Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-07 / 231. szám, szombat
[16 SZALON ■ 2017. OKTOBER 7. www.ujszo.com Hatunk viláutasuála mim: A Szovjetunióban kibocsátották a Föld első mesterséges bolygóját A mesterséges bolygó köröz a Föld körül — Másfél óra alatt 750—900 kilométer magasságban körülrepüli a Földet — A világ minden rádió- és televíziós állomása a mesterséges bolygó mozgását követi Moszkva (CTK) — A TASZSZ októl)« 5-re virradó éjjel a következő jelentést adta ki: A szovjet tudósok, kutatók és konstruktőrök már több éve dolgoznak a Föld mesterséges bolygójának megteremtésén. Amint a sajtó már közölte, a Szovjetunióban az ebó mesterséges bolygó kibocsátását a Nemzetközi Geofizikai Év programjának keretében tervezték. A tudományos kutatóintézetek és tervezőirodák intenzív munkáját siker koronázta: megszerkesztették a Fold első mesterséges bolygóját. 1957. októlwr 4-én a Szovjetunióban sikeresen útnak indították az első mesterséges bolygót. Az előzetes adatok szerint a hordozó rakéta a bolygonak megadta a szükséges, mintegy 8000 méter másodpercenkénti keringési sebességet. A mestersége* rakéta most elliptikus pályán kering a Föld körül. Repülését a legegyszerűbb optikai készülékek, messzelátók segítségével könnyen meg lehet figyelni a felkelő és lenyugvó nap sugaraiban. A Szovjetunió különböző helyein levő tudo‘- mányos állomások figyelemmel kísérik a mesterséges bolygót. Mivelhogy a légkör felsó rétegeinek sűrűsége pontosan nem ismeretes, nem lehet feltétlen pontossággal megállapítani, mennyi ideig fog a bolygó keringeni, és mikor kerül a légkör sűrűbb rétegeibe. Mivel a bolygónak óriási sebessége van. a süni rétegekben annyira megmelegszik, hogy 30—40 kilométer magasságban elég. A Nemzetközi Geofizikai Év keretében a Szovjetunió a Föld több mesterséges bolygóját bocsátja még ki. E további bolygók nagyobbak és nehezebbek lesznek és lehetővé teszik a tudományos kutatások programjának kibővítését. A Fold mesterséges bolygói megnyitják a világúri repülések korát. A mostani idők emberének meglesz a lehetősége, hogy szemtanúja legyen annak, hogy a szocialista társadalom tagjainak felszabadító és építő munkája megvalósítja az emberiség legmerészebb álmait is. 1957. október 6. 'Egy seb begyógyult Willy Brandi szavait idézve: „Végre összenőhet az, ami együvé tartozik.“ De egyáltalán örülnek-e ennek a németek? Mindenesetre a kezdeti örömmámor, a lelkesedés elmúlt, ma inkább már a közöny jellemző a nyugati térfélen, s a gazdasági bajokból, szociális stresszból eredő nyugtalanság, riadalom, lázadás a keleti országrészben. Közöny és riadalom - micsoda különbség! Ebben is tükröződik a negyvenéves múlt. Kétség nem fér hozzá, a német nép akarja az egységet. Ebhez az igazsághoz egy másik is hozzátartozik, az, hogy a kettéosztott Németországgal Európa sohasem lehetne egységes. I ÍGY ÍRTUNK MI m A SZÚFIAI CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN megrendelték a Csehszlovák Állami Szépirodalmi Könyvkiadó kiéllitiaét. A LA MANCHE CSATORNA fölötti híd ügyében francia angol tárgyalások kezdődtek Londonban. A csatorna fölött építendő híd megvalósításáért küzdő francia bizottság ugyanis meg akarja nyerni az angol kormány támogatását a Calais t Dover ral ősz szekötó híd eszméjéhez. 780 EZER LÁTOGATÓ tekintette meg Ostraván a 8. vásárt. a szom Ali nemzetközi nagyvasak alkalmából megrendezik a 4. nemzetközi afrikai filmfesztivált, amelyben rétit vés* a Szovjetunió, Czahtzlovákia éz Bulgária. A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA tengeri tudományos mérésekhez szükséges műszerekkel ellátott hajöt ajándékoz az Indonéz Tudományos Tanácsnak. 1961. október 3. Begyógyult egy seb, mert éppen erről van szó. A sebről - hiszen a németek drámai tapasztalatként élték át a megosztottságot, amely nyomot hagyott a keleti és a nyugati német ember szivében. Talán majd büszkék lehetnek, sikerként könyvelhetik el kontinensünk népei, hogy segítettek a gyógyulásban, hozzájárultak a német egység megteremtéséhez. Egyszer talán, ha majd mindenki megérti - a németeket is beleértve -, hogy a másság nem az összeférhetetlenség szino- 'őmája. URBAN GABRIELLA 1990. október 3. