Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-26 / 247. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2017. október 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Körforgalom és kampány Ami nem átlátható, ott CZAJLIK KATALIN legújabb Rigó-Berényi vitának jelen pillanatban két tanulsága van: 1. Nagyszombat megye gazdálkodása, khm, minimum átlát­hatatlan. 2. Ez igazából csak a kam­pány idején érdekel bárkit is. Rigó Konrád, a Híd nagyszombati megyefönökjelöltje az állami ellen­őrző szervekhez fordult a dunaszer- dahelyi és abősi körforgalom, illetve egyéb megyei közúti munkálatok kapcsán. Azt állítja, nincs rendben, ahogy a megye közbeszerzésileg le­menedzselte a projekteket. Berényi József, a megye jelenlegi alelnöke, s egyben az MKP megyefönökjelöltje könnyen megbújhat a mutyi is ezt elutasítja, s politikai támadásnak tartja Rigó állításait. Az a gond, hogy mindkettejüknek igazuk van. A laikus szemével, s anélkül, hogy belemélyednénk Nagyszombat me­gye szerződéseinek, közbeszerzései­nek bonyolult hálójába, elmondható, hogy a megye gazdálkodása nem túl transzparens. Végső soron ezt álla­pította meg nemrégiben a Transpa- rency International vizsgálata is. S ami nem átlátható, ott könnyen meg­bújhat a mutyi is. Hogy egy körforgalom megépítése mennyire tekinthető a helyén álló kereszteződés felújításának és mo­dernizációnak, azt döntse el ki-ki maga (a szerző szerint inkább nem, mint igen), az alapkérdés azonban nem ez. Sokkal inkább az, miért jó a megyének, ha az új körforgalom megépítését a már meglévő keret- szerződésbe nyomja be, ahelyett, hogy új pályázatot írna ki, amiből esetleg még olcsóbb s még jobb ki- viteléző kerülhetne ki. Vagy más­képp: ha az egész magánkézben len­ne, vajon nem az lenne-e a tulajdonos legfőbb érdeke, hogy megtalálja a legolcsóbb és legjobb megoldást? Rigó tehát joggal kifogásolja a be­ruházások megvalósítását, az időzí­tést nézve azonban tagadhatatlan a kritika kampánytöltete. Ami alapve­tően nem gond, mert hát mivel kam- pányoljunk, ha nem az ellenfelünk melléfogásaival? A kérdés inkább az, hogy a történet akkor is napvilágot lát-e, ha nincs kampány, vagy az a pár millió egyébként a kutyát sem érdekelné... Hipotetikus kérdés, de félő, hogy az utóbbi rá a válasz. Ami végül rámutat a megyerendszer leg­nagyobb hiányosságára: a megyék láthatatlanságára, s az ebből fakadó érdektelenségre, ami lehetővé teszi, hogy vezetői úgy gazdálkodjanak, ahogy kedvük tartja. Pavol Rusko (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Kiberminiszténum FELEDY BOTOND K inevezték a világon az első minisztert, aki a mesterséges intelligen­ciáért felel. Mégpedig Duhajban. Egy újabb jele annak, hogy a világ országai versenyben vannak azért, ki és milyen mértékben tudja érvényesíteni az akaratát a ki- bertérben. Ha egy Öböl menti monarchiában ilyen döntés születik, biztosak lehe­tünk abban, hogy más országok is gyorsan követik a példát. A mester­séges intelligenciát beépítik a köz- igazgatásba, a döntéshozatalba, az oktatásba. A nyugati térségben a helyzet változatos, nem mindenütt ismerték még fel, hogy központi szintről, a miniszterelnökség szintjé­ről érdemes stimulálni e területet. Az Egyesült Arab Emírségek egyúttal elfogadta a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is, amely a 2071-ig szóló nagyobb stratégiai vízió része. A lengyel miniszterelnök a krakkói