Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-26 / 247. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2017. október 26. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kurd függetlenség: talán meghátrálnak Erbíl. Az iraki kurd régió kormánya nyilatkozatot tett közzé, amely szerint kész felfüggeszteni a Kurdisztán függetlenségéről egy hónapja tartott népszavazás eredményét és nyílt párbeszédet kezdeni Bagdaddal az iraki alkotmány alapján. A nyilatkozat emellett azonnali tűzszünetre és minden, az ország északi térségében zajló katonai műveletnek a leállítására szólít fel, az iraki központi kormány és az autonóm Kurdisztán között kialakult válsághelyzet rendezése érdekében. A szeptember 25-én, Bagdad tiltakozása ellenére megrendezett kurd népszavazáson a résztvevők 92%-a támogatta Kurdisztán és a kurdok ellenőrizte más területek függetlenné válását. Az iraki központi kormány azonban - Iránnal és Törökországgal karöltve - gazdasági és jogi megtorló lépésekkel válaszolt. (MTI) Kenyában ma újra elnökválasztás Nairobi. Ma megtartják Kenyában a megismételt elnökválasztást, mert a legfelsőbb bíróság határozatképtelensége miatt nem tudott dönteni arról a beadványról, amelyben a voksolás elhalasztását kérték - j elentette be a központi választási bizottságjogásza. Az ellenzéket támogató Kisumu tartomány kormányzója kijelentette: ha megtartják a választásokat, akkor az embereknek lesz jogalapjuk arra, hogy fellázadjanak. Kisumu városban tüntetők a legfelsőbb bíróság bejelentésére reagálva máris sziklatömbökkel, botokkal és égő gumiabroncsokkal torlaszoltak el több utat. (MTI) Trumpot kritizáló republikánusok Washington. A politikából távozó két republikánus szenátor, Jeff Fiake és Bob Corker élesen bírálta Donald Trump elnököt, előrevetítve a Republikánus Párton belüli megosztottság további mélyülését. Mindkét szenátor azzal vádolta az elnököt, hogy devalválja az amerikai politikát, és veszélybe sodorja az USA hitelét külföldön. Trump régóta szerette volna a törvényhozáson kívül látni az arizonai szenátort, s még azt is felajánlotta, jövőre a saját vagyonából segíti a Fiake ejlenében induló másik republikánus politikus kampányát. (MTI) Berlini iszlamista: fegyvereket találtak Boriin. Éles lőfegyvereket és nagy mennyiségű lőszert találtak Berlinben egy feltételezett iszlamista ügyében tartott razzián - közölte a német főváros hatósága. Tegnap négy helyszínen tartottak házkutatást, és őrizetbe vettek egy 40 éves német állampolgárt, aki ellen már több hónapja nyomoztak azzal a gyanúval, hogy a szélsőséges iszla- misták közé tartozik, ám konkrét merénylet előkészítésére utaló jeleket még nem találtak. (MTI) E héten elöntés Katalóniáról Nemkívánatos személy lett VI. Fülöp spanyol király Gironában, a katalán elnök lakhelyén Barcelonában újra tüntettek, a katalán elnök nem megy Madridba (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Tegnap is tüntetések voltak Barcelonában, mivel Madrid holnaptól korlátozhatja Katalónia autonómiáját. A katalán kormány az alkotmánybírósághoz fordul, a parlament ma összeül. A katalán diákok uniója tegnap tömegtüntetést szervezett a tartomány szuverenitásának megőrzése érdekében, a megmozdulások ma is tartanak. Az alkotmánybírósághoz és a legfelsőbb bírósághoz fordul a katalán kormány amiatt, hogy megpróbálja megállítani az alkotmány 155- ös cikkének alkalmazását, amit fenyegetésnek tart - jelentette be a katalán kormányszóvivő. Jordi Turull úgy vélte, hogy ki kell meríteniük az igazságszolgáltatás összes lehetőségét, hogy megvédjék magukat. Készek arra is, hogy nemzetközi jogi eljárásokat kezdeményezzenek, ha a hazai joghatóságok nem a