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Jaromir Čižnár A főügyész azzal hívta fel magára a héten a figyelmet, hogy a Fico- Kiska vitában a köztársasági elnök oldalára állt, cáfolva a kormányfő állítását, miszerint Kiska a volt cégét érintő nyomozás kapcsán protekciót próbált volna intézni Čižnárnál. Fico még a múlt hét végén mondta ezt, reagálva Zuzana Wienk, a Fair Play Szövetség vezetőjének szavaira, aki szerint Fico már jóval a Kiska adóügyeiről szóló anonim mailek terjedése előtt tudott az ügyről, egy tanácskozáson ugyanis adócsalónak nevezte a köztársasági elnököt. Čižnár kiállása Kiska mellett azért is meglepő, mert a főügyészt, aki Fico volt iskolatársa és személyes barátja, 2013-ban a Smer választotta meg tisztségébe az ellenzék tiltakozása mellett, (czk) Ifi##. t#,it 11 f 1.1 f 11 ti. ü I?# f f #11 f f ^ yy jy yy yy yy yj jy |y yj yj jy ^ yj jy yy ýy ^ i ti w A HÉT ESEMÉNYE A Kiska és Fico közti szópárbaj folytatódik. Pedig nem annak indult. Kiska arra kérte a pénzügyminisztert, segítsen kideríteni, melyik állami hivatal hordja ki az intim részleteket az elnök vállalkozói múltjából. S az ügy első napjaiban a smeresek illedelmesen hallgattak. A hétvégén azonban Fico azzal vádolta meg Kiskát, hogy bevallotta neki az ellene folyó nyomozást és azt is: már a segítségét kérte egy magas beosztású... nyilvánvalóan a főügyésznek. Járomit Čižnár azonban tagadta, hogy Kiska bármire is kérte volna, amivel megmutatta, legalább részben képes az autonóm cselekvésre. Úgy tűnik tehát, hogy Fico bűneinek üstje alatt tényleg a Smer fut be. Közben olyan „bűnről” van szó, amit sok vállalkozó követ el nálunk. Egyszóval, olyasmit is megpróbálnak becsempészni a költségekbe, ami nem való oda. Ugyancsak enyhítő körülmény, hogy Kiska mindent kifizetett, s államnak már nem tartozik semmivel. Robert Fico, aki ma fintorog az elnök ügye fölött, közben nem átalkodik olyan házban lakni, amit az a Ladislav Balternák épített, aki nagyságrendekkel nagyobb csalásokban gyanús. A kormányhatalom egyszóval köztudomásul téteti, kihez áll közelebb. Az egész egy jól kitervelt húzásnak tűnik, amellyel a politikusok közt a legmagasabb közkedveltségnek örvendő Kiskát akarják lejáratni, aki még mindig gondolkodhat az újabb elnöki cikluson, vagy azon, hogy ígérete ellenére bekapcsolódik a parlamenti politikába, ha a helyzet úgy kívánja. A botrány további funkciója, hogy megmutassa az embereknek: nézzétek, mindannyian sárosak, nincs választásotok. Mindenkinek vaj van a fején. S így a csalódottságtól lebénult tömeg újra feladja a jobb alternatíva keresésének lehetőségét, s megelégszik a rosszabbikkal. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicl A hét külföldi eseménye: a katalán népszavazás. Nagyon népszerű megosztási tárgy lett a közösségi médiában. Sorra posztolják az ismerősök a felkészül kezdetű rémálmokat, a baszkoktól a palesztinokon át a székelyekig, sőt, már komplett Erdélynél tartunk. Holott ha van nép, amelyik szenvedése, üldöztetése és bátorsága okán valóban megérdemli a függetlenséget, az a kurd, őket viszont mindenki nagy ívben, khm, kerüli, a székely giccset pedig kifejezetten röhejesnek tartom. Precedens történt, tényleg? Madrid nyilván tárgyalhatott volna nyugodtabb légkörben a katalánokkal, de azt ki ültette el a válogatott európai fejekbe, hogy demokrácia = bármikori szecesszió? Hogy a kisebbségi nép akarata annyira szent, hogy a többségi társadalomé pont mindegy? Tényleg ez a precedens hiányzik nekünk éppen itt, Ká- Európában? A hét magyarországi eseménye természetesen Orbán eddigi legesélyesebb kihívójának gyors bukása. Botka László tavaly decemberben jelentkezett be a miniszterelnök-jelölti posztra, majd megkezdte hosszú, középszerű menetelését a semmiben. Nem tudjuk, pontosan milyen politikai-üzleti-titkosszolgálati hátterű emberek szervezkedtek pontosan milyen cél érdekében, de az biztos, hogy a Magyar Szocialista Párt most megtette az első lépést a lengyel baloldal által jól ismert szakadék felé. Fél év van hátra a választásokig, a baloldali (vagy csak Orbán-ellenes) választóknak dönteniük kell, bizalmat szavaznak-e az elhúzódó agóniát megkezdő óbaloldalnak, átmennek-e a legelutasítottabb- nak számító Gyurcsányhoz, vagy kipróbálják-e valamelyik újbaloldali alternatívát (főként a kifejezetten átütően szereplő és feljövő Szél Bernadettet), vagy szépen átmennek a Jobbikhoz, ha ott látják az erőt és az esélyt a NER leváltására. Az MSZP-vel a rendszerváltás utáni Magyarország egyik meghatározó szociológiai tényezője is lassan eltűnik a horizontról, kérdés, hogy mikor és ki lép a helyére. SERES LÁSZLÓ a HVG munkatársa
