Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-06 / 230. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. október 6. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Lótrejön az Európai Ügyészség Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását. Az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében. Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz, tevékenységét leghamarabb 3 év múlva kezdi el. Eddig 20 EU-tagállam, közte Szlovákia csatlakozott az együttműködéshez, Magyarország viszont nem ért egyet az ügyészség felállításával. (MTI) Gyújtószerkezet Párizs külvárosában Párizs. Kezdetleges gyújtószerkezettel ellátott benzines palackokat találtak a Lafarge svájci-francia építőipari vállalat egyik teherautója alatt Párizs egyik külvárosi kerületében - közölték rendőrségi források. A szerkezetet a helyszínre érkező tűzszerészek hatástalanították. A múlt héten egy gázpalackokból készített robbanószerkezet találtak egy párizsi lakóház lépcsőházában, az ügyben hat embert, köztük két radikális iszla- mistát őrizetbe vettek. (MTI) Török katonák a szíriai Idlíbben Ankara. A török haderő bevonul az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban kijelölt feszültségcsökkentési övezetbe, amelyet jelenleg a korábban an-Nuszra Frontként ismert, az al-Kaidával szövetséges terrorszervezet tart fennhatósága alatt - nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török államfő. A területet kívülről az orosz haderő biztosítja majd. Idlíb tartományban több mint kétmillióan élnek. A feszültségcsökkentési övezetek létrehozásáról az érvényben lévő általános tűzszünetért kezeskedő Törökország, Oroszország és Irán az asztanai béketárgyalásokon állapodott meg. (MTI) Bunkerromboló a fegyverraktárra Moszkva. Az orosz légierő megsemmisítette az an-Nuszra Front terrorszervezet legnagyobb szíriai fegyverraktárát - közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Az Abu-ed-Duhur település térségében kiépített, több mint ezertonnányi hadianyagot tároló föld alatti arzenált nagy erejű bunkerromboló bomba találta el. Egy SzU-34-es bombázó megölte továbbá az an-Nuszra Front 49 fegyveresét, köztük a keleti szektor hét parancsnokát, akik a terrorszervezet vezérkarának likvidálása után válságtanácskozásra gyűltek össze. (MTI) A királyt bírálta Barcelona Mariano Rajoy: a spanyol kormány elutasítja a párbeszédet a katalán referendumról Carles Puigdemont katalán elnök: a király egyoldalúan nyilatkozott (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona/Madrid. Madrid nem fog az általa törvénytelennek tartott katalán függetlenségi népszavazás eredményéről tárgyalni - közölte Mariano Rajoy kormányfő hivatala. A katalán elnök közölte, a spanyol király csalódást okozott. „A kormány nem fog semmi illegálisról tárgyalni, és nem hagyja magát zsarolni sem” - jelentette Mariano Rajoy spanyol kormányfő hivatala. A tárgyalásokra akkor lesz lehetőség, amikor Carles Puigdemont katalán elnök feladja függetlenségi törekvéseit. A spanyol alkotmánybíróság tegnap felfüggesztette a katalán parlament jövő hétfőre összehívott rendkívüli ülését, amelynek napirendjén a katalán függetlenségi népszavazás eredményének értékelése szerepel. Az alkotmánybíróság ítéletének meghozatalára öt hónapja van, de addig törvényesen nem lehet megtartani ezt az ülést. A népszavazásnak eddig csak előzetes eredményeit közölték, a választásra jogosultak 42,3%-a vett részt a referendumon, 90%-a, 2,02 millió ember támogatta az elszakadást Spanyolországtól. VI. Fiilöp csalódás volt Csalódást okozott sok katalánnak - ezt üzente VI. Fülöp spanyol királynak Carles Puigdemont katalán elnök televíziós beszédében. A politikus szerint az uralkodótól azt várták, hogy párbeszédre és egyetértésre szólít fel, ehelyett azonban „magáévá tette a spanyol kormány retorikáját és politikáját”, nem töltötte be azt a moderátorszerepet, amelyre az alkotmány kötelezi. VI. Fülöp kedd este intézett rendkívüli televíziós beszédet a nemzethez, amelyben kijelentette: a katalán kormány „ismétlődően, tudatosan és szándékosan” megsértette a törvényeket, aláásta a harmóniát és az együttélést a katalán társadalomban. „A király szándékosan figyelmen kívül hagyta katalánok millióit, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők és azokat a katalánokat, akik rendőri erőszak áldozatai lettek” - mondta az elnök. Következetes katalánok Carles Puigdemont beszédének nagy részét katalánul mondta, de néhány mondatban spanyolul szólt azokhoz a spanyolokhoz, akik ezekben a napokban barátságukat, szolidaritásukat fejezték ki feléjük. „Csak egy nép vagyunk, amely szereti a nyelvet, amelyen beszél, amelynek nincs semmiféle gondja a különböző nemzetiségekkel, kultúrákkal, amely továbbra is hozzá akar járulni a spanyol állam fejlődéséhez és soha nem fog lemondani arról a hatalmas gazdagságról, amit a sokféleség képvisel” - hangsúlyozta. Mint mondta, folytatják az állampolgárok akarata által demokratikusan kijelölt utat, a vasárnapi népszavazás eredményét végrehajtják. Madrid ütőkártyája A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal. A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára. Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ez esetben Katalónia irányítását. A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, ha cselekedetei „súlyosan sértik” a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását. Visszaadott géproncsok Elfoglalt utolsó végvár A Malaysia Airlines légitársaság Kelet-Ukrajna felett 3 éve lelőtt MH-17-es járatán utazók feltételezett maradványait, továbbá a gép roncsainak egyes darabjait átadta Hollandiának a szakádár Donyecki Népköztársaság (DN) főügyészsége. Donyeck. A szakadár köztársaság ügyészségének munkatársai a Boeing-777-es típusú gép katasztrófájának helyszínén, Torez településnél feltehetően a szerencsétlenség áldozatainak maradványaira bukkantak. Később a hatóságok hivatalosan Hollandiához fordultak azzal, hogy készek ezeket az emberi maradványokat átadni. Három évvel ezelőtt, 2014. július 17-én, a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant 10 kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A fedélzetén tartózkodó 298 ember szörnyethalt. Az utasok kétharmada holland állampolgár volt. A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság megállapította, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, BÜK típusú orosz légvédelmi rakéta semmisítette meg, amelyet feltételezhetően a szakadá- rok területéről indítottak. (MTI) Havídzsa. Az iraki kormányerők visszafoglalták az Iszlám Állam terrorszervezettől az északiraki Havídzsát és a vele szomszédos területet. A Bagdadtól 240 km- re északra, a szíriai határ közelében, Kirkuk kormányzóságban található város egyike azon néhány területnek, amelyet az Iszlám Állam még ellenőrzése alatt tartott. Az iraki hadsereg szeptember 21- én indított hadműveletet a város visszavételére, ahol az ENSZ adatai szerint mintegy 78 ezer ember került a dzsihádisták csapdájába. A támadást az Egyesült Államok által támogatott iraki kormánycsapatok, valamint az iráni kiképzésben részesült, többségében síita milíciákat tömörítő Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) csoportok hajtották végre. Addelamír Ja- rallah tábornok, a várost ostromló csapatok parancsnoka arról számolt be, hogy a hadsereg 9. páncélozott hadosztálya, a szövetségi rendőrség, a készenléti hadosztály, valamint a Népi Mozgósítási Erők szabadították fel Havídzsát. A város elfoglalásával elesett a szélsőségesek utolsó bástyája Eszak-Irakban. Az Iszlám Állam ellenőrzése alatt csupán egy sáv maradt Irak nyugati határa mentén, benne al-Káim határvárossal és a körülette fekvő régióval. A dzsihádista erők felügyelik még a határ átellenes, szíriai oldalát is. Ennek ellenére egyre zsugorodik az uralmuk alatt álló terület. (MTI) Újabb 133 minisztériumi dolgozó ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a tavalyi katonai puccskísérletért felelőssé tett hálózattal. A tisztogatási hullám ezúttal a pénzügyi, továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási tárcát érinti. Törökországban egy év alatt 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, illetve 38 ezret felfüggesztettek állásából, emellett 134 ezer embert őrizetbe vettek, (tasr/ap) Brüsszel sürgeti Pestet Brüsszel. Az Európai Bizottság kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében. Ebben pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan, amely a bírálók szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Ebben az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, és júliusban lépett második szakaszba a Brüsszelből érkező, úgynevezett indoklással ellátott véleménnyel. A tájékoztatás szerint Magyarországnak két hete van, hogy válaszoljon a mostani kiegészítésre, és ha azt nem találják kielégítőnek, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy. A CEU kedden azt jelentette be, hogy megállapodást kötött aNew Y ork-i Bard College-dzsal annak érdekében, hogy oktatási tevékenységet foly- tathassón New Y ork államban. Mivel megválaszolatlanok maradtak az Európai Bizottság súlyos aggályai a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, a kötelezettségszegési eljárást második szakaszába léptette a brüsszeli testület. A grémium úgy véli, hogy Magyarország megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, mert az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és aránytalanul korlátozzák a nem kormányzati szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ázt állította továbbá, hogy a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájának egyes rendelkezéseivel is, például az egyesülés szabadságához való joggal. (Eduline, nsz)