javukra döntenek - tette hozzá. Carles Puig- demont katalán elnök azt tervezte, hogy személyesen jelenik meg és érvel a spanyol parlament felsőházában, a szenátusban, amely e héten tárgyalja a spanyol kormány Kata- lóniában tervezett intézkedéscsomagját. Ennek része a katalán kormány feloszlatása és előrehozott választások kiírása. Azonban a szenátus az időpontokkal nem könnyíti meg a katalán elnök helyzetét, mivel ma a katalán parlament is ülést tart — ezért az utolsó pillanatban Puigde- mont le is fújta madridi útját. Katalán kataklizma? Megduplázódó munkanélküliség, növekvő infláció, és a helyi gazdaság 25-30%-os csökkenése - ez vár egy független Katalóniára a spanyol gazdasági miniszter szerint, aki minderről tegnap a madridi parlamentben beszélt. „Sokkal kevésbé lenne autonóm és kevesebb szuverenitása lenne, mint most, Spanyol- ország, az EU és az euróövezet részeként” - vélte Luis de Guindos. A spanyol politikus szerint az új államnak saját pénznemet kellene létrehoznia, amely azonnal leértékelődne, szűkülnének a hitelfelvétel lehetőségei, károk érnék a katalán exportot, termékeik 70 százaléka vámköteles lenne. A bankok pedig kikerülnének az Európai Központi Bank védelme alól - tette hozzá. Egyebek mellett ez utóbbira hivatkozva helyezte át székhelyét Katalóniából Valenciába Spanyolország harmadik legnagyobb pénzintézete, a Cai- xabank is, amely azóta azt is közölte, hogy átköltözteti a bank központját is, és a döntése nem átmeneti időre szól, hanem végleges. A spanyol kereskedelmi nyilvántartó adatai szerint október 2. óta több mint 1400 vállalat jelentette be, hogy társasági székhelyét átköltözteti az ország más területeire Katalóniából. Nem kell a király Persona non gratának, azaz nem- kívánatos személynek minősítette VI. Fülöp spanyol királyt a katalán Girona város közgyűlése. A határozat valójában politikai állásfoglalás, konkrét jogi következménye nem lesz. Girona városát 2015 őszéig Carles Puigdemont jelenlegi katalán elnök irányította. A függetlenséget támogató Katalán Köztársasági Baloldal és Népi Egység nevű pártok előteijesztésükben bírálták az uralkodót, amiért nyíltan szembehelyezkedett a katalán „önrendelkezési akarattal”. VI. Fülöp október 3-án televíziós beszédet intézett a nemzethez, amelyben azt mondta, hogy a katalán kormány „ismétlődően, tudatosan és szándékosan” megsértette a törvényeket. (MTI, TASR) Támadja a médiát az idegenellenes cseh Okamura Csehországban folytatódik a koalíciós körforgás, tegnap az ODS tárgyalt a Kalózpárttal, az utóbbi a hétvégi választási győztes ANO delegációját is fogadta, ám Andrej BabiS nem vett részt a tárgyaláson. Prága. A hétvégi parlamenti választásokat fölényesen nyerő ANO eddig nem tudott eredményt felmutatni a koalíciós tárgyalásai során. A jobboldali ODS egyből elvetette az ANO kormánykoalíciós ajánlatát, az Andrej Babiš vezette mozgalom viszont azzal nem értett egyet, hogy az ODS elnöke, Petr Fiala legyen a képviselőház leendő elnöke. Időközben kiderült, hogy az idegenellenes SPD elnöke, Tomio Okamura 15 millió korona (577 ezer euró) bevételt „kifelejtett” a tavalyi vagyon- bevallásából. A Mladá fronta Dnes szerint a képviselői vagyonbeval- lásból hiányzik egy ingatlan értékesítéséből befolyt összeg. Nem akarja a cseh közmédia államosítását, és síkraszáll a jelenlegi rendszer fenntartása mellett az ANO mozgalom. A köztelevízió és a rádió kap ugyan állami támogatást, de döntő mértékben az előfizetési díjakból és a reklámdíjakból tartja fenn magát. „Természetesen senki semmit sem akar államosítani. A rendszerünk világos, és mi ezen semmit sem akarunk változtatni” - jelentette ki Andrej Babiš, az ANO elnöke. A cseh