Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-18 / 240. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2017. október 18. I www.ujszo.com Tisztelgés Rudolf Krivoš előtt A 84 éves alkotó a szlovák modern művészet legendájának számító Galanda-csoport egyetlen élő tagja LAKATOS KRISZTINA Pozsony. Rudolf Krivošnak, a huszadik század második fele egyik legegyénibb szlovák festőművészének szentel az életmű javát átfogó kiállítást a Pozsonyi Városi Galéria. A Mirbach-palotában 71 festmény látható, különleges válogatásban. A 84 éves alkotó, aki maga is részt vett a szelektálásban, 1990-nél meghúzta a határt. Később született művét nem engedte a kiállításra, és teljesen mellőzte a tájképeit is. Hiányzó évtizedek ide vagy oda, a Tisztelgés a nagy festő, Rudolf Krivoš előtt című reprezentatív válogatás még így is a szlovák képzőművészet nagy korszakára nyit ablakot. Krivoš ma már a szlovák modem művészet történetében legendának számító Galanda-csoport egyetlen élő tagja. Az 1957-ben megalakult és informális csoportosulásként a hetvenes évek elejéig működő körnek nem volt egységes programja, tagjai a szabad alkotás híveiként a modem vizuális kifejezés művelését tartották elsődlegesnek, és szembementek a szocialista realizmus dogmáival. Egyéni kifejezésmódjuk alakításakor egyebek mellett a cézanne-i posztimpresszionizmus, a kubizmus, az expresszionizmus alapelveiből indultak ki. Krivoš 1956-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola figurális festészet szakán, ahol Ján Mudroch volt a mestere. Az útkeresés időszaka nem tartott sokáig; művészetét a hatvanas évek elejétől erőteljes jelszerűség jellemezte. Miközben a szimbólumok, a figurális szimbólumok új formális lehetőségeinek a keresésére összpontosított, alkotásainak jellegzetes barna tónusával, a formák és színek destrukciójával, az összefolyó festékrétegekkel, az expresszíven barázdált felületekkel, új, „festészetidegen” anyagok bevonásával egyéRudolf Krivoš: Fehér szoba (1981) ni, összetéveszthetetlen kézjegyet alakított ki. Expresszív, szinte szob- rászi formaként megjelenített, feszültséget sugárzó emberi alakjait Ján Johanides író anno olyan organizmusoknak nevezte, amelyekről lenyúzták a bőrt, s mint ilyenek, a létezés alapvető kérdéseit vetik fel intuitív erővel. Rudolf Krivoš Mir- bach-palotabeli kiállításának is tematikus vezérfonala az emberi alak — a képeken pontosan végigkövethető, miként alakult a művész ábrázolásmódja, miközben az élet súlya alatt deformálódott figurák változatlanul a létbe vetettség élményét sugározzák. Nem utolsósorban: a válogatás a női alak, a női test krivoši metamorfózisát is végigköveti. A Mirbach-palotában most látható 71 festmény tíz szlovákiai galéria gyűjteményéből, magángyűjtőktől és a művésztől került a kiállításra, az életmű legjavát felvonultatva. A tárlat - amelyhez az életmű új értelmezési lehetőségeit kereső gazdag katalógus is megjelent-2018. január 8- ig tekinthető meg. Ma és holnap vetítik a Genti Filmfesztiválon Szász János új filmjét. A Woyzeck (1994), a Witman fiúk (1997), az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója (2007) és A nagy füzet (2013) rendezője legújabb alkotásában egy húszas évekbeli, legendás budapesti bűnügy történetét dolgozza fel. 1925 januárjában Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége huszonkét darabba vágta Kodelka Ferenc hentesmestert, akivel az asszony a férje tudtával „heti egyszeri" alapon, pén- zértviszonytfolytatott. A hentes, a kurva és a félszemű című Szász-filmben Nagy Zsolt játssza Léderert, feleségét Gryl- lus Dorka, a módos hentest pedig Hegedűs D. Géza formálja meg. Az alkotás 2018 januárjában debütál a magyar mozikban. (Képarchívum) Hazai magyar szerzők művei a Romboidban Pozsony. Szlovákiai magyar blokkal jelentkezik a Romboid című folyóirat, a szlovák írószervezetek szövetségének a lapja, amelynek 51 éves történetében először kapnak jelentősebb publikációs teret hazai magyar szerzők. A válogatás Ardamica Zorán munkáját dicséri, a választék pedig akkora volt, hogy nem is fért be az októberi számba valamennyi beérkezett anyag. Radoslav Vlnka főszerkesztő azt ígéri, a most kimaradt alkotások fokozatosan jelennek meg a következő lapszámokban. Szerepel a blokkban egy részlet lapunk főszerkesztője, Szalay Zoltán Drága vendelinek című, Madách-nívódíjas és Tálamon Alfonz-díjas regényéből, amelyet az íróként, költőként is elismert Macsovszky Péter ültetett át szlovákra. Hodossy Gyula költő, író, irodalomszervező és kiadóvezető négy rövidprózával, N. Tóth Anikó író és egyetemi oktató két elbeszéléssel került be a válogatásba, mindkét szerzőt Jitka Rožňová fordította. Szintén az ő átültetésében jelentek meg szlovákul Juhász Katalin versei, a hazai magyar lírát Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Feliinger Károly és Z. Németh István képviseli mellette, utóbbi kettő jelenleg a legtermékenyebb költők közé tartozik tájainkon. Ardamica Zorán író, költő és irodalomteoretikus saját művei közül A hullatetováló című elbeszélést választotta. A fordítók között ott találjuk még a kiváló szlovák költőnőt, Milá Haugovát, Jozef Táncért és Répás Norbertét. A kéthavonta megjelenő Romboidjanuártól funkcióban levő fő- szerkesztője a továbbiakban a többi hazai nemzeti kisebbség szerzőinek szövegeit is külön blokkokban szeretné bemutatni a szlovák olvasóknak. A tervek szerint hamarosan a ruszin írók és költők kapnak teret a patinás irodalmi és művészeti folyóiratban. (TASR, k) Október 19-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! A tartalomból: • Betakarítás a fagyok előtt • Őszi vetés és átteleltetés szabad földben • A változatos tökfélék • Rendet rakunk a kertben • Hol vásároljunk facsemetét? • Készüljünk a téli tyúktartásra! • Ismerje meg az ehető porcsint!