kiberbiztonsági konferencián jelen­tette be, hogy hivatalában felállít egy önálló, kizárólag a kibervédelemre koncentráló osztályt, és további ezer embert toboroznak a lengyel köz- igazgatás e területére. A németek több mint 12 ezer embert keresnek a CyberCommandba. Nem minden visegrádi ország rendelte a kormány­fő alá a kiberbiztonságát, van, ahol minisztériumi ellenőrzés vagy más közvetett felügyelet alatt maradt. A kiberügyek jelentősége évek óta megállíthatatlanul nő. Mindenki a saját bőrén érzi ezt, a napokban egy újabb zsarolóvírus, a BadRabbit kó­dolja nagyban az adattároló egysége­ket, de ez is csak egy variánsa a ko­rábbi, Ukrajnából indult fertőzésnek, és még mindig nem a legvészesebb verzió. De mindannyian megélhettük már, milyen érzés fotókat, régi e- maileket, dokumentumot elveszíteni, elfelejtett jelszó vagy vírus miatt. Az sem véletlen, hogy miközben a mes­terséges intelligencia dubaji minisz­tere elfoglalta székét, Németország­ban arról fogadtak el törvényt, hogy az önvezető autóknak mit kell „tisz­teletben tartaniuk” a jövőben. Ha tehát az unokák esetleg a ta­nulmányaikról mesélnek a vasárnapi ebédnél, érdemes meghallgatni őket, mit mondanak az igazi „digitális bennszülöttek”, mit gondolnak ezekről a kérdésekről, hogyan látja mindezt az a felnövekvő generáció, amely néhány évtizeddel többet tölt el nálunk a mesterséges intelligencia kibervilágában. Nagyhalak a tengerben FINTA MÁRK T örjön hát százegyszer is a százszor tört varázs, elbocsáthatjuk még egyszer, utószor azt az illúziót, hogy a politika és az ez­zel összefonódó biznisz hátterében zajló dolgok és folyama­tok nem veszélyesebbek a szalontáncnál, vagy kampánygulyás-zabálásnál. Pavol Rusko ügye, és annak most kiterege­tett, mocskos háttere rávilágít erre. A kérdés az, mit szűrünk le belőle. Tegyünk egy lépést hátra, és mondjuk ki, ízlelgessük, forgassuk meg a szánkban: Pavol Ruskót, a második Dzurinda-kormány korábbi gazda­sági miniszterét és kormányfőhelyettesét, a kedves bácsik és nénik ra­jongói leveleit a kamerába olvasó, joviális tévéigazgatót azért rakták kaptárba a rendőrök, mert húsz évvel ezelőtt a gyanú szerint megrendel­te akkori üzlettársa, Sylvia Volzová meggyilkolását. Egyenesen az ak­kori alvilág mindenhatójától, Mikuláš Cérnáktól, 20 millió koronáért. És félmilliót az alvilági énekesmadarak szerint előlegként át is adott, ízlelgessük, mert most mindenki ezt teszi. Most azonban tegyünk még egy lépést hátra, és tekintsünk el attól, hogy az egész a börtönben ülő Cérnák dalolásának köszönhetően került napvilágra - aki, ki tudja, mit forgat a fejében -, és attól is, hogy Rusko még csak előzetesben ül, még nem volt bírósági ítélet - s amíg az nincs, ártatlannak tekintendő. Tekintsünk el ettől azért, mert a mostani infor­mációs bumm közepette mindenki magasról tesz az ártatlanság vélel­mére: mindenki az ügy várható mediális képére fókuszál. S az egyik várható mediális kép a következő: lám, a hatóság keze is­mét lenyúlt az elmúlt 25 év ürüléktengerének mélyére, és kihalászott egy halacskát. S igen, márpedig Rusko egy kicsit nagyobb hal, mint a nem­régiben elítélt két exminiszter, Igor Štefanov és Marian Janušek - akik valójában politikai senkihelyettesek voltak Ján Slota volt SNS-vezér szesztől bűzlő, de nagyon is rafmáltan működő pénzgyárában, mely ki­termelte magából a faliújságtender néven elhíresült szabadrablást. Itt