és a kormánytisztviselőknek kell feltenni. A teljes interjú, melyből kiderül, mi a gond a megye átláthatóságával, és miért indul el Berényi Mikuš ellen, ha jól működött a kapcsolatuk, az ujszo.com-on olvasható. Rigó: kevesebb pénz megy délre FINTA MÁRK RigéKonrád,aHíd Nagyszombat megyei elnökjelöltje szerint pártja a megye északi járásaiból is tud szavazatokat szerezni, így nagyobb a potenciálja, mint az MKP-nak. Úgy gondolja, a jelenlegi vezetőség visszaélt azzal, hogy az emberek nem ismerik a megye feladatait. A magyar politikai pártok a kudarccal végződő választások után elmondják, össze kell fogni. Aztán mégis mindig úgy alakul, hogy külön indulnak, mint most. Mi ennek az oka, és hogy lehet ezen felülkerekedni egy politikai újonc szerint? Ez a lényeg, politikai újonc vagyok. Nem tudom, hogyan zajlottak az egyeztetések, nem vettem részt egyiken sem. Azt, hogy hogyan dőltek el a dolgok, azoktól kell megkérdezni, akik ott voltak. Nehéz ez, mert nem akarom, hogy egymásra mutogassunk. Viszont akárhogy is nézem, Berényi Józsefnek már volt lehetősége négy évvel ezelőtt bizonyítani, aztán alelnökként dolgozott. Ahhoz, hogy az elkövetkező négy évben támogassa Tibor Mikušt, nem kell konkurenciaként megjelennie, alelnök lehet akkor is, ha csak kép- viselőnekjelölteti magát. Viszont azt nem látom, ha négy évvel ezelőtt nem sikerült megvernie Mikušt, akkor ez most hogyan sikerülne. Szerintem egy új jelölttel kellett előállni. Hogy ez az új jelölt az MKP oldaláról miért nem tudott megjelenni, nem tudom. A Híd oldaláról megjelent, ez vagyok én. Ráadásul azért gondoltuk úgy, hogy integráló személyiségként is megjelenhetek, mert nem vagyok a Híd párt tagja. Nem gondolkodott azon, hogy a sokat hangoztatott magyar egység érdekében „beáldozza” magát, mert esetleg ez magasabb cél lehet annál, mint hogy a Híd erősítsen a pozícióján? Négy évvel ezelőtt Nagy József és a Híd beállt Berényi mögé. Ennek ellenére nem sikerült megverni Mikušt. Nem látom, hogy sikerülhetne most Berényivel ez a dolog. Úgy gondolom, fordított esetben viszont sikerülhet. Miért sikerülhet? Mert olyan időket élünk. Új arc vagyok a politikában, akinek nincs olyan politikai múltja, mint Beré- nyinek, és a szakmai előéletem is azt igazolja, hogy képes vagyok teljesítményt felmutatni. A Híd emellett az MKP-val szemben olyan párt, amely meg tudja szólítani a szlovák szavazókat is ebben az elszabott megyében, az északi járásokban is. Ezt pontosan igazolják a négy évvel ezelőtti választási eredmények, ahol látható, hogy Nagy József az első körben lényegesen több szavazatot hozott az északi járásokból, mint Berényi. Ez a potenciál a Híd jelöltjénél sokkal nagyobb, mint az MKP jelöltjénél. Ön jelenleg döntéshozó pozícióban van a kormányban államRigó Konrád titkárként. Miért akarja feladni az országos kompetenciákat egy magyar szempontból fontos tárcánál? Dunaszerdahelyen lakom, ott születtem és nőttem fel. Lokálpatriótának gondolom magam. A megyehatárokat elrontották, és mi Dunaszerdahelyen és Galántán még kevesebbet érzünk át abból, mi az amit a megye tehet, vagy nem tehet, mi az, ami a dolga lenne. Ennek ellenére a megye több mint 150 millió euróról dönt. Emellett arról, hogy a középiskolában hol, milyen osztályokat nyimak, hogy néz ki az egészségügy, az utak, vagy az idegenforgalom. Egy csomó olyan fontos dolog van, amit a megye meg tud tenni, de jelenleg (Bíró Máté felvétele) nem teszi meg. S ha ezen tudok változtatni, akkor miért ne tenném meg? Emellett pedig szimbolikus lehet az is, hogy az egyik megyefőnök magyar nemzetiségű lehet. A Téma című kiadványában, melyben élesen támadja a megyei vezetést, azt állítja, kevesebb pénz érkezett a déli járásokba, mint amennyi járt volna. Ezt ellenjelöltje, Berényi József számokkal cáfolta. Mi alapján gondolja úgy, hogy önnek van igaza? Közgazdász vagyok, és tudom, hogy a számok ugyan makacs dolgok, de tudom, hogy a számokat táblázatokba rendezve sokféleképpen meg lehet közelíteni - és most óvatosan fogalmazok. A megye nagyon átláthatatlan módon publikálja ezeket az adatokat, és nagyon nehéz utánajárni. Én azonban feltérképeztem az összes megyei intézményt a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, az éves zárások és az adóbevallások tekintetében. Ezeket megvizsgálva kiderült, hogy az elmúlt három évben az ide érkező folyó- illetve tőkebefektetés aránya 26 százalék volt. Ez pedig három év alatt szinte semmit sem változott. Aki azt mondja, hogy minden rendben van, és 40 százalékokról beszél, nagyon távol van az igazságtól. A megye úgy viszonyul az intézményeihez, mintha azok nem lennének önálló jogalanyiságú intézmények, és a beruházásokat sem úgy végzik például a Csallóközi Múzeumban, hogy a múzeum megkapja az 550 ezer euró értékű forrásokat, és utána ő folytatja le a közbeszerzést. A megye ezt helyette teszi meg, úgyhogy a tőkebefektetések terén nem látom át pontosan a helyzetet - ott talán valami arányosságot fel lehet fedezni. De ami számomra sokkal fontosabb, hogy a megye napi ügymenete és gazdasági mutatói hogy néznek ki. Ezek pedig azt támasztják alá, amit én mondok: kevesebb az intézmény, és sokkal kevesebb pénz van a két déli járásban a fenntartott intézményeket tekintve, mint a lakosság aránya. A teljes interjú, melyből kiderül, miért került a Téma címlapjára Berényi József Vladimír Mečiarral, és hogy Rigó elfogadná-e, ha Tibor Mikuš megyei alelnöki posztot kínálna neki, az ujszo.com-on olvasható. Berényi József (Somogyi Tibor felvétele)
