Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-04 / 228. szám, szerda
4 I RÖVIDEN Húsz napi elzárásra ítélték Navalnijt Moszkva. Húsz nap elzárás» ítélte egy orosz bíróság Alekszej Navalnijt, megzavarva ezzel az elnöki tisztségért induló orosz ellenzéki politikus kampányterveit. Navalnijt abban találta vétkesnek a bíróság, hogy ismételten megsértette a gyülekezések és tüntetések szervezésére vonatkozó orosz törvényeket. A 41 éves ellenzéki aktivistát pénteken vették őrizetbe, amikor egy Nyizsnyij Novgorodban tervezett ellenzéki megmozdulásra készült elutazni. Navalnij, aki a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt, a 2013- as moszkvai polgármesterválasztáson meglepetésre a 2. helyen futott be, az idén pedig két, tízezreket megmozgató országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. (MTI) Orosz bombák az iszlamistákra Moszkva. Orosz légi csapások az elmúlt napokban az Iszlám Állam terrorszervezet több mint 300 fegyveresével végeztek az Eufrátesz keleti partj án - közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint további több mint 170 terrorista megsebesült. Az orosz harci gépek három harcálláspontot, három tüzérségi egységet, 17 nagy kaliberű fegyverrel felszerelt terepjárót és négy lőszerraktárat semmisítettek meg. Az orosz minisztérium emellett az Iszlám Állam hét harctéri parancsnokának megöléséről számolt be. (MTI) Gázában ül össze a palesztin kormány Jeruzsálem. Három év után ismét a Gázai övezetben tartja ma rendes heti ülését a palesztin kormány, az övezetet uraló Ha- mász szervezet és a Ciszjordániát irányító Fatah párt megbékélésének jegyében. Már hétfőn az övezetbe érkezett Rámalláhból Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnök vezetésével, 30 járműből álló konvojjal a palesztin kormány. „Azért térünk vissza Gázába, hogy befejezzük a megbékélést, helyreállítsuk a nemzeti egységet, és tégláról téglára újjáépítsük Gázát” - hangsúlyozta a pártonkívüli Hamdalláh. A Hamász a múlt héten bejelentette, átadja a Gázai övezet adminisztratív ellenőrzését az egységkormánynak. (MTI) 27 év után új falak Németországban Berlin. Az újraegyesítés után 27 évvel új falak emelkednek Németországban, ezt mutatja a szeptemberi parlamenti választás eredménye - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier államfő a német egység napja alkalmából tegnap elmondott ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy falak emelkednek város és vidék, szegény és gazdag, fiatal és idős, továbbá az internet és az interneten kívüli világ között. (MTI) KÜLFÖLD 2017. október 4. | www.ujszo.com Felvonulások Katalóniában Több katalán szállodából is utcára tették az elszállásolt spanyol rendőröket, csendőröket Barcelonát tegnap sztrájk és számos felvonulás bénította meg (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Nagyszabású sztrájk és felvonulások bénították meg tegnap Kata- lóniát tiltakozásként az erőszakos rendőri beavatkozás ellen a múlt hétvégi katalán függetlenségi népszavazáson. Barcelona utcáira százezrek vonultak ki, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban: tüntettek a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak. Több, a városból kivezető főúton tiltakozó menet bénította meg a forgalmat. A tegnapi akciót eredetileg a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet, a vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják az akciót a rendőri erőszak ellen. Carles Puigdemont katalán elnök arra szólította fel az embereket, hogy békésen tiltakozzanak a rendőri erőszak ellen. „Ez a demokratikus, civilizált, méltó tiltakozás napja. Ne üljenek fel semmilyen provokációnak. A világ már láthatta: mi békés emberek vagyunk” - írta az autonóm tartomány vezetője a Twitter közösségi oldalon. A munkabeszüntetés miatt Barcelonában zárva volt a legtöbb üzlet: piacok, butikok, pékségek, kávézók. Nem nyitottak ki a múzeumok, kulturális központok és a színházak is törölték az előadásokat. Több katalán város szállodáiból is „utcára tették” a spanyol rendőröket és csendőröket az erőszakba torkollt vasárnapi függetlenségi népszavazás miatt. Calella városában a hatóságok az ellenük tüntetők szitkozódása, kiabálás közepette hagyták el a szállodákat, amelyek bejáratánál a katalán rendőrök igyekeztek élőláncot alkotni. A feldühödött tömeg a hatósági autókat és furgonokat ütlegelte és rugdosta, többen még a járművek után is futottak. Pineda de Marban, a polgármester első helyettese is távozásra szólította fel az ott elszállásolt rendfenntartókat, mondván: nincs ok a jelenlétükre. A rendőrök szállodái előtt is tüntetések voltak. A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért illegális népszavazás megrendezése miatt 10 ezer spanyol csendőrt és rendőrt vezényeltek Ka- talóniába, akinek nagyobb részét bérelt tengerjáróhajókon szállásolták el. Sokakat helyeztek el azonban városi szállodákban is szerte Katalóniában, amelyek előtt már a szavazás előtt is jelentek meg tüntetők, hangosko- dók, akik például lábasokat, konyhai edényeket ütögettek, így tiltakozva a fokozott hatósági jelenlét ellen. A spanyol belügyminiszter szerint a katalán elnök utcai „lázadásra, a spanyol hatóságok elleni „gyűlöletre, „zaklatásra” buzdít. Juan Ignacio Zoid azt is bejelentette: október 11 -ig meghosszabbítják az átvezényelt