most egyesek hosszasan értekeznek majd arról, hogy lám, a politi­kában ajóságos cukrosbácsi kinézetű emberekről is kiderül, milyen mocskos figurák - még azokról is, akiket az ezredfordulón, a posztmečiari időszakban szinte rendszerváltókként tisztelt a nép, hiszen Rusko tévéje, a Markíza a Mečiarral szembeni ellenállás szimbóluma lett. Mások afelett időznek el, hogy Rusko mindig is gyanús alak volt, a mečiarista korszak terméke, alvilági kapcsolatokkal - hisz a most róla daloló Miki Čemák 30. születésnapján is az ő tévéje, a Markíza forgat­hatott -, hogy furcsa váltók miatt kellett lemondania miniszteri posztjá­ról, meg hogy emlegették a Gorillában is. S igen, ezektől a dolgoktól Rusko nagyhalnak fog tűnni, akivel el lehet büszkélkedni a választási időszak végén, hogy lám, itt most rászálltak a hatóságok a csúnya rossz emberekre, hisz még a mečiari amnesztiák is eltöröltettek, és Rusko csak hab a tortán. A másik mediális kép egy kicsit egyszerűbb: a Mečiar utáni jelenlegi politikai és vállalkozói elit velejéig romlott, hiszen lopnak, csalnak, és lám, a bérgyilkosságtól sem riadnak vissza, le kell őket cserélni Kollár­ra, Matovičra, egyesek szerint Kotlebára. A igazság malmai pedig lassan őrölnek, hiszen a Janušek-féle balekok lassan egy évtizede faliújságten- dereztek, a Rusko elleni vádemeléssel pedig a rendőrség épp csak befért a bűncselekmény húszéves elévülésébe. Az igazán nagyhalak, Vladimír Mečiar és Ján Slota pedig megússzák a súlyos börtönéveket azért, amit elkövettek. És Fico még mindig egy adócsaló lakásában lakik, és Kaliňák még mindig belügyminiszter stb. S most tegyünk még egy lépést hátra, és tegyük fel a kérdéseket: most akkor megtisztult a közéletünk? Vagy legalább közelebb kerültünk eh­hez? A politikusok már nem működnek együtt a maffiával? A gazdasá­gival sem? És van a jelenlegi politikusoknak, gazdasági potentátoknak alternatívája? Ha kezűinket a szívünkre tesszük, és tudunk mit kezdeni ezekkel a kérdésekkel, az már jó jel. Ha nem, akkor még mindig túl sok hal maradt az ürüléktenger mélyén. FIGYELŐ Magyarországon kapták el a pakisztáni mészárost Elfogtak kedden Magyarországon egy hetvenszeres gyilkosságért körözött pakisztáni állampolgárt a magyar hatóságok osztrák kolle­gáik közreműködésével—közölte az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hi­vatal (BK). A pakisztáni rendőrség körözési listájának élén szereplő 35 éves férfi pakisztáni mészáros néven is­mert. Osztrák nyomozók informá­torokra támaszkodva kiderítették, hogy embercsempészek segítségé­vel Ausztriába akart jutni. Az osztrák hatóságok a BK Em­bercsempészet és -kereskedelem Hivatalának szakértőivel értesítet­ték magyar kollégáikat. „Nagyon gyorsan kellett intézkedni” - hangsúlyozta Vincenz Kriegs-Au, a BK szóvivője. A magyar hatóságok a Baranya megyei Bolynál lévő erdőségben, a horvát-szerb-magyar hármashatár közelében elfogtak 42 illegális be­vándorlót, s köztük volt a nemzet­közi elfogatóparancs alapján körö­zött gyilkossággal gyanúsított pa­kisztáni férfi is. Öt azonnal letar­tóztatták az Interpol-körözés alap­ján. Pakisztánnak történő kiadatá­sáról a napokban hoznak döntést. A 35 éves férfit azzal vádolják, hogy mintegy 70 embert gyilkolt meg pénzért Pakisztánban. A bér­gyilkosságok egyéb részleteiről az osztrák hatóságoknak nincsenek értesüléseik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents