Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-07 / 206. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. szeptember 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kell ezt MAGYARázni? Mikor lesz jobb alkalom kezdeni valamit a nyelvtörvénnyel? K ülönös helyzet állt elő a királyhelmeci plakát ügy kapcsán: egy reklámcég arra hivatkozva tagadta meg az egyik megyefő- nökjelölt billboardjainak kihelyezését, hogy azok sértik a nyelvtörvényt. A helyzet pikantériája, hogy a Híd jelöltjéről van szó, s párt emberei, ugyebár, a parlamentben, a kormányban, sőt a kulturális minisztériumban is ott ülnek. A kis incidens csak arra mutat rá sokadszor, hogy a nyelvtörvény él és virul, miközben az ország értelmesebb része rég tudja, hogy egy teljességében téves és idejétmúlt koncepció alapján született, s rég nincs helye a hazai jogrendben. Arra szerencsére már hem használják, hogy alapvető jogainktól fosszanak meg minket általa, kiválóan alkalmas viszont a mostanihoz hasonló kekeckedésre. Mindig akad egy-egy ügybuzgó hivatalnok - lám, nem csak állami hivatalokban —, aki előveszi, s remek hivatkozási alapként használja. Mintha ezt a helyzetet már el is fogadtuk volna, azzal a tudattal, hogy ennél sokkal rosszabb is volt már, ezt a kis szívatást csak kibírjuk. Rigó Konrád kulturális államtitkár sztoikus nyugalommal kijelenti, hogy a megyei választások kapcsán biztos több hasonló beadvánnyal kell majd foglalkoznia. Tessék? És nem kellene mégis kezdeni valamit a helyzettel? S mikor lenne rá jobb alkalom, mint most, amikor a magyar párt hatalmon van, újra megnyitják a koalíciós szerződést, és az egyik partner félóránként újabb agyament követeléssel áll elő? Az államnyelv védelméről szóló törvény a mečiari nemzetpolitika . maradványa, erősen magyarellenes indíttatásból született, miközben semmilyen reális problémát nem orvosol. Ezért minden alkalmat meg kellene ragadni, hogy megszabaduljunk tőle. S ez nemcsak a magyar közösség, hanem az egész ország hasznára válna. Kell ezt még MAGYARázni? SZLOVÁK HÉT A LIDLBEN (Cartoon izer) A mészárszék nem áll le C arla del Ponte, az ENSZ szíriai ügyekért felelős vizsgálóbizottságának tagja augusztusban lemondott tisztségéről. Nyári uborka- szezon, nem sokat foglalkozott vele a sajtó, sőt, méltatlanul keveset. Egy hónapja nincs tisztségében a svájci ügyészi székből felálló, majd nemzetközi karriert befutó jogász asszony. Elképesztő dolgokat látott és vitt a bíróság elé, és az esetek nem kis részében a pert is megnyerte. Dolgozott az ENSZ Ruandában és Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket feldolgozó különbíróságaiban is. Híres kötete nagy port kavart, egy koszovói szervkereskedő láncot leplezett le, igaz, ebből bírósági ügy sosem lett, Carla del Ponte és mások szerint is politikai okokból, hiszen a legfelsőbb szintű vezetés is érintve volt. Küzdött emellett az olasz maffia ellen, egyik bíró társát felrobbantották, és az ő házát is aláaknázták, de sikerült megúsznia a merényletkísérletet. Páncélautóval kellett közlekednie ezután, és 24 órás védelem alatt állt. Mindeközben egyre nagyobb meggyőződéssel vallotta, hogy a világ legsötétebb sarkaiban is érdemes az igazságot keresni. Ezt ő személyesen megtette, a családja és saját életét is kockáztatva. Nyugdíjas évei elején vállalta fel a szíriai szerepet, egész pontosan a bizottságbeli tagságot, amelynek az lett volna a célja, hogy összeállítsa azokat a dossziékat és jelentéseket, amelyek alapján majd a Nemzetközi Büntetőbíróságra kerülhetnek, akik Szíriában népirtást, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el. A konfliktus sokadik évében Carla del Ponte megértette, hogy erre sosem fog sor kerülni. Merthogy a szír akták bíróság elé kerülését Oroszország a Biztonsági Tanácsban mindig meg fogja vétózni. Más lehetőség pedig itt nem nagyon jön szóba a továbblépéshez. Ami az iszonytató, hogy az ügyésznő szerint sem a jugoszláviai, sem a ruandai mészárlás és népirtás nem volt a szíriai helyzethez fogható: ott messze felülmúlták a kegyetlenkedések az 1990-es évek e két nagy tragédiáját. A háromtagú bizottság egyébként adott kijelentéseket, azok elérhetőek, ha valald a tanúvallomások, közvetett bizonyítékok mentén szeretne tájékozódni. Természetesen hivatalos minőségében sosem engedte be őt az Aszad-rezsim Szíriába. Ennek ellenére Carla del Ponte az elsők közt figyelmeztetett, hogy a szíriai „demokrata” forradalmárok, vagyis ellenállók is vegyi fegyvert használhattak. Meg is orrolt rá az USA. A helyzet kilátástalanságát jól mutatja, hogy Carla del Ponte is bele tudott fáradni. Két társa tovább folytatja a bizottsági munkát, bár a nyilvánosságon kívül más eszközük nem sok van. Megkínzottak tízezrei, szexrabszolgák, politikai foglyok, elrabolt túszok és minden értelemben megcsonkított családok ezrei várják, hogy elérkezzen az igazság órája. A történelem viszont ennél jóval kevésbé szisztematikus: tele a világ felelősségre nem vont bűnösökkel. Menekülés a valóságba FINTA MÁRK L ecsípték a fehér keresztet Santorini híres