spanyol rendfenntartók jelenlétét Katalóniában, és kijelentette: nem hagyják el azokat a szállodákat, ahol elszállásolták őket. Szerinte egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy „inzultálják” a rendfenntartókat. Őrizetbe vett terroristák Brexit: helyben topognak Egyelőre nem történt elegendő előrelépés az Egyesült Királyság uniós kiválásának főbb kérdéseiről száló tárgyalásokon ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok kérdéseire - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója. Brüsszel/Strasbourg. „Vannak pozitívumok, de továbbra is komoly véleménykülönbségek vannak a felek között, különösen a brit pénzügyi kötelezettségeket illetően” - mutatott rá Michel Bamier, az Európai Bizottság főtárgyalója az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló véleményének adott hangot, miszerint még nem lehet megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat. Az Európai Parlament tegnap nagy többséggel elfogadott határozata szintén leszögezte, Nagy-Britanniával egyelőre nem lehet elkezdeni az egyeztetést a kereskedelmi kérdésekről. A képviselő-testület ülésén jóváhagyott dokumentumban rámutattak, az eddigi 4 tárgyalási forduló nem hozott megfelelő előrelépést, és ha a jövő heti, 5. fordulóban sem történik áttörés, akkor egyelőre nem lehet továbblépni az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok ügyére. Ebben az esetben a brexit után bennmaradó uniós tagországok vezetőinek el kell halasztaniuk az októberi 19-20-i találkozójukra tervezett döntésüket az esetleges továbblépésről. A szigetország várhatóan 2019. március 29-én lép ki az EU-ból. (MTI) Párizs. Őrizetbe vettek Párizsban öt embert, akik a gyanú szerint robbantásos merényletre készültek a francia főváros egyik elegáns negyedében - jelentette be a francia belügyminiszter. Az egyik elfogott személy radikális nézeteket vall - mondta Gérard Collomb, feltehetően a szélsőséges iszlamizmusra utalva. A hatóságok szombaton találták meg és hatástalanították a robbanószerkezetet a nyugatpárizsi 16. kerületben egy lakossági bejelentés alapján. Az ügyben a párizsi terrorizmusellenes ügyészség indított nyomozást. A terrorkészültség továbbra is magasfokú Franciaországban, ahol 2015 januárja óta számos dzsihádista indíttatású támadást hajtottak végre. Legutóbb vasárnap Marseille főpályaudvarán késeit halálra egy tunéziai származású férfi két fiatal nőt. Belső vizsgálatot rendelt el a francia belügyi tárca annak tisztázására, hogy a marseille-i terrortámadás elkövetőjét miért engedte el két nappal korábbi őrizetbe vétele után a lyoni rendőrség. Gérard Collomb belügyminiszter az ún. köz- igazgatási általános felügyelethez fordult, amelynek egy héten belül kell elkészítenie a jelentést. A ké- selőt pénteken Lyonban rajtakapták egy bolti lopáson, amiért őrizetbe került. Kihallgatását követően a lopásért nem indult ellene eljárás, ugyanakkor az ilyenkor előírt szabályzatnak megfelelően nem szállították át a kitoloncolásra váró illegális bevándorlók gyűjtő- fogházába, hanem szombat délután szabadon engedték. Ügyészségi források szerint a férfi egyik kihallgatásán azt vallotta, hogy 2003-ban érkezett Franciaországba. (MTI) Egy héten belül másodszor maradtak hírek nélkül a görög rádió- és televízió- adók, mert az újságírók tegnap újra sztrájkba léptek. Legutóbb szeptember 26- án volt hasonló, egynapos akció. A szerkesztők azt követelik a hatóságoktól, hogy tegyenek valamit a veszteséges egészségpénztáruk megmentéséért, a munkanélküliek magas számának csökkentéséért. Emellett tiltakoznak a rész- munkaidő elterjedése, a bérek és tiszteletdíjak késedelmes kifizetése ellen. A sztrájk miatt ma nem jelennek meg a nyomtatott sajtótermékek sem. (tasr/ap) Kiutasítják a kubaiakat Washington. Az amerikai kormány a washingtoni kubai nagykövetség munkatársai 60%-ának kiutasítására készül. Az AP amerikai hírügynökség szerint a Trump- kormány külügyi tárcája máig felkéri a kubaiakat a távozásra. A State Department (külügyminisztérium) döntése válaszlépés arra a hosszú hónapok óta húzódó ügyre, amelynek főszereplői az USA havannai nagykövetségének rejtélyesen megbetegedett munkatársai. Tavaly ősz óta egyre több amerikai diplomata és családtagja betegedett meg Havannában. Többségüket agykárosodás és más, maradandó egészségkárosodás érte, s bár a vizsgálatok még mindig tartanak, az orvosok szerint az amerikaiakat „akusztikus támadások” érték, vagyis egy eddig még nem azonosított, hanghatáson alapuló szerkezet betegítette meg őket. Két kanadai diplomatának is hasonló egészségügyi panaszokkal kellett hazatérnie a kubai fővárosból. Kuba eddig következetesen tagadta, hogy bármi köze is volna a megbetegedésekhez, és az USA is kerülte, hogy közvetlenül Kubát vádolja meg. Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta, Kubának is nemzetközi egyezményben előírt kötelessége a területén dolgozó külföldi diplomaták és hozzátartozóik testi épségének és biztonságának garantálása. Tillerson külügyminiszter egyeztetett a lépésről Donald Trump elnökkel. A havannai nagykövetségen diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők betegedtek meg az elsők között, és az ő állapotuk a legsúlyosabb. Az amerikai kormány már bejelentette: több mint felére csökkenti a havannai nagykövetségén dolgozók létszámát. (MTI)