közmédia jogi helyzetének esetleges megváltoztatását Tomio Okamura, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke vetette fel a közrádióban sugárzott interjújában. A közszolgálati cseh rádiónak és a televíziónak gondjai vannak az átlátható gazdálkodással, és „ezt mi meg akarjuk változtatni” - mondta Okamura. „Ez azt jelenti, hogy meg akarjuk szüntetni az előfizetési díjakat, államosítani akaijuk a médiát” — fejtette ki a 22 parlamenti mandátummal bíró SPD elképzeléseit Okamura. Csehországban közszolgálati jogi státusza a Cseh Televíziónak, a Cseh Rádiónak és a ČTK hírügynökségnek van. A minden háztartásra kötelező havi előfizetési díj a televízió esetében 90 korona, a rádiónál 45 korona. A cseh hírügynökség a 90-es évek közepe óta, amikor a CTK vezetése éppen a hírügynökség szerepének eltérő értelmezése miatt összeveszett a Václav Klaus vezette akkori jobboldali kormánnyal, gazdaságilag önálló, és kizárólag a tevékenységéből szerzett jövedelemből tartja fenn magát, állami támogatást nem kap. Hasonló problémák következtében jelenleg feszült a viszony a televízió és a rádió, illetve Miloš Zeman államfő között. Zeman ezért néhány éve ignorálja a köztelevíziót és a közrádiót, és csak néhány kiválasztott kereskedelmi médiumnak nyilatkozik. (MTI, «24.cz) A Kínai Kommunista Párt (KKP) tegnap újabb öt évre megerősítette főtitkári tisztségében Hszi Csin-pinget (képünkön), illetve megválasztotta a héttagú állandó bizottság új tagjait. A korábbi testületből csak Hszi Csin-ping államfő, főtitkár és Li Ko-csiang kormányfő maradt, a többiek visszavonultak. A mindenkit maga alá gyűrő Hszi senkit nem léptetett elő, aki az 1960-as években született, ehelyett a párt legfelsőbb vezetését bizalmasaival töltötte fel. Ez a lépés azokat a találgatásokat támasztja alá, miszerint a politikus még nem készült fel utódjának kijelölésére. Afőtitkár egyszemélyi hatalomra tör, Kína tehát nem demokratizálódik, inkább egy keményebb diktatúra felé halad. (Sita/ap) Hazatérő dzsihádisták Bagdad/New York. Az iraki hadsereg közölte, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni végső ütközetre készül a Szíriái határ közelében. ,3iztonsági erőitek eljönnek, hogy felszabadítsanak titeket” - állt azokon a röplapokon, amelyeket az iraki légierő szórt szét a nyugati határvidéken, al-Kaim és Rava térségében. „Mondjátok el az állam ellen fordult családtagjaitoknak, hogy azonnal dobják el a fegyvert, és tűzzenek fehér zászlót a házak tetejére, amikor a felszabadító hadsereg belép al-Kaimba” - tette hozzá a katonaság. Bár a dzsihádisták a határ másik, szíriai oldalát is ellenőrzik, területeik egyre szűkülnek, ahogy a Washington és a szövetségesek támogatta felkelők, valamint a Moszkva és Teherán pártfogását élvező damaszkuszi kormányerők kiszorítják őket az egykor fennhatóságuk alatt álló térségekből. 33 országból származó legalább 5600 iszlamista tért már vissza hazájába, azt követően, hogy az Iszlám Állam soraiban harcolt a terrorszervezet által uralt iraki vagy szíriai területeken - közölte a Sou- fan Group biztonsági kockázat- elemző agytröszt. A New York-i csoport szerint hatalmas kihívást jelent a rendvédelmi szervek számára a még ismeretlen számú hazatérő dzsihádista, akik közül né- hányan már csatlakoztak a Fülöp- szigeteken, Egyiptomban a Sínai- félszigeten, Afganisztánban és Líbiában tevékenykedő iszlamista csoportosulásokhoz. A dokumentum kiemeli, a világ 110 országából több mint 40 ezer külföldi jelentkezett az Iszlám Állam soraiba. Közülük 5718-an Nyugat-Európából, több mint 8700-an a volt szovjet tagköztársaságokból, illetve439-en Észak-Amerikából gyűltek a dzsihádisták zászlaja alá. (MTI)