templomának azúrkék kupoláiról. Szerencsére nem igazi, hús-vér munkások szerelték le a keresztény jelképet, csak a Lidi áruházlánc grafikusainak huncut kezei ügyeskedtek kicsit a fagyasztott műszaka meg az olcsó feta sajt csomagolásán található fényképpel. Lám, ilyen képlékeny és alakítható a világ - legalábbis az a virtuális. Az óriási baj azzal van, hogy sok ember agya már csak virtuálisan működik. Például azé, aki ezt az egész keresztretusálást kitalálta. A Lidi nem is tudja megmagyarázni, miért tette: csak sajnálkozott egy sort, hogy senkit sem akartak megbántani, de annak részleteibe már nem mentek bele, miért kellett lecsippenteni azokat az egyébként alig észrevehető kereszteket a kupolatetökről, miért is sérti a vállalat „vallási ne- utralitásának” elvét, ha egy létező épület létező keresztje ott van azon a szerencsétlen csomagoláson. Két lehetséges magyarázat van. Az egyik, hogy a Lidi csak óvón és lelkiismeretesen törődni akar nem keresztény vásárlóinak életével - mert nyilván több olyan rettenetes eset is eljutott hozzájuk, hogy a más vallású vásárlóik közül többet dzsinnek, máridok rántottak a feneketlen pokol mélyére, agyonsújtotta őket Zeusz villáma, vagy leharapta karjukat a lófejű démon, miután szájukba vettek egy szelet lidlis feta sajtot. A másik, hogy csak simán úgy gondolják, az uniformizált világ, amit ezzel a csomagolással teremteni akarnak, jót tesz a profitnak. Ki tudja, talán még valami belső felmérésük is van arról, hogy kicsivel rosszabbul fogy az extra szűz olívaolaj mondjuk Brüsszel vagy Frankfurt muszlim többségű kerületeiben, ha van a csomagolásán kereszt. Ez azonban elég valószínűtlennek tűnik, sőt, inkább a dezinformációs weboldalak elmebeteg összeesküvés-elméleteire hajaz, amelyeket olyanok szoktak megosztani a Facebookon, akik szerint a magyarok a Szíriuszról jöttek, Jézus magyar volt, és Dobogókő a világ szívcsakrája. Es pont ezek a virtuális valóságban élő Facebook-huszárok jelentik a Lidi ellenpólusát ezen az idióta-libikókán, ők feszültek rá a témára tiszta epáből. Az ő valóságukban a Nyugat már egy posztapokaliptikus pusztaság, ahol muszlim hordák vágtatnak kis arabus lovaikkal föl és alá, a felégetett városok utcáin, autók roncsai közt, és az Eiffel-torony tetejéről müezzin szólítja imára az igazhívőket. Két totális virtuális valóság, ami itt egymásnak feszül. A sokat bírált píszí alamuszi óvatoskodása és virtuális „biztonságos terei”, meg a teljesen elbutult, paranoiás, internetes csőcselék armageddon-víziói csapnak össze a fagyasztott műszaka csomagolása felett. Szerencsére a csatazaj a virtuális világból nem szűrődik ki a normális emberek közé, akik úgy látják a világot, ahogyan az van. S ebben a világban a Lidi görög termékeit az veszi meg, akinek gusztusa van rájuk, és nem vizsgálgatja nagyítóval, ott van-e a kereszt, vagy sem - és tök mindegy, hogy keresztényről, muszlimról, hetednapi adventistáról, vagy Jedi-hívőről van szó. Santorini híres templomának azúrkék kupolám pedig ott vannak a keresztek. Tartsa meg őket a helyükön a Mindenható még jó sokáig. FIGYELŐ Nehéz lesz a brexit A külföldi munkavállalók a brit munkaerőpiacról történő egyértelmű elrettentése következik a brexit után, legalábbis egy titkos, kiszivárgott belső munkaanyag szerint - írta a The Guardian című brit lap. A tőke és a munkaerő szabad áramlása nem tartható fent tovább. A dokumentum a belügyminisztériumban készült és a „Határ, bevándorlás, állampolgárság a brexit után az Egyesült Királyságban” címet viseli. A kilépés után a britek azonnal korlátozni fogják az európai uniós munkavállalók mozgását, és a magasan képzett munkavállalók kivételével alaposan megszigorítják a kinti munkavállalás lehetőségeit. „A bevándorlásból nemcsak a migránsoknak, de a brit polgároknak is profitálniuk kell” - fogalmaz az augusztusi keltezésű dokumentum. Az alacsonyan képzett munka- vállalók legfeljebb kétéves időtartamra kaphatnak letelepedési engedélyt, a magasabban képzettek 3-5 évre. Erősen korlátozni fogják a letelepedési engedélyek kiadását általában az EU-s után odakint polgároknak, és nagyon megszigorítják a családtagok letelepedési esélyeit is, ahogy a Guardian fogalmaz, családok ezrei szakadhatnak el. Kötelező útlevélellenőrzés lesz az EU polgárainak is. Az európai legfelsőbb bíróság határozatai is hatályukat vesztik, ez ugyancsak csökkenti a külföldi családok esélyeit. A dokumentum jó ideje kering kormányzati körökben, és erősen megosztja Theresa May kormányát, amelynek egyszerre kell lavírozni a protekcionista, a brit munkavállalók érdekeit szem előtt tartó politika és a gazdasági szereplők igényei között, hiszen a brit cégek rengeteget profitáltak a külföldi dolgozókból. A másik nagy kérdés, hogy ki mennyit fizet az elváláskor. Hivatalosan nem hangzottak el konkrét összegek, de a Financial Times néhány hete közölte, számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A brit kormány azóta több nyilatkozatban határozottan leszögezte, hogy London ekkora számlát biztosan nem fog kifizetni. (444.hu/MTI)
